Jelenlegi hely

Gépi kézírásfelismeréssel készült el legnagyobb adatbázisunk

2022.09.27.
A Magyar Nemzeti Levéltár szeptember 26-án adta át a nagyközönségnek legújabb adatbázisát, melynek létrehozásában a levéltárosok a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. Az 1828. évi országos összeírás az eddigi legnagyobb kézírásfelismeréssel feldolgozott gyűjtemény Magyarországon.

Az 1828. évi országos összeírás teljes, 12.688 település adatait tartalmazó, indexelt képanyaga a Valenciai Műszaki Egyetem által fejlesztett algoritmus és mintegy 70 önkéntes munkájának eredményeként jött létre. Az átadóeseményen a következő, Csendőrkartonok elnevezésű irategyüttes feldolgozásával járó feladatokat is ismertették.

Dr. Mikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese köszöntőbeszédében kiemelte, hogy számos jó nemzetközi gyakorlatot követve a Magyar Nemzeti Levéltár is nyitott a civilek bevonására az adatbázisainak fejlesztésében. A főigazgató-helyettes reményét fejezte ki, hogy az önkéntesek által feldolgozott iratanyag és adatbázisok száma egyre gyarapodni fog, és megköszönte az önkénteseket adó Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) segítségét a közösségi összefogással végzett munkában.

Szatucsek Zoltán az intézmény Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője európai szinten egyedülállónak nevezete az önkéntesek aktivitását, mivel a meghirdetett programra két nap alatt annyian jelentkeztek, hogy le kellett állítani a toborzást. Az átadott 1828. évi országos összeírás 196.724 oldalból áll, és tartalmazza a 19. század első feléből valamennyi adófizetési kötelezettség alá eső háztartás tulajdonosának, családfőjének az adatait. Az egyedülálló történeti forrásban 2.845.595 személynév szerepel a történeti Magyarország, Horvátország és Szlavónia teljes területéről – tette hozzá az igazgató.

A most közzétett irategyüttes elsősorban családtörténet-kutatási szempontból kivételesen értékes forrás, illeszkedve a Magyar Nemzeti Levéltár Adatbázisok Online felületén már régóta elérhető korábbi, 1715. és 1720. évi összeírások sorába. Az adatbázisban a kereshető személynevek mellett a vagyoni és társadalmi helyzetre vonatkozó adatok digitalizált képei is elérhetők a kutatók számára, szem előtt tartva, hogy az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából pótolhatatlan forrásértékkel bír.

Dr. Németh István, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára osztályvezetője a Magyar Királyi Belügyminisztérium Államrendészeti Kartotékrendszerének Csendőrkartonok elnevezésű irategyüttesét ismertette, amelynek feldolgozását szintén önkéntesek segítségével tervezi a levéltár. Az iratokat a Horthy-korszak politikai rendészeti szervei képezték, a kartotékrendszer pedig a politikai szempontból megbízhatatlan, elsősorban baloldali mozgalmakban résztvevő állampolgárok nyilvántartására szolgált.

Szerényi Ildikó főlevéltáros, az önkéntes projektek szakmai felelőse részletesen bemutatta a Csendőrkartonok irategyüttest, a minegy 70.000 személyes adatokat tartalmazó, családtörténeti szempontból értékes forrás önkéntesek általi feldolgozásának irányelveit. A közösségi segédletkészítők alapfeladata az egyes kartonok adattartalmának rögzítése egy könnyen kezelhető felhasználói felületen. A tervek szerint a több mint hetven regisztrált önkéntes munkája 2023. január 31-ével érne véget, és a levéltári utómunkálatok elvégzése után átadásra kerül az irategyüttesből készülő adatbázis.

A program zárásaként Ari Ilona, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke tartott rövid előadást az egyesület eddigi családtörténeti forrásokat feldolgozó munkájáról, illetve hangsúlyozta, hogy a levéltár és a MACSE közötti szakmai együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a kétezer főt tömörítő egyesület pedig a most induló önkéntes projektben is igyekszik a levéltárosok segítségére lenni.

 

Utolsó frissítés:

2022.11.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges