Széchényi Pál gróf 1838. november 6-án született Széchényi Pál (1789–1871) gróf, császári és királyi alezredes és Zichy-Ferraris Emilia grófnő fiaként. Iskoláit Nagyszombatban végezte és eleinte papi pályára lépett. Szczitovszky János prímás maga szentelte fel őt pappá, és minden reménye meglehetett az előmenetelre: akkori tanárai közül hárman is püspöki kinevezést nyertek el: Szuppan Zsigmond szemináriumi igazgató besztercebányai püspök, Samassa József, a görög nyelvtanára, szepesi püspök, majd egri érsek lett, Hidassy Kornélt pedig szombathelyi püspökké nevezték ki. Széchényi Pálban már ekkor jelentkeztek az agrárius hajlamok: az intézet növendékei közt mezőgazdasági egyletet alapított, amelynek ő maga volt az elnöke. Némi jelképes tagdíjért mindenki kapott ásót, kapát, gereblyét, egy öntözőkannát és egy részt a szeminárium kertjéből, amelyet művelni tartozott. Széchényi Pál azonban nem érzett elég kedvet a papi hivatáshoz, és a szemináriumból somogyi birtokára vonult vissza. Itt a gazdálkodás mellett művelte magát a gazdasági szakba vágó munkák segítségével, ezért mezőgazdasági téren már a megyében is sikerrel dolgozott. Tevékeny részt vett a Somogy megyei Gazdasági Egylet gazdasági köreinek kialakításában, és az alapszabályokat is ő készítette a bizottság élén. Ő szervezte többek közt a nagyatádi gazdasági kört 1876-ban, amely az egész országban mintaként szolgált a hasonló társulásoknál.

Széchényi Pál

Forrás: Vasárnapi Ujság, 1882. 43. szám (1882. október 22.), 677. oldal

A korábban mérsékelt ellenzéki elveket valló Széchényi Pál 1875-ben a politikai színtérre is kilépett, Somogy megye marcali kerülete képviselőjének választotta. A szakkörök figyelmét csakhamar magára vonta kiemelkedő hangvételű beszédeivel, 1876-ban az Országos Gazdasági Egyesület alelnökévé választotta. Az 1879-ben megrendezett székesfehérvári országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállítás alkalmával tartott gazdasági kongresszuson vezetőszerepet vitt, és az országos gazdasági egyesület ankétjén is jelentős volt tevékenysége. 1882-ben belépett a Szabadelvű Pártba, és I. Ferenc József még azon évben földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterré nevezte ki. A kinevezését követően Széchényi értesítette Tisza Kálmán miniszterelnököt állásának elfoglalásáról, és egyben kérte támogatását.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

Széchényi Pál Tisza Kálmán miniszterelnöknek állása elfoglalásáról, Budapest, 1882. október 18.

Jelzet: MNL OL, Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Miniszterelnökségi levéltár, Miniszterelnökség, Központilag iktatott és irattárazott iratok (K 26), 1882-2537-3503.

Széchényi Pál gróf 1882. október 12-én lépett hivatalba, és 1889. április 8-ig maradt a földművelésügyi tárca élén. Minisztersége alatt több jelentős törvény született, mint például az új ipartörvény, a vízjogi, a halászati és az állategészségügyi törvény. Széchényi hosszúnak mondható minisztersége alatt nagymértékben fejlődött a földművelésügy, és egységes irányt igyekeztek követni. Működése sorából kiemelendők azok az intézkedései, amelyeket a gazdasági szakoktatás fejlesztésének és a szakismereteknek szélesebb körben való céltudatos terjesztésének érdekében tett. Miniszterségének időszakára esnek az erdőőri szakiskolák alapításai, 1883-ban Királyhalmán (ma Ásotthalom), 1885-ben Temesvár-Vadászerdőn (ma Timișoara, Pădurea Verde, Románia), 1886-ben Lipótújváron (ma Liptovský Hrádok, Szlovákia). 1884-ben a magyaróvári gazdasági akadémiát egészen új alapokra fektette. Az intézménynek kezdetben – az alapításától, 1818-tól kezdve – ugyan latin, majd később német volt a tannyelve, 1869-től pedig kéttannyelvűvé vált (magyar és német). Gazdasági és nemzeti okoknál fogva is – ez időben már a hazai gazdasági szakképzés követelményeihez kellett alkalmazkodni – 1884-ben az akadémia tannyelve a magyar lett, és megszűnt  a német nyelvű oktatás.

Széchényi minisztersége idején több más területen is fejlesztések indultak el: a termelők érdekeit megvédendő, a gyakorta előforduló visszaélések ellen 1884-ben a keszthelyi, debreceni, monostori és kassai gazdasági tanintézeteknél vetőmagvizsgáló állomásokat állítottak fel. A vízhasznosítás fejlődése szempontjából 1884-ben a kultúrmérnöki hivatalokkal kapcsolatban halászati felügyelői intézményt szerveztek a haltermelés, a mesterséges haltenyésztés, s a halászat hasznosításának érdekében. Ezt az intézményt később 1888. évi XIX. törvénycikkely keretében kiszélesítették. Az állategészségügy gyökeres rendezésének alapját ő vetette meg, az 1888. évi VII. törvénycikkely megalkotásával. Amikor Széchényi 1889-ben megvált tárcájától, a földművelésügy komoly helyet foglalt el nemcsak a tárca keretében, hanem az állam irányítóinak közgazdasági koncepciójában is. A fejlődő életkörülmények által felvetett gazdasági és szociális problémákat a miniszter nagyon hamar felismerte. Jellemző, hogy a minisztersége alatt készült el a mezőrendőrségről és mezőgazdaságról szóló törvényjavaslatnak, továbbá a gazdasági munkások balesetbiztosításának bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatnak első alaptervezete.

Megélhetésének biztos gazdasági hátterét az a birtok jelentette, amelyet elődük, Széchényi György kapott adományként még mint kalocsai érsek. A Somogy megyei Lábod uradalmából nagyapja, Széchényi Ferenc majorátust alapított, amely középső fiától, Páltól került a későbbi miniszter tulajdonába. Széchényi Pál gróf halála után a fia, Széchényi Emil igazgatta a lábodi uradalmat, ő vette át az atyai örökséget édesapja halála után.

Széchényi Emil életét és tevékenységét is sokrétűség jellemezte, apjához hasonlóan ő is birtokán gazdálkodott és politikai-közéleti szerepvállalása is jelentősnek bizonyult. Ellátta a Magyar Általános Bizalmi Bank Rt. és a Hansági Tőzegipari Rt. igazgatósága elnöki tisztségét, emellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja volt. Széchényi Emil gróf részt vett hazánk ügyeinek irányításában is, a Főrendi ház örökös, majd a felsőház tagjaként működött sok-sok éven keresztül. Több éven át főispánja volt Sopron vármegyének és Sopron szabad királyi városnak.

Iratfotók: Czikkelyné Nagy Erika (MNL OL)

Felhasznált források

Vasárnapi Újság, 1882. 43. szám (1882. október 22.)

Országgyűlési Naplók, Főrendiházi irományok, 1884. I., IV–VII. kötet

Országgyűlési Naplók, Képviselőházi irományok, XI–XII., XIV–XV.kötet.

A Széchényi család levéltára, Törzslevéltár (P 623), A sorozat. A család által rendezett iratok – I. kötet. Nevezetesebb családi iratok – 3. Testamentaria dispositiones – J – No. 1–5. Széchenyi Pál végrendeletei

MNL OL, A Széchényi család levéltára, Törzslevéltár (P 623), A sorozat. A család által rendezett iratok – X. kötet. Gazdasági iratok– 14. csomó: Széchenyi Pál gazdasági iratai

MNL Somogy Megyei Levéltára, XIII.31. A Széchenyi család marcali uradalmának iratai, 1786–1947