A Szent Jobb második egri látogatásának rendőrségi biztosítása
A Szent Jobb első országjárásának évét, 1938-at kettős szentévként is szokás emlegetni, hiszen Serédi Jusztinián esztergomi érsek törekvéséből fakadóan Szent István király halálának ünnepségsorozata összefonódott az eucharisztikus világkongresszus fővárosi eseményeivel. Az államalapító uralkodó halálának 900. évfordulójára megrendezett programsorozat alkalmával a Szent Jobb 1938. július 4-én érkezett Egerbe a kifejezetten erre a célra készített úgynevezett Aranyvonaton és egy éjszakát töltött az érseki székvárosban.
A történeti irodalomban kevesebb szó esik az ereklye második, a szent király halálának 950. évfordulójára időzített, 1988-as országjárásáról. A Szent Jobb útja ekkor egészen más környezetben zajlott mint 50 évvel korábban. 1945 előtt ugyanis az egyházakat, kiváltképp a katolikus egyházat szoros kapcsolat fűzte az államhoz, az akkori uralkodó kultúra hordozójaként tekinthetünk rá. 1945 után a helyzet alapvetően megváltozott. A kialakuló egypártrendszer egyértelműen az egyházak által közvetített értékrenddel szemben határozta meg magát. A Rákosi-korszak durva antiklerikalizmusa után és a Kádár-rendszer megszilárdulását követően finomított formában zajlott az egyházak háttérbe szorítása. Az 1980-as években a nemzetközi és hazai politikai változások okán a Magyar Szocialista Munkáspárt módosította a párt egyházakhoz fűződő viszonyát: megszüntette a vallásos világnézet elleni harcot és elismerte a vallásosság kulturális értékeit.
Az említett folyamatba illeszthető bele a Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat, melynek során az ereklye újra felkereste az ország püspöki/érseki székvárosait. Az általunk közzétett terv a Magyar Népköztársaság belügyminiszter-helyettesének 5/1988. sz. intézkedése alapján készült. Az 1988. május 12-én kelt dokumentum az intézkedéssel kapcsolatban leszögezte, hogy a „fő feladat a rendezvény jellegének, az állam és egyház rendezett viszonyához méltó, kulturált, udvarias, szakszerű, elsősorban a forgalmat és a rend megtartását segítő biztosítás”. Az ünnepség biztosításában 26 fő saját, azaz a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságról, az Egri, Gyöngyösi, Hevesi és Füzesabonyi Rendőrkapitányságokról érkező állomány, valamint a pénzkísérői feladatokkal felruházott Forradalmi Rendőri Ezred (FRE) kebeléből 5 fős rendőri erő vett részt. A Szent Jobb a Magyar Nemzeti Bank páncélkocsiján érkezett Egerbe 1988. május 28-án az FRE 5 fős biztosításában. A felsorolt egységek gondoskodtak a megyébe érkezve az M3 autópályát Gyöngyösnél elhagyó páncélautó nagyobb forgalmi csomópontokon történő zavartalan és balesetmentes áthaladásáról, ugyanígy kellett eljárniuk az ereklye Budapestre való visszaszállítása alkalmával. A páncélautót egy előfutó gépkocsi vezette be a városba egészen a lajosvárosi plébániáig, ahol a kíséret átöltözött és megtette a visszaszállítás előtti intézkedéseket. Az esemény kiemelt helyszínéül szolgáló egri Bazilikáig a rendőrök forgalomfigyeléssel és útlezárásokkal segítették a menet haladását. Az ünnepség lebonyolítását az érsekség végezte. A főszékesegyház keleti oldalán, a főbejárat előtt 11.00 órakor került sor az ereklye fogadására, az eseményt Seregély István érsek köszöntője nyitotta. A búcsúztató ceremónia másnap az érseki misét követően 12.30-kor kezdődött. A Szent Jobb mozgási útvonalát a bazilika környékén kispapokból és elsőáldozókból álló „élő kordon” övezte, a Pyrker János téren karszalagos egyházi szervezők segítették a tömeg koordinálását, a relikviát a katedrálison belül az érsekség felkért erői védték. A Kovács Endre püspök által celebrált ünnepi szentmise alkalmával lehetőség szerint kerülni kellett a közvetlen rendőri jelentlétet a bazilikában, ez alól kivételt a rendőri intézkedést igénylő esetleges incidensek képeztek. A jelenlévő rendőri szervek a Pyrker tér környéki közterületeken, de a város frekventáltnak számító pontjain is gyalogos járőrszolgálattal biztosították a rendet, ha kellett segítségére voltak az egyházi szervezőknek. A rendőrhatóság volt megbízva az éjszakára a főszékesegyházban elhelyezett Szent Jobb külső őrzésével is. A rendőrség az ereklye fogadásánál hozzávetőlegesen 20 ezres, május 28–29-én a bazilika környékén és a városcentrumban – a kulturális programok, imaórák és imádságos virrasztás miatt – folyamatosan 1–2 ezres tömeggel kalkulált. A belvárosi templomokban szervezett éjjeli virrasztások idején is több száz fős hívő sokadalom jelenlétére készültek.
Az általunk közölt dokumentum érdekes adalékokkal szolgál a Szent Jobb második egri látogatásáról közölt korabeli sajtócikkekhez, valamint az ünnepségről készült amatőr videofelvételhez.
Az eseményről készült amatőr felvétel az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?
Közzétette: Dr. Gál Máté
Felhasznált források és szakirodalom
HU-ÁBTL 4.2-10-27/5/1988. A Magyar Népköztársaság belügyminiszter-helyettesének 5/1988. számú intézkedése Szent István halálának 950. évfordulójára rendezett egyházi jubileumi ünnepség rendőri biztosításáról
Az eredeti dokumentum elérhető a következő linken: https://abparancsok.hu/node/3825
Fortepan/Szalay Zoltán
HU-MNL-HVL-XXIV.31.d. 0165/1988. Biztosítási Terv. Szent István halálának 950. évfordulójára rendezett egyházi jubileumi ünnepség rendőrségi biztosítására
Heves Megyei Népújság, 39. évf. 1988. május 30. 128. szám
Balogh Margit: A Kádár-korszak egyházpolitikai sajátosságai. In: A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései. Szerk. Rainer M. János. Kronosz Kiadó, Pécs, 2022. 131–142.
Bartók Béla: Hódolat és felajánlás: A Szent Jobb látogatása Egerben 1938-ban. In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom XXXV. Sectio Historiae. Szerk. Makai János. Eger, 2008. 23–254.
Új hozzászólás