Huszár Károly hagyatékát kapta meg a Magyar Nemzeti Levéltár

2020.09.25.
Huszár Károly egykori miniszterelnök hagyatékát, a korszak politikai dokumentumainak gyűjteményét ünnepélyes keretek között adták át 2020. szeptember 21-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Huszár Károly (1882–1941) keresztényszociális politikus, az antanthatalmak által elismert koncentrációs kormány (1919. november – 1920. március) miniszterelnökének 136 tételből álló irathagyatéka változatos ügyekben szolgál majd adalékokkal a korszak történetéhez.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója az átadóünnepségén tartott beszédében elmondta, hogy a múzeum kormányzati támogatással idén februárban bonyolította le az első vásárlást az állam javára, amelynek eredményeképpen a Magyar Nemzeti Levéltárban helyezik el Huszár Károly miniszterelnök hagyatékát.

 

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

 

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy a kormány hagyatékvásárlási programjának legfőbb célja az, hogy az elmúlt történelmi időszakokban külföldre vagy külföldi tulajdonba került hagyatékok minél nagyobb hányadának visszaszerzésével, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb dokumentumok, műkincsek, iratok megvásárlásával és itthon tartásával a hazai múzeumokat gyarapítsák.

 

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára
Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

 

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszönetet mondott a felajánlott dokumentumokért, majd kifejtette, hogy az iratok megvásárlásának és elhelyezésének feltétele a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közötti összefogás volt. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a közgyűjtemények szakmai együttműködése nélkül nem lenne rá mód, hogy a nemzeti relikviák az őket megillető, megfelelő helyre kerüljenek.

 

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója
Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

 

Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa előadásában elmondta, hogy az iratanyag kétségtelenül legértékesebb része a trianoni békeszerződés tervezetének 263 számozott oldalt tartalmazó gépelt fordítása. Ennek értékét az is növeli, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban sajnálatos módon csak szórványosan találhatók a béke előkészítésével kapcsolatos dokumentumok, és nem rendelkezünk a békeszerződés eredeti példányával sem.

 

Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa
Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

 

Kitért rá, hogy az iratok között a hadifoglyokkal, segélyezési ügyekkel összefüggő dokumentumok, kondoleálási levelek és táviratok mellett Apponyi Albertnek a trianoni békeszerződésről írott német nyelvű tanulmánya, a Somogyi Béla holttestének megtalálásáról szóló jelentés, és Csernoch János esztergomi érseknek a Forradalmi Kormányzótanácshoz írott levele bír levéltári szempontból kiemelkedő értékkel.

Elmondta továbbá, hogy az anyag harmadát kitevő fotográfiák közül köztörténeti jelentőségében kiemelkednek a román fronton szolgálatot teljesítő Huszárról készült egyedi felvételek, a Horthy Miklós kormányzói esküjét megörökítő fotó, a politikusnak Horthy által dedikált fotográfia mellett az 1930-1931-es Szent Imre-évet és az 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszust dokumentáló felvételek.

 

Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

Utolsó frissítés:

2020.09.30.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges