Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően hazánkban hirtelen megnőtt a szépirodalmi, ismeretterjesztő munkák iránti vásárlói igény. Sorra alakultak új könyvkiadók, és a következő egy-két évtizedben a korábban alapított, patinás nyomdáink átalakultak részvénytársaságokká (Singer és Wolfner Kiadó, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. stb.).
1869-ben Révai Sámuel (1833-1908) Eperjesen felvásárolva egy helyi kereskedést, könyvkötészetet nyitott. Öccse, Révai Leó Pesten vezette a közösen berendezett könyvkereskedést, antikváriumot. Vállalkozásuk Révai Testvérek név alatt működött. Sámuel nagyobbik fia Mór 1880-ban kialakította apja és nagybátyja társaságában a kiadói üzletágat. Öt év elteltével az üzleti vállalkozást maga irányította.
A magyar könyvpiacon nyomdáink és kiadóink a könyvterjesztésben csekély mértékben jelentek meg. A nyomtatott munkák nagy többsége a magyar olvasókhoz külföldi könyvterjesztőkön keresztül jutott el. A Révai fivérek felismerték ezt a hiányosságot, és üzletük fejlesztéséhez kiegyensúlyozottabb könyvpiaci működést terveztek. Fenntartva a kiadó működését, hozzákezdtek egy országos lefedettségű könyvkereskedői hálózat kiépítéséhez. Az 1890-es évekre hat utazó ügynökük körülbelül 6500 helyi könyvértékesítővel, 500 kaszinóval és egylettel épített ki szoros üzleti kapcsolatot.
Üzletfilozófiájuk újszerű volt: „felesleges fejtegetni azon óriási előnyöket, melyek azzal járnak, ha a termelő (jelen esetben a kiadó) maga érintkezik a közönséggel és nemcsak könyvkereskedők közvetítésével, hanem directe árusítja termékeit [...] kiadói működést sikerrel és biztonsággal csak az folytathat, aki folytonosan érintkezésben van a nagy közönséggel és minduntalan tapasztalja, hogy a közönségnek mi kell, és miképp kell. Biztonsággal e téren csak az folytathat, ki az eleven, nyüzsgő élettel kontaktusban van, mert a szükségletet bármely téren csak az lesz képes"megfelelő módon kielégíteni, aki a kereslet mérvei iránt tájékoztatva van" - részlet a társaság 1894. évi alapítási tervezetéből. (MNL OL Z 718 1. tétel - Alapítási tervezetek.)
A Révai fivérek Magyarországon a könyvkereskedelem új formáját a kolpotrage (vagyis házaltató) könyvterjesztést honosították meg.
Üzleti sikereikben a házaltatáson kívül nagy szerepet játszott, hogy társaságuk a kor legolvasottabb magyar íróinak - Jókai Mórnak és Mikszáth Kálmánnak - a könyveire kizárólagos szerzői és kiadói jogokat szerzett. A két író irodalmi munkái évente tízezernél több új megrendelést jelentettek a Révai Testvéreknek. A Jókai-kiadványok sikerét bizonyítja, hogy a könyvek kiadására még önálló vállalatot is létesítettek Révai Testvérek Jókai Vállalat néven. Kiválóan gyümölcsöztek a nagy kiadókkal kötött könyvterjesztői szerződések. Elsősorban az éveken át megjelenő sorozatok hoztak nagy sikert, így például a Pallas Rt.-vel a Pallas Nagy Lexikonra vagy a Magyar Királyi Államnyomdával Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című munkára kötött bizományosi szerződések. Más kiadóval közös sikersorozatot is megjelentettek, mint például a Franklin Társulattal együtt kiadott Teljes Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici).
Révai Sámuel és fiai, a már említett Mór és kisebbik fia Ödön, 1894 körül egy pénzügyileg stabilabb, tőkebevonással megfelelő anyagi hátteret nyújtó vállalati formát terveztek létrehozni. A közkereseti társaságot részvénytársasággá kívánták átalakítani. Vállalkozásukhoz megnyerték az egyik legrangosabb pesti pénzintézet, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság vezérigazgatóját, Székely Ferencet.
Az új társaság, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság alakuló értekezletét 1895. május 15-én tartották meg, az alakuló közgyűlést néhány nappal később, május 26-án a Belvárosi Takarékpénztár Koronaherceg utca (mai nevén Petőfi Sándor utca) 3. szám alatti székházában.
A társaság alakuló értekezletének jegyzőkönyve, 1895. május 15.
Az irat jelzete: MNL OL Z 718 2. tétel - Gazdasági Levéltár, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Közgyűlés, Alapító értekezlet.
A megbeszélésen az új társaság alapításához nélkülözhetetlen alapszabályok és alapítási tőke ügyeiben tanácskoztak. A társaság működésében kulcsszerepet játszó személyek a jegyzőkönyv végén található aláírások szerint mind részt vettek az ülésen, pl. Révai Mór, Révai Ödön, Székely Ferenc, Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán.
A tizennyolc részvényes által megválasztott kilenc fős igazgatóságban természetesen helyet foglalhatott Jókai és Mikszáth. Jókait a társaság igazgatóságának elnökévé kérték fel, a pozíciót egészen 1903-ig ellátta. Székely Ferenc szintén vállalta az igazgatósági tagságot, csakúgy mint Beöthy Zsolt, az ismert egyetemi tanár, irodalmár, a századforduló után megalakult Országos Irodalomtörténeti Társaság első elnöke. Révai Mór és öccse ügyvezetői megbízással folytatták munkájukat. Az új vállalat részvénytőkéjének 56%-át jegyezte a Révai Testvérek cég, a többit idegenek birtokolták. A Révaiak által birtokolt valamennyi ingatlanvagyon - a Váci utcai iroda és kereskedés, a Zöldfa és a Múzeum utcai raktárak - egyetlen kivétellel az összes terjesztői, kiadói szerződésük az új társaság tulajdonába került. (Jókai Mór addig megjelent műveinek első kiadási jogát nem adták át az új társaságnak.)
A társaság alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve, 1895. május 26.
Az irat jelzete: MNL OL Z 718 6. tétel - Gazdasági Levéltár, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Közgyűlés, Közgyűlési jegyzőkönyvek és szerelt iratok.
Ritkán előforduló „baki" történt a részvénytársaság megalakulásakor. Nagyobb értékben jegyeztek a társaság későbbi tulajdonosai részvényeket, mint amennyi a meghatározott részvénytőke volt, ezért néhány részvényt törölni kellett.
Mikszáth Kálmán tíz darab részvénye „áldozatává vált" a részvénytőke csökkentésének. Mikszáth nem lett tulajdonos a társaságban, csak az igazgatóságba választották be.
A megalapított részvénytársaság nem a legolcsóbb könyvek iránt érdeklődők igényeit kívánta kielégíteni. A nyomdászatilag kifogástalan és tartalmilag „állandó becsű és jellegű" magyar szépirodalmi munkák iránt fogékony vásárlói kör jelentette a célközönséget. Kifejezetten a bírói, ügyvédi, orvosi vagy gazdálkodó téren tevékenykedők jelentették a legfőbb vásárlóerőt könyveikre.
A társaság üzletileg mindenképpen sikeres volt, megbízhatóan lehetett építeni a Révai fivérek kiterjedt vevőkörére (1895-ben a Pallas-lexikonra előfizetők száma 8000, Jókai műveire előfizetők száma 800 főt tett ki). A cég néhány év alatt Jókai és Mikszáth mellett további ismert írók kizárólagos szerzői és kiadói jogát vásárolta meg, közéjük tartozott: báró Eötvös József, Eötvös Károly, Szász Károly vagy a költő Kiss József. Néhány év alatt tucatnyi új kiadótársaságot alapítottak, vagy vásároltak fel, és építettek be saját üzletükbe (Lauffer Vilmos Kiadó, Minerva Rt. Stampfler Károly cég, Kölcsey Könyvkereskedő Rt., Kazinczy Könyvkereskedő Rt., Universitas Rt. stb.).
1900-ban a Váci utcából átköltöztek az Üllői út 18. szám alatti új székházukba.
A Révai Testvérek Rt. jelentették meg díszkötésben, 50 kötetben Mikszáth Kálmán összes művét az író 1910-es írói jubileumi évében.
Legnagyobb szakmai sikerüket Jókai Mór műveinek száz kötetes díszkiadásával érték el. A díszkötetek a magyar piacon 1894-ben jelentek meg, majd 1900-ben a Párizsban megrendezett világkiállításon elnyerte a legnagyobb kiállítási elismerést, a „Grand Prix"-t.
Az olvasóközönség részéről azonban a legismertebb Révai kiadvány Révai Nagy Lexikona. A korábban a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadásában 1893 és 1897 között megjelent Pallas Nagy Lexikon kiadói jogát a Révai Testvérek Rt. 1899 októberében szerezte meg. A sorozat legutolsó, XII. kötetét 1908-ban jelentették meg. 1910-ben Révai Mór hozzálátott élete legnagyobb művéhez: a Pallas-féle lexikon modernizált változatának kiadásához. Eredeti elképzelése szerint a Révai-féle lexikon tizennyolc kötetből állt volna. Az egyes címszavak megírásához a kor legelismertebb szaktekintélyeit nyerte meg. Tizenhat éven át jelentek meg az egyes lexikonkötetek, az utolsó, a XX., nem sokkal Mór halála után 1926-ban.
1935-ben a még egy kiegészítő kötettel bővült a sorozat.
A Révai Testvérek Társasága túlélte a gazdasági világválságot, a második világháborút, nem kerülhette el azonban az államosítást. 1949-től Szépirodalmi Könyvkiadóként működött tovább.
1990-ben számos nagy múltú magyar vállalat sorsára jutott. Több kisebb társaságra darabolták szét a kiadót, a kiadói jogokat egy magyar-angol vegyesvállalat vitte tovább Révai Kiadó Kft. néven. Működése éppen fennállásának 120. évében ért véget, 2015. elején kezdődött meg a társaság felszámolása.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges