Finnország nemzetközi elismerése csak azt követően kezdődhetett meg, hogy a függetlenségét 1918. január elejére Szovjet-Oroszország – a népek önrendelkezése jogán – teljesen jóváhagyta és elismerte. Ezután egy-két héten belül számos európai állam formálisan is elismerte az önálló Finnországot.

Az Osztrák-Magyar Monarchia részéről ez úgy történt, hogy január 13-én Bécsben Ludwig Flotow külügyminisztériumi osztályfőnök (később a széteső Monarchia külügyminisztériumának utolsó vezetője) fogadott egy finn küldöttséget, és uralkodói meghatalmazás alapján, a külügyminiszter megbízásból átvette Finnország függetlenségének notifikálását, majd a Monarchia nevében kijelentette az önálló finn köztársaság elismerését (lásd például a Budapesti Hírlap híradását, 1918.01.15. 4. oldal).

Ezzel a küldöttséggel egyidőben érkezett Bécsbe Heikki Paasonen (1865–1919) helsinki finnugorista professzor is, hogy a finn kormány megbízásából a magyar nemzethez intézett üdvözlő iratot átadja. Flotow január 13-án a finn küldöttség után őt is fogadta, és az üdvözlő iratot a magyar kormányhoz való továbbítás végett át is vette (Budapesti Hírlap, 1918.01.15. 6. oldal).

Ezt a német nyelvű üdvözlet Flotow másnap továbbította a magyar kormányfőnek, Wekerle Sándornak.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

Flotow átirata Wekerle Sándornak a finn nemzet üdvözletével (német nyelven)
Jelzet: MNL OL, Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Általános iratok (K 26), 1918. XVI. res. 437.

A tudós Paasonen (aki az MTA külső tagja volt) egyébként személyesen hamarabb (már Budapesten, 1918. január 16-án) találkozott Wekerlével, mint hogy a fenti írásbeli üdvözlet eljutott volna a magyar kormányfőhöz. Ezen találkozáskor a finn nyelvész átadott a miniszterelnöknek egy üdvözlő iratot (lásd Pesti Napló, 1918.01.17. 6. oldal), bizonyosan a fenti dokumentumnak egy példányát (esetleg változatát), talán éppen azt a magyar nyelvű változatot, amelynek egy példányát (valamint egy némiképpen eltérő német nyelvű verziót is) csak később, október 29-én iktattak a Miniszterelnökségnél.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

A finn nemzet üdvözlete (magyar nyelven)

Jelzet: MNL OL, Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Általános iratok (K 26), 1918. XVI. res. 9107.

Az üdvözlő iratban a finn kormány kifejezésre juttatja a finn nemzet rokonszenvét a magyar nemzet iránt, valamint kifejti, hogy a finnek a függetlenségi harcukban támaszt és ösztönzést találtak a hatalmas, ezeréves államisággal bíró, rokon nemzetben. Az irat azzal a reménnyel zárul, hogy a testvérnemzetek közötti rokonszenv a jövőben is meg fog maradni, illetve még bensőbbé fog válni. Ez a remény be is igazolódott: az elmúlt 100 évben is alapvetően közeliek és gyümölcsözők voltak a két állam közötti kapcsolatok – mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren.

Az iratokra Klettner Csilla hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm.

Iratfotók: Varga Máté (MNL OL)