Christianus Adrichomius jegyezte föl a hagyományt Krisztus szenvedésének helyeiről írt munkájában: a mennybemenetel után Mária végigjárta fia szenvedésének helyeit. Ennek nyomvonalát követi ma Jeruzsálemben a Via Dolorosa.
 

Háromnyelvű utca névtábla az V. állomásnál, a Szentföldi Ferences Kusztódia címerábrájával.
Forrás: https://www.magyarkurir.hu
 

Később a szentföldi zarándokok is felkeresték Krisztus szenvedésének helyeit, ahogyan ezt Szent Jeromos és az első keresztény írók is említik. A szenvedéstörténet tisztelete a keresztes hadjáratok idején, a 12–13. században terjedt el Európában, miután a hazatért lovagok emléktáblákat állítottak a harcok során végigjárt szent helyekről – ezeket Kisjeruzsálemnek is nevezték.

A ferencesek 1342 óta látják el a szentföldi emlékhelyek felügyeletét (Custodia Terræ Sanctæ). Egyik céljuk Krisztus szenvedése tiszteletének elterjesztése lett, amely a keresztútban nyert kifejezést. Bár Palesztínán kívül Bolognában, a San Stefano templomban már az 5. században felállítottak a mai keresztúthoz hasonló, tematikusan összetartozó állomásokat, általánossá 15. században, a ferencesek működése révén vált, akik kolostoraikban, rendházaik kápolnájában képi formában ábrázolták a passiót. Antwerpeni rendházuk temetőjében Mária hét fájdalmát jelenítették meg. A domonkos rendi Boldog Alvarez Córdoba melletti kolostorukban állított keresztutat. Az ágostonrendiek közül Fabriano Péter és János tette ugyanezt.

XII. Kelemen pápa 1731-ben rendeletben szabályozta az állomások (statio) számát, a keresztút felállításának helyét és körülményeit, egységesítette az ájtatosság végzésének módját, valamint meghatározta az elnyerhető búcsú feltételeit és fajtáját is. A ferences Porto Mauriziói Szent Lénárd húsz év alatt 572 keresztutat állított fel, ezért a keresztút apostolának nevezték el.

Bár a keresztúthoz elég 14 egyszerű fakereszt, amelyeket egy pap megáldott, a szobrászok és festők gyakran ábrázolták, ábrázolják Krisztus szenvedésének tizennégy stációban megfogalmazott epizódjait.
 

B. Kopp Judit bronz domborművei. Budapest, Isten-hegy, a Szent László plébánia kertjében
Forrás: https://pestbuda.hu/
 

Hasonlóképpen az egyes állomásokhoz kapcsolódó elmélkedéseknek is komoly irodalma van ma már.

Rómában nagypénteken nincs templomi szertartás, helyette a pápa részvételével keresztutat járnak a hívek. Ennek hagyományos helyszíne a sok vértanúságot látott Colosseum. 2020-ban – a Covid-járvány miatt – az üres Szent Péter téren a padovai „Due Palazzi” fegyház fogvatartottjai, nevelőtisztjei, egy fegyőr és egy fogvatartott édesanyja által írt gondolatok adták az imádság vezérfonalát.
 

Róma, Colosseum, 2023. nagypénteki keresztút
Forrás: https://infostart.hu/
 

A történeti Magyarországon is elterjedt a barokk korban ez az ájtatossági forma. Városokban és falvakban egyaránt készültek egyszerűbb és díszesebb kivitelű kálváriák, amelyek nyomát felfedezhetjük a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött térképeken.

Budakeszi kálváriáját – amely emberi szenvedéseknek, az 1739-es pestisjárványnak és a svábok 1946-os kitelepítésének is emléket állít – először 1768-ban ábrázolja térkép.
 

Budakeszi kálváriáját a szokásos térképjel, három kereszt jelzi.
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Kamarai térképek (S 11), No. 235

Érsekújvár barokk kálváriája az 1724-ben királyi parancsra lerombolt végvár Forgách bástyájának helyén, 1764-ben (más források szerint 1779-ben) épült.

Érsekújvár kálvária dombja kápolnával és három kereszttel.
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Helytartótanácsi térképek (S 12), Div. XIII. No. 473/2.

Nagy Mihály győri kanonok 1713. április 4-én engedte át a jezsuitáknak azt a területet, ahol 1714 és 1725 között Wittwer Márton tervei alapján felépült a győri kálvária. Az eredetileg vesztőhelyként használt terület ma a Nádorváros része.

Győr kálvária hegye egyházas hely jelével.
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Helytartótanácsi térképek (S 12), Div. XIII. No. 295/4.

Az egykor püspöki mezőváros, Makó külterületen álló kálváriája is a belváros része manapság. 1734-ben Jankovich Pál prépost építtette a Mária hét fájdalma tiszteletére szentelt kápolnát, amelyhez a stációk 1880-ban készültek el. A körülkerített magaslat az árvíz elől menedékként is szolgált a város lakóinak 1821-ben.

Makó kálváriája kápolnával és három kereszttel jelölve
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Helytartótanácsi térképek (S 12), Div. XIII. No. 54/4.

Márianosztra keresztútját a pálosok alakították ki 1759-ben. Az eredeti kilenc állomásból hét a Szűzanya fájdalmait ábrázolta. A házikók mellé hársfákat ültettek a szerzetesek Nagy Lajos király hársfájának emlékére. A fa – melyet a király ültetett Remete Szent Pál ereklyéi megszerzésének ígéretére emlékeztetőül – századokig virágzott a kolostor kertjében.

A márianosztrai kálvária terasza a három kereszttel, valamint a felvezető út nyolc stáció helyével és a hársfasorral
Jelzet: MNL OL, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Pálos kolostori térképek (S 86), No. 12/2.
 

Selmecbánya 2013-ban megújult barokk csodája Perger Ferenc jezsuita páter kezdeményezésére, a tehetős polgárok anyagi támogatásából és a bányászok kétkezi munkájával 1744 és 1751 között valósult meg.

A selmecbányai kálvária látképe
Jelzet: MNL OL, Családi fondokból kiemelt térképek, Károlyi család (S 82), Ny sorozat, No. 2.

A szegedi kálvária emlékét ma már csak a tér és a sugárút neve őrzi Móravárosban. Az 1738–1741-es években pusztító pestis túlélői fogadalmi kápolnát emeltek a Szent Kereszt tiszteletére 1790-ben a mai Kálvária téren, Rábl Károly tervei alapján. Az 1879-es nagy árvíz pusztítása után, 1883-ban Halmai Andor új épülete került az elbontott helyére, amelyet az 1960-as évek város- és pártvezetése bontatott le. A stációk fülkéibe 1900-ban a zebegényi kálvária domborműveinek másolatai kerültek.

A szegedi kálvária helyszínrajza a kápolna- és a sugárút tengelyében kialakított hét stáció alapjának jelölésével
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Kamarai térképek (S 11), No. 1369.

Az ungvári kálvária Petz Dávid adományából jött létre, aki 1759-ben adományozta a területet erre a célra. 1763-ban térképen már jelölték – a feltehetően fakeresztekből álló – kálváriát, majd a 19. században a városban működő céhek adományaiból sorra megépültek a kápolnák és a stációk.

Ungvár látképe, háttérben a kálvária kápolnával és három kereszttel. A térkép bal oldalán látható a szőlők között vezető út mentén felállított hét stáció keresztje.
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Kamarai térképek (S 11), No. 192.
 

Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett Visegrád kamarai uradalom lett a 18. században, ahová nagyobb számban német telepesek költöztek. Az 1770-ben megépült barokk kápolnához vezető utat ma Szakál Ernő 1961-ben elkészült stációi szegélyezik.

Visegrád Szentsír kápolnájának és az odavezető kálváriának a helyszínrajza
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Helytartótanácsi térképek (S 12), Div. XIV. No. 41.

Zebegény a visegrádi korona uradalomhoz tartozott, amelyet magyar és szlovák favágókkal, valamint sváb telepesekkel népesített be a kamara. A kálvária kápolnája a kilenc stációval együtt 1853-ban készült Fischer Józsefné Zoller Borbála adományából. A 10–14. állomás domborművei ma a kápolna külső falán, illetve a kápolnában kaptak helyet.

A zebegényi temetőtől induló kilenc stáció és a kápolna helyszínrajza
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Kamarai térképek (S 11), No. 831.

A napjainkban létező, kirándulási célnak is érdemes magyarországi keresztutak gyűjteményét megtalálják – többek között – az alábbi honlapokon:

https://csendhegyek.blogspot.com/2018/06/a-kalvariak-gyorskeresoje_31.html

https://kapolnak.hu/hu/magyarorszag-kapolnai