Az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása díj elsődleges célja a levéltárak kultúramegőrző, kultúrateremtő szerepének, tudományos eredményeinek bemutatása, ismertetése, népszerűsítése, a levéltári intézmények szellemi műhelyeiből kikerülő hagyományos és online kiadványok és kiállítások középpontba állításával.

A levéltári intézmények évente több tucat kiadvánnyal gazdagítják a tudományos, ismeretterjesztő, forrásközlő és szakmai kiadványok sorát. Ez a bő termés méltó arra, hogy bemutassuk és népszerűsítsük, a legjobbjait pedig díjban részesítsük.

2022. évre négy kategóriában lehetett pályázni:
 

1. Online publikációk (adatbázisok, online kiállítások),

2. Szakmai kiadványok (hagyományos, print változatban megjelentetett monográfiák, forráskiadványok, levéltári segédletek, tanulmánykötetek, levéltári évkönyvek),

3. Ismeretterjesztő kiadványok (ismeretterjesztő kiadványok, kiállítási katalógusok, albumok),

4. Kiállítások (hagyományos módon rendezett levéltári kiállítások).

A beérkezett pályázatokat az MLE elnöksége által felkért szakmai zsűri bírálja el.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára több kategóriában is díjazott lett:

I. helyezést ért el az Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum. Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára. Szerkesztette: Mayer Gyula, Szovák Kornél és Rácz György című kötete a Szakmai kiadványok kategóriában.

Magyarország 2022-ben ünnepelte az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulóját. A megemlékező esztendő lezárására készült kiadványunk, amely két részből áll: egy tanulmánykötetből és egy hét oklevelet és négy pecsétet tartalmazó facsimile gyűjteményből. A díszdobozba bekerültek az Aranybulla középkori szövegemlékeinek finom textúrájú papírra nyomott hasonmásai, továbbá II. András egy adománylevelének facsimiléje, amit eredetileg az uralkodó aranypecsétjével erősítettek meg. Az utóbbi dokumentum célja annak bemutatása hiteles tárgyi emléken keresztül, hogy az eredeti Aranybulla-példányok hogyan is nézhettek ki. Mivel az eredeti oklevélpéldányokon csak töredékes formában, vagy egyáltalán nem maradtak fenn a pecsétek, a másolatok az ugyanezen pecsétnyomókkal készített lenyomatokról – természetes méhviaszból – készültek és az oklevelek mellett, külön tálcában kaptak elhelyezést (I. Lajos, Mária, I. Mátyás pecsétjei). II. András király aranypecsétjét egy 1221-es lenyomat alapján tömör sárgarézből készíttettük el. Ezekhez járul a doboz alsó rekeszében egy tanulmánykötet, amelyben a nevezetes oklevélnek és társdokumentumainak a latin nyelvű kritikai kiadásán és ezek korszerű magyar nyelvű fordításain kívül tudományos tanulmányokat talál az olvasó, melyek széles szempontrendszer alapján elemzik az 1222. évi királyi dekrétummal kapcsolatos történelmi kérdéseket, és amelyeket a korszak hazai szakértői írtak.

Szintén I. helyezett lett Az 1828. évi országos összeírás című adatbázisa az Online publikációk kategóriában.

Az 1828. évi országos összeírás teljes, 12.688 település adatait tartalmazó, indexelt képanyaga a Valenciai Műszaki Egyetem által fejlesztett algoritmus és mintegy 70 önkéntes munkájának eredményeként jött létre. Az irategyüttes elsősorban családtörténet-kutatási szempontból kivételesen értékes forrás, illeszkedve a Magyar Nemzeti Levéltár Adatbázisok Online felületén már régóta elérhető korábbi, 1715. és 1720. évi összeírások sorába. Az adatbázisban a kereshető személynevek mellett a vagyoni és társadalmi helyzetre vonatkozó adatok digitalizált képei is elérhetők a kutatók számára, szem előtt tartva, hogy az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából pótolhatatlan forrásértékkel bír.

III. helyezést ért el az Európa digitális kincsei - Az európai felfedezések: Az Újvilágtól az új technológiákig című transzmédiás kiállítása a Hagyományos vagy online módon megrendezett levéltári kiállítások kategóriában.

Az Európa digitális kincsei – Az európai felfedezések: Az Újvilágtól az új technológiákig című transzmédia-kiállítás az Európai digitális kincsek című projekten belül került megalkotásra, melynek célja, hogy a közös európai örökséget, különösen annak digitális változatait nagyobb láthatóságra, ismertségre és használatra tegye alkalmassá.

A digitális vándorkiállítás elsőként a tudomány és a technológiai fejlődéstörténetét járja körül, bemutatva az európai történelem és kultúra egyik legjellemzőbb és legmaradandóbb vonását, a felfedezés iránti vágyat.  A különböző irattípusok azt is bemutatják, hogy a felfedezés iránti vágy a gyakorlatban milyen változatos módon jelent meg. A ragyogó elmék törekvéseit az életkörülmények javítására ezek mellett levelek, könyvek, röntgenfelvételek, rajzok, kéziratok, nyomtatott röpiratok, térképek, jelentések, szabadalmak igazolják – a középkortól kezdve egészen a XX. századig. A kiállítás részeként megtekinthető például az 1791-ből származó Tapasztalatok a katonák ellátásának javítását célzó intézkedésekről, a királyi kincstár további anyagi megterhelése nélkül című jelentés mellékleteként egy 36 darabból álló zselatinminta – azaz korabeli leveskocka-gyűjtemény – vagy éppen az 1561-ben mérnöki csodának számító toledói Alcázar erődítményt a folyóból friss vízzel ellátó berendezésének terve. Ugyanitt látható Albert Einstein és Szilárd Leó közös hűtőszekrény-szabadalma, vagy épp Tihanyi Kálmán Radioskop elnevezésű, nagy felbontású televíziórendszer-fejlesztése is. Számtalan, a kiállítási tematikához kapcsolódó 3D-s végtelen futó videójáték, virtuális szerepjáték, kvíz- és memóriajáték is látható és kipróbálható az Európa digitális kincsei – Az európai felfedezések: Az Újvilágtól az új technológiákig című transzmédia-kiállításon.

Gratulálunk a díjazottaknak!

„Év levéltári kiadványa és kiállítása 2022” díj

Fotók: Tálas Róbert (BFL)