Olvasókönyvek
 | Ortutay András (válogatta és szerkesztette) Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv ISBN 963 7190 07 4 Megjelent: Tatabánya, 1988 Terjedelem: 342 oldal Méret: 125 x 195 mm Kötésmód: kartonált, ragasztókötés Fogyasztói ár: 45 Ft Több mint negyedszázados múltja van a megyetörténeti olvasókönyvek megjelenésének Magyarországon. Komárom megye esetében most teszünk először kísérletet arra, hogy szűk keretek között áttekintsük megyénk történetének legérdekesebb, legjellemzőbb dokumentumait. Az anyaggyűjtést végző és szerkesztő a forráskiadványok, sajtó felhasználása mellett elsősorban a Komárom Megyei Levéltár anyagára támaszkodott, hiszen a megyetörténet dokumentumai mellett a levéltár ismertetésére is törekedett. Ez a magyarázata annak, hogy az olvasóban elkerülhetetlenül marad majd hiányérzet, s a szerkesztő sem tudta mindkét feladatát hiánytalanul megoldani. Olvasókönyvünk jellegénél fogva és a közölt források sajátosságaiból következően nem vállalkozhattunk minden esetben a teljes dokumentum közlésére. A magyar nyelvű iratok publikálásakor a korabeli helyesírást is követjük, ettől a mondatok központozásakor és azokban az esetekben térünk el, amikor egy-egy szóalak korabeli írása a mai olvasó számára már értelemzavaró lehet, és nehezíti a szöveg megértését. A dokumentumok eredeti nyelvét, amennyiben az nem magyar, külön jelöltük. A források magyarázatára, értékelésére nem törekedtünk. |
 | Bencze Csaba Attila (válogatta és szerkesztette) Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei, 6. ISSN 1216-710 X;6 Kiadó: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom Megjelent: 2000 Terjedelem: 274 oldal Méret: 145 x 200 mm Kötésmód: kartonált, ragasztókötés Elfogyott! Olvasókönyvet tart most kezében a Tisztelt Olvasó, de nem szokványos értelemben vett olvasmányos kiadványt, hanem egy olyan gyűjteményt, amely összességében – legalábbis szándékaink szerint – kor- és körképet adhat az érdeklődőknek az egykori Esztergom és Komárom vármegyék köztörténetéről, eleink életéről, munkájáról, napi küzdelmeiről és gondolatairól múltunk egyik kiemelkedő pillanatában, 1848/49-ben. Bár „olvasókönyvünk” – a levéltári kiadványok eme újabb típusa – már szélesebb körhöz szól, mint a klasszikus, szigorú szakmai követelmények alapján összeállított forráskötet, a közölt dokumentumok ebben az esetben is ugyanúgy szöveghűek. Természetes, hogy ebben a formában sem maradhat el a forrásmegjelölés, melynek révén bármely dokumentum visszakereshető. Kötetünk jellegéből adódóan nem lehet célunk a tudományos forrásközlés teljes apparátusát alkalmazni, s az sem, hogy szakirodalmi, könyvészeti utalásokkal töltsük meg az amúgy is szűkös oldalszámot. A forrásmegjelölés után közölt legszükségesebb magyarázatokat viszont azért tartottuk fontosnak, mert kötetünket elsősorban iskolai használatra szántuk, így bizonyos összefüggéseket jeleznünk kellett. Jeleznünk, de nem mélységeiben kifejtenünk, az ugyanis a tanulókra, diákokra várna. Itt illő elmondani, hogy a kiadvány tartalmának tervezésében nagy segítséget jelentettek a szaktanárokkal folytatott beszélgetések, az általános iskolák és gimnáziumok történelemoktatásra vonatkozó tantervei, illetve a helytörténeti szakkörök jelzett igényei. Külön köszönet illeti Sitku Pál esztergomi tanár urat, aki személyesen átnézte és oktatási szempontból véleményezte a kötetbe tervezett dokumentumokat. Valamennyi itt közölt forrásanyag a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának fondjaiban található (szakszerű rövidítése: MNL KEML), ezért a forrásmegjelölésnél ezt külön nem is tüntetjük fel. Az olvasónak bizonyára feltűnik majd, hogy a 151 dokumentum nagyobb része Esztergom megyére, vagy Esztergom szabad királyi (rövidítve: szab. kir.) városra vonatkozik és csak töredék Komárom megyére, illetve a községekre. Ennek oka, hogy Komárom megye iratai a trianoni békeszerződés értelmében Szlovákiát (pontosabban: Cseh-Szlovákiát) illették, így azokat ma Nyitraivánkán őrzik. Levéltárunkban csak Komárom vármegye 1848. évi jegyzőkönyvének fogalmazvány-példánya maradt fenn ebből az időszakból, illetve azok a levelek, melyeket Komárom megye Esztergom megyének, vagy a szab. kir. városnak címzett. Ami a mai kettős megye községeit illeti, az ok részben ugyanaz, részben pedig, hogy a szabadságharc leverése után a községek igyekeztek megszabadulni azoktól a forradalmi időszakban keletkezett irataiktól, amelyek esetleg terhelő bizonyítékul szolgálhattak volna a megtorló hatalom kezében. Jól példázza ezt Nyergesújfalu leveleskönyve, amelyben Kossuth nevét később – úgy tudjuk, felsőbb parancsra – kitörölték, illetve vastagon áthúzták. A viszontagságos idők ellenére Esztergom megye és a szabad királyi város 1848/49-es történései elég jól rekonstruálhatók a megyei levéltárban őrzött forrásokból, amelyekből most csupán szemléltetésként meríthetünk. De méltán reméljük, olvasókönyvünk további kutakodásra serkenti mind a tanárokat, mind pedig a diákokat. Olvasókönyvet tart most kezében a Tisztelt Olvasó, de nem szokványos értelemben vett olvasmányos kiadványt, hanem egy olyan gyűjteményt, amely összességében – legalábbis szándékaink szerint – kor- és körképet adhat az érdeklődőknek az egykori Esztergom és Komárom vármegyék köztörténetéről, eleink életéről, munkájáról, napi küzdelmeiről és gondolatairól múltunk egyik kiemelkedő pillanatában, 1848/49-ben. Bár „olvasókönyvünk” – a levéltári kiadványok eme újabb típusa – már szélesebb körhöz szól, mint a klasszikus, szigorú szakmai követelmények alapján összeállított forráskötet, a közölt dokumentumok ebben az esetben is ugyanúgy szöveghűek. Természetes, hogy ebben a formában sem maradhat el a forrásmegjelölés, melynek révén bármely dokumentum visszakereshető. Kötetünk jellegéből adódóan nem lehet célunk a tudományos forrásközlés teljes apparátusát alkalmazni, s az sem, hogy szakirodalmi, könyvészeti utalásokkal töltsük meg az amúgy is szűkös oldalszámot. A forrásmegjelölés után közölt legszükségesebb magyarázatokat viszont azért tartottuk fontosnak, mert kötetünket elsősorban iskolai használatra szántuk, így bizonyos összefüggéseket jeleznünk kellett. Jeleznünk, de nem mélységeiben kifejtenünk, az ugyanis a tanulókra, diákokra várna. Itt illő elmondani, hogy a kiadvány tartalmának tervezésében nagy segítséget jelentettek a szaktanárokkal folytatott beszélgetések, az általános iskolák és gimnáziumok történelemoktatásra vonatkozó tantervei, illetve a helytörténeti szakkörök jelzett igényei. Külön köszönet illeti Sitku Pál esztergomi tanár urat, aki személyesen átnézte és oktatási szempontból véleményezte a kötetbe tervezett dokumentumokat. Valamennyi itt közölt forrásanyag a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának fondjaiban található (szakszerű rövidítése: MNL KEML), ezért a forrásmegjelölésnél ezt külön nem is tüntetjük fel. Az olvasónak bizonyára feltűnik majd, hogy a 151 dokumentum nagyobb része Esztergom megyére, vagy Esztergom szabad királyi (rövidítve: szab. kir.) városra vonatkozik és csak töredék Komárom megyére, illetve a községekre. Ennek oka, hogy Komárom megye iratai a trianoni békeszerződés értelmében Szlovákiát (pontosabban: Cseh-Szlovákiát) illették, így azokat ma Nyitraivánkán őrzik. Levéltárunkban csak Komárom vármegye 1848. évi jegyzőkönyvének fogalmazvány-példánya maradt fenn ebből az időszakból, illetve azok a levelek, melyeket Komárom megye Esztergom megyének, vagy a szab. kir. városnak címzett. Ami a mai kettős megye községeit illeti, az ok részben ugyanaz, részben pedig, hogy a szabadságharc leverése után a községek igyekeztek megszabadulni azoktól a forradalmi időszakban keletkezett irataiktól, amelyek esetleg terhelő bizonyítékul szolgálhattak volna a megtorló hatalom kezében. Jól példázza ezt Nyergesújfalu leveleskönyve, amelyben Kossuth nevét később – úgy tudjuk, felsőbb parancsra – kitörölték, illetve vastagon áthúzták. A viszontagságos idők ellenére Esztergom megye és a szabad királyi város 1848/49-es történései elég jól rekonstruálhatók a megyei levéltárban őrzött forrásokból, amelyekből most csupán szemléltetésként meríthetünk. De méltán reméljük, olvasókönyvünk további kutakodásra serkenti mind a tanárokat, mind pedig a diákokat. |
 | Wencz Balázs (sorozatszerkesztő) Horváth Attila - Tóth-Péter Veronika - Wencz Balázs (szerkesztők) Források Komárom megye 1956-os múltjából Kiadó: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára, Esztergom, 2019 |
 | Kovács Eleonóra (sorozatszerkesztő) Forrásaink a reformációról Kládek László (szerkesztő) Dokumentumok az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárából Kiadó: Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018 ISBN 978-963-631-246-6ö ISBN 978-963-631-258-9 Megjelent: 2018 Terjedelem: 316 oldal + 4 oldal képmelléklet Méret: 165 x 235 mm Kötésmód: fűzött, kartonált A reformáció 500. évfordulójára kiadott kötetsorozat Komárom-Esztergom megyei része szemelvényeket nyújt a levéltárunkban található, a protestáns egyházakkal és híveikkel kapcsolatos iratokból. |
 | Wencz Balázs (sorozatszerkesztő) A kötet Sziklay Kálmán magyar királyi nyugalmazott honvéd huszárezredes első világháborús naplóját tartalmazza, melynek túlnyomó részét 1914-től 1921-ig tartó fogsága elején vetette papírra. A naplóban leírja fogságba esésének körülményeit, a szibériai Csita városáig történő kényszerű utazását, a hadifogoly-lét mindennapjait, fogolytársaihoz fűződő viszonyát. A képmellékletben a hadifogság alatt született fotókat, valamint dokumentumok és tárgyak képeit közöljük. |
