Közigazgatás-történeti műhelykonferencia
2013. november 5-én közigazgatástörténeti műhelykonferenciára került sor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében. A rendezvény kapcsolódott a 2012. decemberében a MTA BTK Történettudományi Intézetében megrendezett műhelykonferenciához, amelyen az előadók a korújkori magyarországi és erdélyi hivatalnoki és tisztviselői kart vizsgálták, elsősorban a 16-17. századra fókuszálva.
A MNL OL által szervezett műhelykonferencián a 18. századi problémákkal, hivatalnokokkal foglalkozó kutatók adtak elő, így lehetőség nyílt egy korszak jellegzetességeit bemutatni, annál is inkább, mert a forrásadottságok jóval mélyebb szintű elemzéseket és vizsgálatokat tesznek lehetővé, mint a korábbi évszázadoké.
A résztvevőket először dr. Mikó Zsuzsanna, a MNL főigazgatója köszöntötte, köztük dr. Darák Pétert, a Kúria elnökét és prof. Dr. Gecsényi Lajost, a MOL korábbi főigazgatóját.
Rácz György főigazgató-helyettes középkori példákkal színesítette bevezető előadását, és a prozopográfiai kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet.
A konferencia délelőtti ülésszakán Poór János tanszékvezető egyetemi tanár ((ELTE BTK) elnökletével a magyarországi kormányhatóságok kerültek előtérbe.
Oross András főlevéltáros (MNL OL) a törökök kiűzését követő helyzet megoldására tett kísérletekkel mutatta be a kamarai igazgatás különféle válfajait, így a katonai igazgatásról a kamarai igazgatásra való átállást.
Soós István tudományos főmunkatárs (MTA BTK TTI) problémafelvető előadásában elsősorban a Magyar Kamara, illetőleg a Magyar Királyi Udvari Kancellária hivatalnokai kapcsán az „idegenek", külhonhonból származók kérdésével foglalkozott, és az „indigena" - „extraneus" fogalmak újragondolását és megvizsgálását javasolta.
Olga Khavanova udományos főmunkatárs (Orosz Tudományos Akadémia, Szlavisztikai Intézet, Moszkva) több éves, Bécsben és Budapesten folytatott kutatásainak eredményeképpen több központi és magyarországi kormányhatóság és hivatal forrásaira támaszkodva a nyugdíjazás és a nyugállomány (jubilatio) különbségeit mutatta be, valamint az állami nyugdíjrenszer kialakulásának körülményeit a 18. században.
Kulcsár Krisztina főlevéltáros (MNL OL) hangsúlyozta, hogy a 18. századi források mennyisége és minősége lehetővé teszi, hogy a kutatók puszta számadatokon túlmutató vizsgálatokat végezzenek. Előadásában konkrét példák alapján 1765-1766. és 1769-1770. évi helytartótanácsi változások okait, indokait elemezte, és összefüggéseket tárt fel Albert szász-tescheni herceg helytartói feladatköre és az új hivatalnokok kinevezése között.
Szántay Antal tudományos főmunkatárs (Corvinus Egyetem) egy speciális hivatalnoki csoportot, a II. József által kiválasztott és kinevezett királyi biztosokat vizsgálta több szempontból: életkoruk, származásuk, hivatali karrierjük, vallásuk és főként családi, valamint szabadkőműves kapcsolataik alapján. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet a prozopográfiai adatok összegyűjtése és adatbázisban történő rögzítésének fontosságára é szükségességére.
A délutáni ülésszak Szíjártó István hab. egyetemi docens (ELTE BTK) elnökletével a szakhivatalok, illetőleg törvényhatóságok, valamint a Királyi Kúria hivatalnokkarainak alakulásával és karrierlehetőségeikkel foglalkozott.
Elsőként Dominkovits Péter igazgató (MNL GySML Soproni Levéltára) vázolta fel Sopron vármegye példája alapján a 18. századi speciális vármegyei igazgatás változásait, új vármegyei tisztségek megjelenését, és adott magyarázatot a változások és a feladatkörök bővülésének indokaira.
H. Németh István főosztályvezető (MNL OL) a 17. századi előzményeket is bemutatva összefoglalta a városi igzgatás állami irányítását, a kezdődő egységesítési törekvéseket, majd társadalomtörténeti szempontból elemezte a 17-18. század fordulóján megjelenő új városvezetői rétegek jellemzőit és változásait.
Krász Lilla adjunktus (ELTE BTK) az egészségügyi szakszemélyzet, hivatalszervezet témakörében tartott előadásában a bécsi székhelyű hatóságok és bizottságok magyarországi relációit mutatta be, majd részletesen kitért az illetékességi és feladatkörök változásaira és az orvosi társadalom tagolódására.
Sebők Richárd doktorandusz (ELTE BTK) a Királyi Kúria tiszviselőinek karrierlehetőségeit taglalta, különböző sémákat felállítva és a sémák gyakoriságát megjelenítve. Előadásában kiválasztott, konkrét tisztviselők példái gazdagították az általános megállapításokat és tendenciákat.
A műhelykonferencián elhangzott előadások azt a 18. században végbement szakszerűsödési folyamatot példázták, amely megfigyelhető mind az ügyvitel, mind a személyzet terén.
A konferencia szüneteiben lehetőség nyílt a kötetlen eszmecserére, valamint a MNL OL Könyvtártudományi Szakkönyvtárának állományából rendezett kamarakiállítás megtekintésére, amely 18. századi címtárakat tartalmazó kalendáriumokat és sematizmusokat mutatott be. A szünetekben Nikolaus Zmeskall (1759-1833) magyar kancelláriai tisztviselői 1780-as, 1790-es években komponált vonósnégyesei voltak hallhatók.
A műhelykonferencia-sorozat a tervek szerint folytatódik, 2014-ben a 19. századi hivatalok és hivatalnoki kar kerül megvitatásra.
Új hozzászólás