A restaurálás múltja, jelene és jövője a Magyar Nemzeti Levéltárban
Tíz előadó összesen tizenkét előadásán keresztül a restaurálás múltjával és jelenével ismerkedhettek meg a Bécsi kapu térre látogatók. A szakmabeliek és a kívülállók számára is érdekességeket tartalmazó konferencia megrendezésének apropóját egy kerek évszám, a hatvan év adta. 1957-ben történt ugyanis, hogy az Országos Levéltárban megkezdődött az 1956-os harci eseményekben károsult iratok restaurálása. A tűztől, víztől, repeszektől sérült iratok szakszerű kezelése lehetővé tette az értékes iratanyag nagy részének megmentését. A konferencia célja az volt, hogy bemutassa a restaurátorok szerepét, akik azon dolgoznak, hogy az eredeti anyagokat, értékeket megmentsék, felújítsák, és még hosszú időre kutathatóvá, kiállíthatóvá tegyék.
A konferenciát Dr. habil. Szabó Csaba főigazgató nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy az MNL minden évben otthont ad majd, egy ilyen jelentős és fontos terület, az állományvédelem konzultációjának. Orosz Katalin a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ specializáció-vezetője az állományvédelem, a restaurálás és a kommunikáció témakörében tartott előadást. Czikkely Tibor az MNL Állományvédelmi és Reprográfiai Osztályának vezetője a Reprográfia (másolatkészítés) lehetőségéről beszélt. A reprográfia részben az állományvédelem egészébe illeszkedő tevékenység, részben azon kívül eső szolgáltatás. Az MNL digitalizálási tevékenysége három alapvető dokumentumra épül: a Digitalizálási szabályzatra, a Digitalizálási stratégiára és a Digitalizálási tervre. A levéltáros, reprográfiai és restaurátor szakemberek együttesen döntenek az alkalmazott technikáról és a restaurálás szükségességéről. P. Holl Adrien a BFL főosztályvezetője az Azbeszt tartalmú dobozoktól az időálló palliumokig címmel a preventív állományvédelem ismérveibe, azaz a levéltárba kerülés előtt és a már levéltárban levő iratok esetében történő eljárásokba avatta be a jelenlevőket. Emellett az aktív állományvédelem területe, a restaurálás, konzerválás, kötészet, mikrofilmezés, digitalizálás feladatait ismertette. Horvát Pál az Országos Széchényi Könyvtár könyvrestaurátora Restaurátor elődeink 1880-1960-ig címmel tartott előadásában többek között Akantisz Viktor munkásságába nyerhettünk bepillantást, valamint olyan ritkaságokat mutatott be, mint a Régi Nyomtatványtár Gyűjteményében szereplő „Retusálta Mosonyi Antal” címke. Peller Tamás tárgyrestaurátor művész a papírrestaurálást perspektíváit áttekintő előadása után Kirics Márta az MNL Baranya Megyei Levéltárának főrestaurátora a megyei levéltárakban folyó restaurátori munkáról beszélt. Szlabey Dorottya az MNL osztályvezető-helyettese nemzetközi kitekintését adott a levéltári restaurálással kapcsolatban. Beszélt az akrilfilmes fátyolpapír javításáról, a szilánksérült kötetekről, illetve, hogy japán fátyolpapírral kasírozzák meg a kiöntött lapokat, ha szükséges. Érdi Marianne az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője előadásából megtudhattuk, hogy mit csinál egy könyvrestaurátor. Kiemelte, hogy a restaurált múzeumi tárgy és a restaurált könyv között az a különbség, hogy a restaurált múzeumi tárgyat kiállítják, de nem használják, amíg a restaurált könyvet ki lehet nyitni, kutathatóvá teszik. Megkülönböztetjük azokat az ismereteket, amelyeknek birtokában vagyunk, a dokumentumokat alkotó anyagok ismeretét, és a restaurálási ismérveket, amelyek a restaurátor munkájának tárgya.
Nemes L. Ágnes, az MNL főrestaurátora egy XVII. századi prédikációs könyv restaurálásának folyamatát ismertette. A könyörgéseket és prédikációkat tartalmazó könyv elkészülése egy igazi csapatmunka volt, amiben az Úri utcai műhely valamennyi munkatársa részt vett.
Az egész napos nagy érdeklődés mellett lezajlott konferenciát Fa Lili Eszter előadásai zárták. Az MNL Veszprém Megyei Levéltárának restaurátora két, egymástól különálló, saját eredményét mutatta be: egyik a genfi antikva restaurálása volt, másik pedig a 16. századi bizánci típusú kéziratos könyv restaurálása.
Új hozzászólás