A Magyar Nemzeti Bank működését az 1924. évi V. törvénycikk alapján kezdte meg, alakuló ülését 1924. május 24-én tartotta. Az említett törvénycikk részletesen szabályozta a Bank működését, alapszabálya a törvénycikk kiegészítő részét képezte.

Az 1924. évi V. törvénycikk első oldala
Jelzet: MNL OL, Regnicolaris levéltár, Archivum regni, Ladula H. Privilegia recte articuli (N 45), Ser. A. Fasc. 3. 1924. évi törvények

A törvényt hitelesítő aláírások és pecsét
Jelzet: MNL OL, Regnicolaris levéltár, Archivum regni, Ladula H. Privilegia recte articuli (N 45), Ser. A. Fasc. 3. 1924. évi törvények

 A törvénycikk alapján a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos jogosítványt kapott az állami bankjegyek kibocsátására (1. §), továbbá rögzítette, hogy a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet felszámolják úgy, hogy annak teljes államjegy-forgalmát és giro-számla[1] tartozásait a Magyar Nemzeti Bank veszi át (2. §). A Magyar Királyi Állami Jegyintézetnél felhalmozódott állami adósságokat is a Magyar Nemzeti Banknak kellett megfizetni. Ezek közé tartoztak a Magyar Királyi Állami Jegyintézetnél felvett állami előlegek és ezek még ki nem egyenlített kamatai, az Osztrák-Magyar Banknak az állam és a jegyintézet által beváltott jegyei, az Osztrák-Magyar Bank felszámolási tömegéből visszaváltott állami pénztárjegyek és a Postatakarékpénztár által kibocsátott és a Jegyintézet által beváltott jegyek. A Magyar Nemzeti Bankot kötelezték továbbá annak a hiánynak az átvételére, amely a Jegyintézet államjegy-forgalma és giro-számla tartozásai, valamint a Jegyintézettől átveendő aktívumok között mutatkozhatott.

Erről az állami adósságról a kincstár nevében Korányi Frigyes pénzügyminiszter adósságlevelet állított ki. (Az adósságlevél eredeti példánya megtalálható a Magyar Nemzeti Bank Közgyűlés anyagában – HU-MNL-OL-Z 1375-6. tétel-147-157. p. [2. csomó]), és az adósság törlesztéséről, illetve kamatozásáról tárgyalásokat kezdett a Magyar Nemzeti Bankkal. A Jegyintézet felszámolásából adódóan hatályát vesztette a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. törvénycikk (ez rendelte el a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapítását) és megszűnt az államjegyek összforgalmát ellenőrző bizottság működése is (10. §). A törvénycikk intézkedett arról is, hogy a Jegyintézet ingó és ingatlan vagyona beszerzési áron a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába kerül (5. §).

A Bank létrehozása egyben az új pénznem, a pengő bevezetésének is fontos előfeltétele volt. Az újonnan alakult Bank részvénytársasági formában működött, irányította a devizagazdálkodást (átvette a korábbi Devizaközpont tevékenységét) és vezette az állami számlákat. Feladata volt a korona értékének védelme, vagyis megfelelő érckészlet és értékálló valuta vásárlásával a kibocsátott bankjegyek fedezetének a megteremtése. Meghatározta a pénz- és hitelkínálatot és a kereskedelmi bankok kamatlábait. Az alapításról rendelkező törvénycikk tartalmazta a népszövetségi tanácsadó kinevezésének szükségességét. A tanácsadót hivatalosan az államfő nevezte ki, de gyakorlatilag ezt a feladatot a Népszövetség elnöke gyakorolta. Ez a tanácsadó – gyakorlatilag megfigyelő – Henry Arthur Siepmann lett, akit a Bank of England vezetője, Montague Norman javasolt. Norman elvitathatatlan érdemeket szerzett az önálló magyar jegybank megteremtése, Popovics Sándor Magyar Nemzti Bank elnökévé választása és a szükséges külföldi hitelfelvétel lehetővé tétele terén.

Az idén jubileumát tartó jegybank a Magyar Nemzeti Bank alakuló közgyűlésével kezdte meg működését.

Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének első oldala
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar Nemzeti Bank Rt. és intézményei, vállalatai, Főtanácsülési jegyzőkönyvek (Z 6), A. 1/1. tétel, 2. oldal (1. doboz)
 

Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének aláírói
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar Nemzeti Bank Rt. és intézményei, vállalatai, Főtanácsülési jegyzőkönyvek (Z 6), A. 1/1. tétel, 12. oldal (1. doboz)

A közgyűlést 1924. május 24-én tartották, amelynek során megválasztották a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának tizenegy tagját. Közülük két főt az ipar, hármat a mezőgazdaság, kettőt a szolgáltatások, míg négyet a pénzvilág vezető személyiségei közül választottak ki. Ez a főtanács választotta meg a vezérigazgatót és az igazgatókat, valamint kinevezték az ügyosztályok vezetőit is. Mivel a Bank részvénytársasági formában működött, ezért évente közgyűlést kellett összehívni, ahol jóváhagyták az aktuális év mérlegét, továbbá a közgyűlésen választották meg a főtanács új tagjait, ha a régiek valamilyen okból kiváltak. Az elnököt a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezte ki, megbízatása öt évre szólt. Az MNB első elnöke Popovics Sándor volt, az Osztrák-Magyar Bank korábbi kormányzója és a Jegyintézet korábbi elnöke. Őt az elnöki székben Imrédy Béla követte, akit miniszterelnöki kinevezése után Baranyai Lipót váltott az elnökségben. A Bank és a főtanács működését az 1938. évi XXV. törvénycikk változtatta meg, illetve az első és a második bécsi döntés, amelyek után új fiókokat és kirendeltségeket hoztak létre a visszacsatolt területeken.

A második világháború befejezésével a Bank egy darabig változatlan formában folytatta működését, de az ország gazdasági viszonyainak nagymérvű romlása a Bank életére is hatással volt. A háborús időszak végére olyan mértékben kezdett elértéktelenedni a pengő, ami a világtörténelem addigi legnagyobb pénzromlását eredményezte. Az új pénznem, a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésére a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével került sor. A pénzügyi stabilizáció elengedhetetlen volt az újjáépítés megkezdéséhez. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően (1947. évi XXX. törvény) a bankrendszert rövid idő alatt gyökeresen átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, egyszintű bankrendszert hoztak létre. Így a Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott és mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került. Bevezették az egyszámla-rendszert, ami azt jelentette, hogy minden gazdálkodó szerv a Magyar Nemzeti Banknál nyitott folyószámlát. Az egyes pénzügyi tevékenységeket szakosított pénzintézetek végezték. A szocializmus hosszú évtizedei végén, 1987. január 1-jével került sor ismét a kétszintű bankrendszer bevezetésére, ami ismét lehetővé tette a kereskedelmi bankok hazai tevékenységét. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991-ben elfogadott LX. törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újra szabályozta a feladatkörét.

A jegybank fontos feladata a rendszerváltás óta ismét a forint árfolyamának védelme. A csúszó leértékeléssel a kilencvenes évek második felében sikerült az árfolyam- és inflációs várakozásokat stabilizálni, és a monetáris politika hitelességét növelni. A nagyméretű tőkebeáramlás miatt jegybanki intervencióra volt szükség, ezért a csúszó leértékelés rendszerét 2001-ben megszüntette a jegybank. A monetáris politika jelenlegi kereteit 2001-ben alakították ki, amelynek során bevezették az inflációs követés rendszerét. A jegybank így az infláció jövőbeni értékére adott előjelzések függvényében úgy alakítja a monetáris politikáját, hogy biztosítsa az alacsony inflációt. Magyarország Európa Uniós csatlakozásával 2004-ben az MNB tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény tovább erősítette a jegybanki jogharmonizációt az Európa Uniós irányelvekkel. Egyik legfontosabb rendelkezése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankba történő beolvasztása volt. Ez a rendelkezés erősítette a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköreit.

A Magyar Nemzeti Bank alapításának 100. évfordulójára jubileumi éremkibocsátással emlékezett meg. A 100 forintos forgalmi érme emlékváltozata éppen az alapítás 100. évfordulóján került forgalomba, ugyancsak az 50000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérem. Ez utóbbi 100 grammos ezüst emlékérme a hazai emlékérme-kibocsátások történetében a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém emlékpénz. A 100 Ft-os érme megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész, magát az emlékérmet Horváth Andrea iparművész tervezte. A gyártó, a Magyar Pénzverő Zrt. éppen az alakuló közgyűlés 100. évfordulója napján, 2024. május 24-én hozta forgalomba az emlékérmeket.