„És készítsetek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam” Volt egyszer egy egri zsinagóga

2015.11.17.
Egerben az izraelita hitközség 1847-ben alakult meg, első rabbija Weisz József volt. A legkorábbi zsinagóga az 1840-es években épült. Az 1868–1869-es kongresszust követően magukat status quo ante elnevezéssel illették, nem csatlakoztak sem a kongresszusi határozatokat elfogadókhoz (neológ), sem az azokat elutasítókhoz (ortodox).

Az ortodox hitközség 1877-ben jött létre Egerben, zsinagógájukat 1889-ben kezdték építeni a Kossuth Lajos utcában. Ez az épület, valamint a legkorábbi zsinagóga az Eger-patak partján napjainkban is áll. Jelenleg mindkettő kiállítóhelyként működik.

Az egri izraelita status quo hitközség templom tervrajza. MNL HML V.80.15. rsz. 279/1909. m. 

 

A status quo ante hitközség 1909-ben nyújtotta be kérelmét Eger város mérnöki hivatalához az ú.n. Binét-féle telken templom, tanácsház és templomszolga lakás, valamint bolthelyiségeket magában foglaló épület építésére. A tervet Bárány Géza mérnők kézsítette, ez azonban csak papíron maradt.

Az új zsinagógát 1913. szeptember 13-án avatták fel. Az építés kezdeményezője nagyecséri Kánitz Dezső (1856–1938) volt, a város egyik meghatározó családjának tagja. Rendkívül fontos szerepet töltött be a város gazdasági életében, negyven éven keresztül vezette a status quo hitközséget.

A zsinagóga Baumhorn Lipót tervei alapján készült. Baumhorn a századforduló nagy zsinagóga tervezője-építője volt. Huszonkét új zsinagóga és számos felújítás dicséri keze munkáját. Mesterműve a szegedi zsinagóga.

 

 

Az egri status quo zsinagóga korabeli képeslapokon

 

Az építés 1911-ben kezdődött és 1913 augusztusában fejeződött be. A templom építése 300.000 Koronába került. A templom létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerezett: nagyecséri Kánitz Dezső hitközségi elnökön kívül dr. Schweiger Lázár főrabbi, Ungár Ignác, Alföldi Mór, Czeisler Zsigmond, Irtényi Manó, Grosz Jakab, Kánitz Lipót, Kánitz Ödön és neje, Knöpfler Bernát, Pressler Ferenc tb. hitközségi elnök, Révész Péter, Salamon Miksa, Setét Sándor, dr. Schwarcz Soma, Ungerleider Lajos, Weinberger Zsigmond, Weisz Fülöp, Buchhalter Bernát, dr. Schossberger Soma, Polatsik Jenő.

A zsinagóga építésekor a főrabbi dr. Schweiger Lázár volt, akit 1931-ben Nyitrára hívtak, helyére dr. Roth Emil került. 1937-ben őt dr. Rácz Zoltán követte, aki híveivel együtt került Auschwitzba, közülük csak ő maradt életben. 1944 áprilisában a hitközség létszáma 748 fő volt, elnöke Polatsik Jenő nagykereskedő volt.

A háború idején a németek raktárnak használták a zsinagóga épületét, amely a németek visszavonulásakor súlyosan megsérült, a színes ablakok nagy része betört. Ekkor az iskolát rendezték be templomnak. 1945 novemberében mintegy 150 lelket számlált az egri zsidó közösség. A status quo ante hitközség létszáma 1949-ben 294 volt. Elnöke dr. Kraj Lajos, majd Grósz Béla volt. Az elvándorlás – már a háború előtt elkezdődött – az ötvenes években folytatódott. A zsinagóga túlélte a vészkorszakot, az azt követő éra viszont nem őrizte meg az utókornak az impozáns épületet. 1963-ban lebontották, helyére szállodát építettek.

 

Az egri status quo ante hitközség templomának bontási terve. MNL HML Tt. 983. terv 

 

Közzétette: Dr. Kovács Melinda
                        főlevéltáros

 

Felhasznált irodalom:

Eger régi képeslapokon…Szerk.: Lisztóczky László és Tóth László. Veszprém, 2005.
Orbánné Szegő Ágnes: Az egri zsidók. Budapest, 2005.

Utolsó frissítés:

2017.03.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges