A küldöttség a kéthetes intenzív szakmai úton négy történelmi jelentőségű amerikai várost és azok kulcsfontosságú intézményeit látogatta meg. Washingtonban, a szövetségi fővárosban a delegáció az állami szintű örökségvédelmi modellekkel és a nemzeti emlékezetpolitika alapjaival ismerkedett meg. Hivatalos látogatást tettek az Amerikai Egyesült Államok Belügyminisztériumában (U.S. Department of the Interior), valamint a Külügyminisztérium Kulturális Örökség Központjában (Cultural Heritage Center). Emellett kutatói és megőrzési szempontból tanulmányozták az amerikai Nemzeti Levéltárat (National Archives). Itt láthatták a Függetlenségi Nyilatkozatot (Declaration of Independence, 1776), az Egyesült Államok Alkotmányát (U.S. Constitution, 1787), a Jogok Nyilatkozatát (Bill of Rights, 1789) illetve a Magna Carta egy korai, 13. századi másolatát. Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának segédlevéltárosa itt átadta a levéltár ajándékát, kiadványait a National Archives-nak, amit a közgyűjteményt bemutató, nemzetközi látgatói referens, Maureen MacDonald kolléganő vett át.
 

Washington

A világ egyik legszebb könyvtárába, a Kongresszusi Könyvtárba (Library of Congress) is ellátogattak a delegáció tagjai. Ez a világ legnagyobb hivatalos könyvtára, amely több mint 178 millió tételből álló gyűjteményt őriz. Az 1800-ban alapított intézmény egyszerre az amerikai törvényhozás kutatóintézete és az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára. Az Amerikai Forradalom Lányai (DAR) szervezeténél ismerkedtek meg a függetlenségi harcok hősiesen helyt álló lányainak és asszonyainak történeteivel. A program kiemelt részeként meglátogatták a washingtoni Kossuth Házat, a Hungary Foundation és a Kossuth Alapítvány irodáit, valamint részt vettek a karcagi születésű Kováts Mihály (1724-1779) huszárezredes tiszteletére rendezett megemlékezésen, amiről korábban beszámoltunk.

A fővárosból a Virginia állambeli Williamsburg-be vezető úton a küldöttség útba ejtette George Washington történelmi birtokát, Mount Vernon-ot. Az utazást Christopher S. Stowe hadtörténész professzor kísérte, akinek szakmai vezetésével Virginia több jelentős polgárháborús csataterét is megnézhették (közéjük tartozott Gaines Mill és Malvern Hill). Williamsburg-ben (Virginia) a „szabadtéri múzeumok”, a skanzenek és az élő történelem (living history) bemutatási módszerei álltak a középpontban. Az első gyarmati állam, Virginia fővárosaként az amerikai függetlenségi törekvések, a demokratikus eszmék és a forradalmi vezetés legfontosabb politikai és szellemi műhelye volt.
 

Williamsburg

Részletesen tanulmányozták Colonial Williamsburg-ot, amely a világ legnagyobb élő történelmi skanzenje, amely 18. századi életmódot mutatja be. A városka kulcsszerepet játszott az amerikai függetlenségi háborúban; itt fogalmazták meg a Virginiai Nyilatkozatot, és olyan alapító atyák tevékenykedtek itt, mint Thomas Jefferson vagy Patrick Henry. Ezt követte két csillagtúra: a Yorktown-i Amerikai Forradalom Múzeum (American Revolution Museum at Yorktown) – a függetlenségi háború döntő csatájának helyszíne –, valamint a 17. századi gyarmati életet bemutató Jamestown Settlement, amely múzeum és skanzen. A csoport meglátogatta az 1693-ban alapított williamsburg-i College of William & Mary-t is. – Hatalmas élménnyel gazdagodhattunk, hiszen a Függetlenségi Nyilatkozat előzményeként számon tartott Virginiai Nyilatkozatot (1776. május 15.) Williamsburg-ben adták ki, ami nélkül nem történehetett volna meg 1776. július 4. Egy ünnepségen is részt vehettünk, ami egy csodálatos élő történelmi színpadi előadás volt, és a program egy szép tűzijátékkal és hangulatos utcabállal végződött – emelte ki Végső István.
 

Charleston

Charleston-ban (Dél-Karolina) a városi szintű műemlékvédelemre és a hadtörténeti emlékhelyek fenntartására helyeződött a hangsúly. A település az Amerikai Egyesült Államok korai történetének egyik legmeghatározóbb központja volt. 1861 tavaszán itt dördült el az első ágyúlövés, amivel megkezdődött az amerikai polgárháború.

A különleges konzerválási filozófiát, módszereket bemutató Drayton Hall-ba is ellátogatott a küldöttség. Drayton Hall a 18. századtól egy mintegy 76 ezer holdas, marhatenyésztéssel, indigó- és rizstermesztéssel foglalkozó ültetvénybirodalomnak üzleti és igazgatási központja volt. Megtekintették a Washington Light Infantry (WLI) emlékházát. Az Amerikai Egyesült Államok egyik legrégebbi, ma is aktív katonai-egységét 1807-ben Charlestonban alapították. Az alakulat részt vett a mexikói háborúban és a polgárháborúban is.

Részletes tájékoztatást kaptak a The Citadel könyvtáráról, levéltáráról és múzeumáról. Az Amerikai Egyesült Államok egyik leghíresebb, legnagyobb múlttal rendelkező állami katonai egyetemét 1842-ben alapították. – Óriási élmény volt, hogy a helyiek ismerték a jászkun Kováts Mihály huszárezredes nevét és tetteit. Sikerült eljutnom a mai Hampton parkba, ami egy csodálatos közösségi tér, de egy szomorú esemény fűződik a környékéhez, hazánkfia itt esett el 1779 májusában – mondta Végső István.

Felkeresték az amerikai polgárháború kezdőhelyszínét, a Fort Sumter és Fort Moultrie Nemzeti Történelmi Parkot. Ellátogattak a Patriots Point Tengerészeti Múzeumba, ahol a USS Yorktown repülőgép-hordozót és a Medal of Honor Múzeumot tekintették meg, illetve láthattak egy vietnámi amerikai katonai tábor életét bemutató szabadtéri kiállítóhelyet is. Különleges helyszín volt a függetlenségi háborús börtönként is funkcionáló Old Exchange történelmi épülete. Az USA első múzeumaként számontartott, 1773-ban alapított Charleston Múzeumban a vezetőség adott tájékoztatást az intézményről, annak fenntartásáról, gyűjteményeiről és terveikről.
 

Philadelphia

Philadelphia-ban (Pennsylvania) a tanulmányút záró programjaként a küldöttség az amerikai demokrácia bölcsőjét kereste fel. Az USA első fővárosában meglátogatták az Independence Hallt (a Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány elfogadásának helyszínét) és a Liberty Bell Centert. A modern múzeumpedagógiai módszereket az Amerikai Forradalom Múzeumában (Museum of the American Revolution) elemezték. A program részeként a William W. Bodine Nemzetközi Kapcsolatok Középiskolájában éppen nemzetközi napot tartottak diákok és a tanárok. Itt volt mód bemutatni egy-egy osztálynak Magyarországot, a magyar kultúrát és történelemet a tanulóknak, akik kérdezhették és kérdezték a küldöttség tagjait az országról és az USA-ban szerzett tapasztalataikról. – Igyekszem majd az amerikai kollégákkal a kapcsolatokat megtartani, néhány ügyben talán tudunk a későbbiekben is együttműködni. Az egész út nagyon inspiráló volt és számos jó gyakorlatot láthattunk a szívélyesen fogadó intézmények, szervezetek vezetőitől és munkatársaitól – összegezte a szakmai utat Végső István.

Inspiráló tengerentúli szakmai úton járt a levéltár munkatársa