A rendezvényt Laczlavik György a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya és a fent nevezett kutatócsoport vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a kutatócsoport 2017 őszén alakult, és legfőbb célként a Károlyi családhoz köthető legújabb tudományos kutatások segítését, inspirálását, koordinációját, és az eredmények ismertetését tűzte ki célul. Ezen belül a kutatócsoport alapvető feladata, hogy egyfajta keretet adjon, illetve fórumot biztosítson mindazon szakembereknek, akik a Károlyi családdal kapcsolatban végeznek kutatásokat. A rendezvénysorozat helyszínválasztásainál mindig fontos szempont, hogy az szorosan kapcsolódjon a Károlyiakhoz, így Fehérvárcsurgó, Kaplony és Nagykároly után a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épülete került sorra, ahol a Károlyi-levéltár iratanyagát is őrzik. A konferencia után ezért az érdeklődők számára lehetőség adódik a Károlyi-levéltár megtekintésére a levéltár raktárában. A Károlyiak nyomában c. konferencia azonban kicsit más mint a korábbiak, hiszen a kutatócsoport műhelymegbeszélései után először lépett ki igazán a szélesebb közönség elé. A lépés helyességét a jelenlévő több mint negyven érdeklődő is igazolta.

A konferencia első előadója Mészáros Kálmán volt, aki Károlyi Sándor itineráriumáról tartott beszámolót. Károlyi Sándor esetében elmondta, hogy személye a nemzeti emlékezetpolitika szempontjából kissé háttérbe szorult, mivel a korszak elbeszélésénél inkább Rákóczi Ferenc kerül előtérbe. A téma ismertetésekor elmondta, hogy az uralkodói, főúri, hadvezéri itineráriumok igen hasznos segédletei a történelemtudomány különböző ágainak és az emlékezetkutatásnak is. Károlyi Sándor születésének 350. évfordulója (amely mellett szinte szó nélkül ment el a nemzeti emlékezetpolitika) jó alkalmat nyújt arra, hogy éppen az ő itineráriumának közreadásával kezdjük meg a kuruc hadvezérek tevékenységének adattárszerű összeállítását. Az itinerárium éves bontásban, hónapról hónapra, rövid elbeszélés formájában ismerteti Károlyi tevékenységét, utazásait és tartózkodásait, és minden egyes forrást számba vesz, amely a témához hasznosítható: Károlyi önéletírását és naplójegyzeteit, levelezését, sőt azokat a hozzá érkezett válaszleveleket is, amelyekben utalás történik Károlyi ma már hiányzó leveleinek dátumára és keltezési helyére. Ezeket további iratokkal, más kortárs naplók, emlékiratok adataival egészíti ki. Az előadás kapcsán külön kiemelendő, hogy Mészáros Kálmán bemutatta az egyik felhasznált forrást, Károlyi Sándor kalendáriumát (jelzet: MNL-OL-P 1501-2.-3.-a), melyben a bárótól származó értékes naplóbejegyzések találhatók. Az itinerárium hasznosítását részletes térképekkel és a települések betűrendes mutatójával kívánja növelni.

A második előadást Szilágyi Adrienntől hallhatták a jelenlévők. A Történettudományi Intézet posztdoktor kutatója előadásában az 1827 és 1877 között működő, a Károlyi család közös birokrészeinek irányítására életre hívott közös kormány levéltári forrását (P 408), illetve az ennek mentén megmutatkozó kutatási témákat mutatta be. A közös kormány létrehozásának alapja az 1827. évi úgynevezett nagyosztály volt, amikor Károlyi István, Lajos és György megosztoztak a birtokokon, de egy részüket az 1862. illetve 1877. évi pótosztályig közös kezelésben hagyták. A fennmaradt közös birtokrészeket egy közös kormány, valamint az évente ülésező nemzetségi gyűlés irányította. A birtokkormányzaton belüli konfliktusok és döntési mechanizmusok, a birokok mindennapi életében részt vevő személyek, tisztségviselők között kialakuló informális, együttműködő csoportok új kutatási irányokat nyithatnak meg az uradalomtörténeti kutatásokban, valamint újabb társadalom- és gazdaságtörténeti adalékokat jelenthetnek.

Szilágyi Adrienn előadása után a Károlyi Hitelszövetkezetek működésébe nyerhettünk betekintést Fehér György előadása jóvoltából. A téma felvezetése előtt Fehér György megköszönte a Kutatócsoportba történő felvételt, és a kutatásai során nyújtott segítséget. Előadásában kifejtette, hogy az önkényuralmi időszak és a dualizmus első évtizedeiben a mezőgazdaságban érintettek csak nehezen jutottak megfelelő hitelforrásokhoz. A kortársak egy része ennek okát a források szűkös voltában, a különböző típusú pénzügyi intézetek alacsony számában és a rossz hitel kihelyezési gyakorlatban látták. Gróf Károlyi Sándor és néhány agrárius követője már az 1880-as évek elejétől a hitelszövetkezeti mozgalom megszervezésében látta a megoldás egyik kulcsát. A fóti gróf először a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet alapította meg 1886-ban. Közel egy évtizeddel később már a megye 80 településén működött hitelszövetkezeti fiók. A sikerek hatására a szövetkezet központja a hálózat kiterjesztéséről, országosításáról döntött és jött létre 1894-ben a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete. A későbbiekben Károlyi Sándor minden energiáját a Magyar Gazdaszövetség égisze alatt szervezett Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, a Hangya központja és vidéki fiókjai szervezésére fordította.

A negyedik előadó Zsoldos Ildikó volt, aki Károlyi István érdekérvényesítésének színtereit mutatta be, különösen a Nemzeti Kaszinóra vonatkozóan. Az előadás gróf Károlyi György (1802-1877) és Zichy Karolina grófnő (1818-1903) 1845-ben született fiára fókuszálva értékelte a kortársak által Károlyi Pista grófként emlegetett főúr politikai identitásának, közéleti-politikai stílusának főbb jellemzőit. Érdekérvényesítésének talán legmeghatározóbb színtereként a Nemzeti Kaszinó jelölte meg az előadó, külön megvizsgálva az 1894-ben kialakult „kaszinóválság” okait, eseményeit, továbbá a krízis megoldásának folyamatát. Zsoldos Ildikó előadásával zárult az esemény tudományos, konferencia szekciója.

A kávészünetet követően 15 órától kezdődött a raktárséta. A séta alkalmával az érdeklődőknek lehetőségük nyílt „élőben” megtekinteni a Károlyi-levéltárat. A csoportot Laczlavik György vezette, aki először a családi archívum történetét ismertette. A vezetés során a jelenlévők megismerhették az iratanyag kezdeti tárolását, majd a Szentkirály utcai őrzés körülményeit, az ottani kutatási lehetőségeket, majd végül az Országos Levéltárba történő elhelyezés történetét. A Kutatócsoport vezetője emellett részletesen bemutatta a Károlyi-levéltár nagyobb egységeit, melynek segítségével az érdeklődők képet kaphattak a családdal kapcsolatos kutatások jelenlegi állásáról. A raktárséta végül egy tematikusan felépített, Károlyi Sándor személyét érintő iratbemutatóval zárult. A 75-ös raktárban kiállított tizennégy darab értékes dokumentumot Schmidt Anikó mutatta be, aki bevezetőjében kitért Károlyi Sándor életére, akinek július 2-án ünnepeltük 350. születési évfordulóját. A bemutató érintette a Rákóczi-szabadságharcot, bemutatva többek között II. Rákóczi Ferenc Sándor bárónak írt levelét, illetve a szatmári béke kuruc fél által aláírt pontjait. A dokumentumok tükrében ezen túl a látogatók megismerkedhettek a család szabadságharc utáni életével, birtokszerzési stratégiájával, illetve történetével és végül sikereik hátteréről.

A rendezvény után a megszólítottakkal kötetlen beszélgetést alakult ki, melynek során a rendezők számos értékes visszajelzést kaptak.

A Károlyiak nyomában

Fotók: Varga Máté