Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Mikó Zsuzsanna, az intézmény általános főigazgató-helyettese is részt vett július 25-én a Tusványoson, a Jakabffy Elemér sátorban megtartott, a magyar–román levéltári együttműködést bemutató kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Nagy Mihály Zoltán (Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Levéltára munkatársa) moderált.

A pódiumbeszélgetésen elhangzott, hogy a magyar és román levéltári kapcsolatokban fontos mérföldkövet jelentett, amikor 2011 júliusában a két fél együttműködési megállapodást írt alá Gyulafehérváron az erdélyi történeti fondjegyzékek kiadásáról. A szakszerű levéltárosi feltáró munka eredményeként eddig tizenhárom kötet erdélyi fondjegyzék jelent meg, és tervben van, hogy ezeket e-változatban is kiadják. A kötetek magyar és román nyelvűek. Szabó Csaba hangsúlyozta, hogy a fondjegyzékek megkönnyítik a romániai levéltárakban való kutatást, hiszen az elkészült segédletek a korábban rendelkezésre állókhoz képest sokkal részletesebbek. A feldolgozást a román fél 1918-ig engedte.

Közös munka

Nagy Mihály Zoltán a feldolgozással és a szakmai együttműködéssel kapcsolatban kiemelte annak kölcsönösségét. A feldolgozó munka kapcsán rámutatott arra: kisebb nehézségeket okozott az esetenként eltérően használt levéltári szakkifejezések precíz lefordítása. Mikó Zsuzsanna hangsúlyozta, Magyarország féléves uniós soros elnöksége kapcsán az European Board of National Archivists (EBNA) konferenciája az MNL-ben lesz, és ott is lehetőség kínálkozik a magyar és román levéltári együttműködés bemutatására.

A két levéltár szakmai együttműködésének újabb jelentős állomása, hogy közösen pályáztak egy európai uniós programra is, amely a további iratfeldolgozást segítené. Mikó Zsuzsanna kifejtette, hogy a levéltári együttműködést segíthetik a levéltárszakmai kérdésekre összpontosító műhelymunkák, a különböző tematikus emlékévek (például Bethlen Gábor emlékév). Nagy Mihály kiemelte, hogy az MNL elméleti és gyakorlati oktatást is szervezett erdélyi kollégáknak, ezzel is segítve a munkájukat, és ismereteket adtak át a számukra a magyar közigazgatás-történetről.

Hasznos továbbképzések

Szabó Csaba kitért arra, hogy a szakmai továbbképzések hasznosabbnak tűnnek, mint a közös konferenciák. Szavai szerint problémát jelent, hogy a levéltári anyag nagy része magyar, de mindenhol csak egy-egy magyarul tudó szakember van a kezelésére. A továbbképzésre nagy az igény, mert ez a kulcsa a magyar iratanyag megőrzésének. Jelezte, hogy a levéltár tervei

között szerepel egy bázis kialakítása a módszertani továbbképzésre, azonban egyelőre ehhez nincs elegendő forrás. Nagy Mihály ugyancsak a továbbképzés iránti igényt hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy 1984 óta nincs Romániában magyar paleográfiai képzés. Ennek hiányában a levéltári anyag további feldolgozása nem valósulhat meg. Úgy véli, ez pedig a román félnek is érdeke, hiszen most nem tudják olvasni az általuk őrzött iratokat.

A kerekasztal-beszélgetést a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolat van a beregszászi levéltár és az MNL között, Szabó Csaba elmondta, hogy az MNL a módszertani képzést két alkalommal is elvitte Kárpátaljára. Az időközben kitört háború természetesen megnehezítette a két fél közötti kapcsolattartást. Volt kérdés a román–ukrán együttműködésre vonatkozóan is, amelyre válaszul Nagy Mihály elmondta: erre is és 2012-ben a Románia és Moldávia közötti kapcsolatfelvételre is volt kísérlet, de sajnos azóta sincs előrelépés az ügyben.

Fontos az emlékezés

A Magyar Nemzeti Levéltár július 26-án egy másik kerekasztal-beszélgetést is vállalt: a Bethlen Gábor sátorban az elmúlt időszak emlékéveiről tartott beszámolót Szabó Csaba, Mikó Zsuzsanna és Schmidt Anikó, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője Tuboly Kálmán hagyományőrző moderálásával.

A kerekasztal-beszélgetésen Szabó Csaba elmondta, hogy a szocialista időszakban csupán kevés történelmi esemény évfordulójáról emlékeztünk meg, az elmúlt évtizedben azonban az emlékévek száma és jelentősége megnőtt. Szavai szerint ezek az alkalmak lehetőséget kínálnak arra, hogy egy-egy eseményre ráirányítsák a szakemberek és a szélesebb közönség figyelmét, megismertessék a legújabb kutatási eredményeket, vagy akár új szempontokat vigyenek a közoktatásba.

Mikó Zsuzsanna és Szabó Csaba az emlékévekkel kapcsolatban részletesen beszélt a Gulág emlékévhez kapcsolódó szenzációs levéltári eredményekről. Beszámoltak arról, hogy 2016–2017 folyamán az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is – a Gulág Emlékbizottság támogatásával – kutatásokat folytatott annak érdekében, hogy feltárja az őrizetében lévő azon forrásokat, amelyekből minél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a második világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba. Ennek a nagyszabású munkának az eredménye több honlap, kiadvány, konferencia és adatbázis lett. Szó esett arról is, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár eredményes tárgyalásokat folytatott az Orosz Állami Hadilevéltárral, és 2019. április 8-án megállapodás született arról, hogy átadják a második világháború alatt a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként, illetve internáltként nyilvántartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak digitális másolatát, amelyet az Adatbázisok Online felületén az MNL mindenki számára elérhető adatbázisban dolgozott fel. https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/gyujtemeny/szovjetunioba-elhurcoltak

Nagy siker a Petőfi-adatbázis

Mikó Zsuzsanna elmondta, hogy a Gulág emlékév jól mutatja: egy-egy emlékév olyan nagy hatást gyakorol a tudományos munkára, hogy az évforduló végeztével sem maradnak abba a kutatások, hanem még évekig éreztetik a hatásukat a szakma és a nagyközönség soraiban egyaránt. – Emellett az emlékévek jó alkalmat kínálnak arra, hogy a történelmi eseményeket, esetleges traumákat kibeszélhessük, hiszen ez a közös történelmünk – tette hozzá.

Schmidt Anikó a 2023-ban megtartott Petőfi Sándor emlékév kapcsán felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára egy, a költő ismeretségi köréhez tartozó, kétszáz személyből álló adatbázissal készült, amely a költő kapcsolati hálóját, egyúttal a magyar reformkor sajátos keresztmetszetét is bemutatja. https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege

Az Adatbázisok Online felületén elérhető alkalmazás, amelyet 2023-ban továbbfejlesztettek egy még látványosabb online felületté, jól tükrözi, hogy Petőfi Sándor szinte minden társadalmi rétegben otthonosan mozgott. Számos ismerőse volt, akiknek életútját változatos levéltári iratok (anyakönyvi kivonat, levelezés, oklevél, térkép, tervrajz, kiáltvány, fénykép) illusztrálják. Az adatbázis célja, hogy közelebb hozza az ismert vagy kevésbé ismert személyeket, a reformkort, az 1848–1849. évi szabadságharcot a 21. század emberéhez. https://petofikozossege.mnl.gov.hu/

Közeleg az ötszázéves évforduló

A Magyar Nemzeti Levéltár jövőbeli terveihez kapcsolódóan Schmidt Anikó elmondta, hogy 2026-ban lesz esedékes a mohácsi csata 500. évfordulója, amelyre a levéltár a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének és a HM Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának bevonásával közös, négy elemből álló programmal készül. – Ennek során egy látványos online felületen bemutatjuk a magyar és oszmán seregek Mohácsra vezető útját, a mohácsi csata hőseinek életrajzokkal állítunk emléket, a csatáról a legújabb kutatási eredményeket is bemutató kiadvány készül, valamint kiadjuk az Európát megvédő magyar végvárrendszert korabeli vár-alaprajzok segítségével – fogalmazott. Schmidt Anikó hozzáfűzte, a program nagy erénye, hogy abban számos szakterület kiváló szakemberei dolgoznak együtt, és így a végeredményben sok szempont és kutatási eredmény megjelenhet.

Szabó Csaba a Mohács programmal kapcsolatban elmondta, hogy nem csupán magyar szakemberek dolgoznak benne együtt, de a Magyar Nemzeti Levéltár különösen jó kapcsolatot ápol a Török Köztársaság Állami Levéltárak Igazgatóságával, az ottani szakemberek szintén ígértek anyagot a programhoz. Az MNL főigazgatója a Mohács program kapcsán kiemelte: a cél az, hogy a csatát tágabb történelmi kontextusban vizsgálják, és áttekintsék azt a kérdést, hogy a nagy földrajzi felfedezésekkel hogyan tevődött át a súlypont a Mediterráneumból és Közép-Európából Nyugatra, illetve a vallásháborúk mennyiben befolyásolták az oszmán támadásokkal kapcsolatos hozzáállást.