Pusztai iskolák nyomában

2022.07.22.
„Főképp azok oktatásáról kell minél előbb gondoskodni, akik künn, messze a tanyákon, erdőkön, hegyeken sok mérföldnyire szétszórva laknak és kiskoruktól kezdve, mintegy az emberi társaságokon kívül, egészen természeti durvaságban nőnek fel, anélkül, hogy valami vallási és erkölcsi nevelésben részesülnének. Ezeket a papok és tanítók [...] vasárnaponként gyűjtsék össze és tanítgassák. Esetleg erre a célra vándorpapokat és tanítókat kell kijelölni." A Diéta 1827. január 10-én Ferenc királyhoz intézett felirata

A pusztai, vagy más néven tanyai iskolák a magyar iskolarendszer sajátos intézményei voltak. Ezt a fajta iskolatípust a mezőgazdasági munkások, illetve cselédek gyermekeinek oktatására létesítették. A tanyai iskolák létesítésének fontossága először az 1791. évi országgyűlésen került szóba, majd foglalkoztak vele az 1825-27. évi országgyűlésen is. Mindezek ellenére alapításukat négy évtizeddel később az 1868-as népoktatási törvény 47. §-a tette kötelezővé, amely kimondta, hogy a tanyákon élő tanköteles gyermekek oktatásáról annak a községnek kötelessége gondoskodni, ahová az adott puszta vagy tanya közigazgatásilag tartozik. Heves vármegyében már e törvény életbe lépése előtt is léteztek pusztai iskolák, melyek közül a legkorábbi alapításúak Üveghután (ma Parádsasvár), illetve Kőkútpusztán voltak. Ezek az iskolák az 1861/62-es tanévben már léteztek. Ezt követte az 1864-ben alapított parádóhutai, az 1865-ben alapított pusztanagyúti és az 1866-ban alapított pusztatenki iskola.

A népoktatási törvény életbe lépése utáni években, az 1872/73-as tanévről készített kimutatás szerint 5 pusztai iskola működött a vármegye területén: Üveghután, Kőkútpusztán, Parádóhután, Pusztanagyúton és Pusztatenken. Számuk – a dinnyéshátpusztai és a pusztahídvégi iskolák alapításának köszönhetően – az 1880-as évek közepére 7-re, a benepusztai (ma Mátrafüred) iskola alapítását követően az 1886/87-es tanévre pedig 8-ra emelkedett. A pusztai iskolák alapításának folyamata a 19. század utolsó évtizedében, valamint a 20. század első negyedében gyorsult fel. Az 1893/94-es tanévben már 21 pusztai iskola működött a vármegyében. A túlnyomórészt egy tanteremből álló, osztatlan vagy részben osztott és korszerűtlen pusztai iskolák az 1960-as évektől kezdve fokozatosan elsorvadtak. A hatvanas évek első felében ezek az iskolák még természetes úton szűntek meg az elnéptelenedés miatt, majd az évtized második felétől a körzetesítési trendnek köszönhetően először fokozatosan, az 1970-es években pedig erőszakosan számolták fel őket.

A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára a Heves Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának iratai között őriz 6 darab fényképalbumot az 1958 és 1965 között működő általános iskolákról. A sok tekintetből érdekes és különlegességnek számító dokumentum igazi értéke az, hogy részletes képet ad a megye egykori pusztai iskoláinak utolsó időszakáról is, néhány esetben fényképekkel megörökítve őket.

Az egykor működött pusztai iskolákat nem egyszerre, hanem fokozatosan tesszük közzé honlapunkon. Az iskolákról szóló rövid írásokat és a hozzájuk tartozó képanyagot folyamatosan adjuk közre; elsőként a Pusztaszikszói Általános Iskolát mutatjuk be.

Pusztaszikszói Általános Iskola

A Füzesabonyhoz tartozó Pusztaszikszón az iskolát 1894-ben alapították, akkor római katolikus elemi népiskolaként működött. Az egy tanteremből álló iskolában 1958/59-es tanévben még 20 gyermek tanult, de az 1962/63-as tanévre számuk 9-re csökkent. Az iskolában egyetlen pedagógus végezte a gyermekek oktatását. Az alacsony tanulói létszám miatt az I. sz. Általános Iskola igazgatója célszerűnek tartotta az iskola megszüntetését. Ennek megfelelően 1963. augusztus 31-gyel a Füzesabonyi Járási Tanács VB. Művelődési Osztálya az iskolát megszüntette. A gyermekek a Füzesabonyi I. sz. Általános Iskolában folytathatták tanulmányaikat.

A Pusztaszikszói Általános Iskola épülete
jelzet: MNL HML XXIII.18.a. 8. kd.

 

Közzétette: Mészáros Ádám
                          levéltáros

 

 

Utolsó frissítés:

2022.08.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges