„Beszélgetés Leninnel” c. munkásszállási körműsor

Az egyik – Yuval Noah Harari szerint – egy „briliáns és felkavaró elemzés”, amit „mindenkinek el kell olvasnia, aki érteni szeretné a jelenlegi, világméretű politikai válságot”. Timothy Snyder A szabadság felszámolása című, 2019-ben megjelent munkájáról van szó, amelyben a szerző bemutatja, hogyan szilárdította meg hatalmát Vlagyimir Putyin Oroszországban. Az egykori KGB-ügynök orosz elnök nem kedveli Lenint, de büszke a sztálini örökségre. (Vö: Sz. Bíró Zoltán: Sztálin egyre népszerűbb Oroszországban https://qubit.hu/2019/05/07/sztalin-egyre-nepszerubb-oroszorszagban) Ideológiai fáklyája Iván Iljin (1883-1954), aki ugyan „megvetette Lenin forradalmát, de helyeselte erőszakosságát és önkényes jellegét”. (Snyder, 49.)

A másik egy szoborállítási kezdeményezés, amely csak a koronavírus terjedése miatt nem valósult meg. Az MLPD (Marxistisch-Leninistische Partei Deutschlands) ugyanis Gelsenkirchen városában kívánja felállítani Lenin szobrát. A városvezetés tiltakozása – Lenin az erőszak, az elnyomás és a terror szimbóluma – eredménytelen maradt. ( https://www.mlpd.de/2020/03/wegen-corona-vorsorge-aufstellung-der-lenin-statue-wird-verschoben)

1. „Aki kezet fogott Leninnel” – Kálmán László internacionalista

Levéltárunk egyik izgalmas, ám még feltáratlan irategyütteseinek egyike az a személyi anyag, amely a Pártért és a Mozgalomért végzett munkát veszik számba – kitüntetésért, érdeméremért, magasabb nyugellátásért.

K. L. (1897-) Szolnokon született. Életrajza szerint:

• 1906-ban (kilenc éves volt!) tagja lett a famunkások szakszervezetének, részt vett a sztrájkharcokban
• 1914-ben hívták be frontszolgálatra. 1915-ben Kijevben (!) esett hadifogságba
• hadifogolyként volt Szamarában, Permben
• 1917-ben öt társával megszökött és Jekatyerinburgba mentek. Itt jelentkezett vörös katonának. 1918-ig Jekatyerinburgban tartózkodott, ahol a cár és családja külső őrizetében, majd járőrszolgálatban vett részt
• Perm városában egységével részt vett a kozákok elleni ütközetben
• 1918 végén Moszkvában, „a hazaindulók búcsúztatásán Lenin elvtárs is jelen volt. Kálmán elvtársat – elmondása alapján – olyan megtiszteltetés érte, hogy kezet fogott vele Lenin elvtárs”
• 1945-ben a városban segítette az itt állomásozó szovjet katonai parancsnokság tevékenységét
• 1946 októberéig a városban létrehozott internálótábor parancsnokhelyettese volt
• Megalakulásától kezdve tagja a munkásőrségnek

2. Centenáriumi vonat és páncélautó

Lenin 100. születésnapjára számtalan programmal készültek.

a) Az év kiemelkedő lehetősége volt a „centenáriumi vonattal” a Szovjetunióba utazni. A KISZ Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottsága 1970 tavaszán döntött az utazók végleges névsoráról.

Az utazásra javasolt 11 fő egyike a Törökszentmiklósi Járásból került ki. A javaslatban az alábbiakat olvashatjuk:

• a mozgalmi munkába, mint úttörő kapcsolódott be
• mint őrsvezető (…) feladatát igen lelkesen, nagy szeretettel végezte, melynek elismeréseképpen 1965-ben „Kiváló Úttörő” kitüntetésben részesült
• már ekkor kitűnt a pajtásai közül, mint jó szervező és mozgalmi munkát szerető ember
• 1966-ban felvételt nyert a KISZ-be
• mint első osztályos tanulót, megválasztották az iskolai KISZ csúcsvezetőség titkárának, valamint a KISZ Járási Bizottság tagjának
• kapott feladatain túl a helyi szakmunkásképző iskola alakuló KISZ szervezetét és a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola KISZ szervezetét tanácsaival, ötleteivel segítette
• vezetői tevékenysége idején a mozgalmi munka az iskolában fellendült
• igen jó személyi kapcsolatot épített ki tanáraival és társaival egyaránt
• politikai műveltsége, ítélőképessége, vitakészsége kiváló, s ezt minden esetben a mozgalmi munka, a fiatalok érdekében kamatoztatta
• 1969-ben a KISZ Központi Bizottsága „Aranykoszorús KISZ jelvénnyel” tüntette ki
   

b) Hasonló fontosságot tulajdonítottak a „lenini páncélautó” látogatásának. A páncélautó fogadására és megtekintésére járási szintű operatív bizottságokat alakítottak.

A Tiszafüredi Járásba tartozó Tiszaszőlős községbe 1970. október 20-án, kedden érkezett az autó. 8 óra 15 perckor 8 fős fogadó bizottság sorakozott a Szabadság téren, a Tanácsháza előtt. Az autót a község határánál feldíszített kerekű motorokkal fogadták. A 4 motoros mellé „4 fő úttörőt biztosítottak”, akik „nemzetiszínű és piros zászlót” tartottak. Megérkezésük után szalagot kötöttek a páncélautó zászlajára, virággal köszöntötték a személyzetet és kíséretüket, majd a megjelent társadalmi és tömegszervezeti küldöttek képviseletében az általános iskola igazgatóhelyettese tartott búcsúztatót.

Az előzetes tervek szerint 1919-es veteránokat is a helyszínre vártak.

3. „Hátborzongató pózban ülő Lenin”, „Hüje volt”, „Meddig álsz itt?”, „Lehet, hogy egy kicsit hivalkodó.” Szobrok az örökkévalóságnak.

1987. november 7-én avatták fel Törökszentmiklóson, a város szülöttének, Pató Rózának az alkotását. A Lenin-szobor költségeit Papp Lajos VB elnök próbálta megmagyarázni az 1987. október 15-i ülésen: „Törekszünk arra, hogy a szobor költsége a legminimálisabban terhelje a városi kasszát. Nincs szó 5-6 millió forintról. Egyébként ezt a szobrot 2-3 millió Ft-nál olcsóbban nem lehetett volna megszerezni. Lehet, hogy a várost 7-800 ezer Ft terheli majd. Nem mi találtuk ki oda a márványt. Ez feltétel. A tervező építész ezt álmodta meg. Lehet, hogy egy kicsit hivalkodó. A terület előkészítése 50-70 ezer Ft. Nem mondhatok mást.” November 12-én már tételes listát közölt a VB tagokkal Papp. Ezek szerint az összköltség 1.100.000 forintra rúgtak, már ha hihetünk a számításoknak. (Tanulságos, hogy ugyanezeken az üléseken tárgyalták egy alapszervezeti titkár esetét, aki a feljelentés szerint két doboz ki nem fizetett cigarettával távozott az egyik üzletből. Hosszabban, alaposabban, a vezetők tekintélyét a legmesszebbmenőkig figyelembe véve. Idézzük fel: „Lehet, hogy a várost 7-800 ezer Ft terheli majd.” Az alapszervezeti titkárnak mennie kellett.)

csoke_tibor_cikke.pdf

Források és olvasmány:

Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal.
MNL JNSzML XXXV.57.
MNL JNSzML XXXV.22. 1970. 2.ő.e.
MNL JNSzML XXIII.764. 815/1970.
MNL JNSzML XXXV.14. MSZMP Törökszentmiklós VB ülés jegyzőkönyv, 1987.
Service, Robert: Lenin. Egy forradalmár életrajza. Park, 2013.
Szilágyi Ákos: Az 1917-es Nagy Orosz Forradalom. https://tte.hu/wp-content/uploads/2017/11/Szilagyi_Akos_Az-1917-es_konf_nyitoea_vegleges-1.pdf
Sz. Bíró Zoltán: 1917 orosz forradalmai. https://tte.hu/wp-content/uploads/2017/10/Sz_B%c3%adr%c3%b3_Z_ea_2017.pdf
Ülő Lenin: https://beta.fortepan.hu/hu/photos/?q=lenin&year_from=1969&year_to=1972
https://index.hu/kultur/2019/08/18/szaro_lenin_szobor_hodmezovasarhely/
Lenin-szobor, Törökszentmiklós: https://www.youtube.com/watch?v=fH6OA6mCgYs
Wehner Tibor: Magyar manír – Ikonográfiai sablonok a kortárs monumentális szobrászatban. In: Mozgó Világ, 1981/2. 98-103.
Wehner Tibor: Szolnok, szabványok, szobrok. In: Jászkunság, 1991/2-3. 55-58.
Lenin alakja a magyar szobrászatban. A katalógust írta Csap Erzsébet. Budapest, 1970, 11.
„Szabó Iván (született: 1913) Hódmezővásárhelyre készíti emlékművét, melyen Lenint ülve láthatjuk. Az egyiptomi fáraó szobrok ünnepélyes tartására emlékeztet. Prémes kabátja testéhez tapad, kezeit ökölbe szorítva nyugtatja combjain. Arca fiatalos, fejét kucsma fedi. Fényképről ismerünk hasonló öltözéket, kétségtelen azonban, hogy az ábrázolás szokatlan.”
Takács Tibor: Hüje volt. ArchivNet, 2004/3. http://www.archivnet.hu/old/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=84
Müller Rolf: Emlékhelytelenítés. Képek és történetek – 1956 előtt és után. Betekintő 2010/4.
http://epa.oszk.hu/01200/01268/00016/pdf/EPA01268_betekinto_2010_4_muller.pdf
Gervai András: Titkos Magyarország - Célszemély: a társadalom. Budapest, 2015.
Krausz Tamás: Lenin marxizmusa – összefoglaló tézisek. https://www.eszmelet.hu/krausz_tamas-lenin-marxizmusa-osszefoglalo-tezisek/
 

Április hónap dokumentumát összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros