Méltó emlékezés
Böszörményi büszkeség
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság különböző pályázatok meghirdetésével jelentős anyagi támogatást nyújtva segítette a helyi kezdeményezéseket. De emlékezett az ország a szovjet Gulág táborokba, a málenkij robotra, kényszermunkára elhurcolt honfitársaink tíz- és százezreire is. Az elmúlt esztendő Gulág Emlékév is volt! Számomra a legemlékezetesebb produktum a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltárának a „Büszkeségpont” program keretében megvalósított „Csillaghullás Hajdúböszörményben” című állandó kiállítása volt.
Davajgitár és társai
Az MDP Városi Bizottsága egykori székházának, majd a munkásőrség főhadiszállásának udvarára (Dorogi út 5.) álmodták a program tervezői a szokatlannak tűnő, de rendkívül tartalmas modern dekoratőri szemlélettel és technikával létrehozott történelmi emlékparkot. Amit láttunk, tartalmában felidézi az 1945-től 1990-ig tartó évek társadalmi, politikai életét, középpontban Böszörmény történéseivel, a forradalom előzményeivel és a puha diktatúra éveivel. Vázlatszerűen, de látványosan és pontosan.
A folyosón, az udvar kerítésén és a finom alumínium lemezzel borított oszlopokról képek és szövegek üzennek nekünk. Komplex ez a kiállítás mind tartalmában, mind formai szempontból. Láthatunk iratokat, kuláklistát(!), a szereplők fényképeit, jeleneteket tömeggyűlésről, az elítéltek és megfigyeltek névsorát; s amit kiemelnék, a korra jellemző tárgyakat, a forradalom napjaiban a középületekről levert csillagokat, ÁVH-komiszárok és rendőrtisztek egyenruhás bábuit, kihallgató szobát, tank és ágyú makettet.
Olyan technikát találtak és választottak a rendezők és a dekoratőr, amelyet a Terror Házában láthatunk. Fényképek kiváló minőségben és az ismertető szövegek látványosan alumíniumlemezre égetve. Nem árt neki se eső, se hőség. Közben az udvar szépen parkosított, a fű üde, a virágok bimbóznak. Itt minden tele van élettel. A forradalom helyi eseményeiről szóló film is látható. A szabadság napjai megelevenednek, éppen úgy, mint az ötvenes évek vagy a megtorlás szörnyűségei. Látvány, tárgyszerűség, pontosság jellemzi ezt a kor-keresztmetszetet. Lépten-nyomon meg kell állni. Hiszen láthatók a forradalom napjaiban levert, a középületeket díszítő csillagos címerek, éppen úgy, mint egy T-34-es tank és egy tüzérségi ágyú másolatai; és természetesen a felkelők kedvenc fegyverei, a „davajgitár” és a benzines palack. Kihallgató szoba korhűen berendezve, odébb ÁVH-s katonák bábjai, és végezetül azok névsorát is megtalálhatjuk, akik a hajdúböszörményi embereket megfigyelték és akiket megfigyeltek.
Erős képarzenál
A márciusi megnyitón zsúfolásig megtelt az udvar, s a látogatók nem tiszteletkört futottak. A megnyitó napján jelent meg a „Túszfoglyok a Hajdúságban” című kis kötet, amely közli a közelmúltban rendezett tudományos tanácskozás anyagát: a tanulmányok a málenkij robotra Hajdúböszörményből, Balmazújvárosból, Hajdúnánásról elhurcolt emberek sorsát tárják fel.
Ami történt, nem a véletlen műve. A hajdúvárosok székházainak nagytermeiben ott vannak Bocskai, Kossuth és Rákóczi képei. A szabadság hősei. A böszörményi mennyezet képarzenálja magával ragadó. Így őrzik a hajdúk leszármazottai legendás szabadságuk emlékét. Hogy ez a jövőben is így lesz, bizonyítja ez a történelmi emlékkertnek is tekinthető állandó kiállítás.
Köszönet érte!
Filep Tibor
debreceni történész
A rendezvényen „Főhajtva állunk színetek előtt…” címmel Dánielfy Zsolt színművész kortárs költők műveiből adott elő válogatást, majd Kiss Attila polgármester megnyitó gondolataiban gratulált mindazoknak, akik életre hívták a kiállítást. Szólt arról is, hogy huszonhét esztendeje demokratikus országban élünk, amely a ma nemzedékének természetes – de ez nem volt mindig így. A szabadság, a demokrácia, az emberi jogok olyan alapértékeink, melyeket hazánkban közösen sikerült megteremtenünk, s ezért mai hétköznapjainkban is tennünk kell. A polgármester külön értékként említette a tárlat böszörményi vonatkozásait. Azok életrajzát, ’56-os tetteit ismerhetjük meg a kiállításban, akiknek demokratikus elkötelezettsége a ma élőknek is példát adhat.
Szikla Gergő az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese a méltó emlékezés fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Kiemelte, a bemutató az helyi önkormányzat, a Hajdúsági Múzeum és a levéltár közös munkáját dicséri. Ennek a kiállításnak az üzenete a történelmi emlékezet: az, hogy ne felejtsük el a múltat, az eseményeket, a hőseink tetteit s a mártírok áldozatait.
Varjasi Imre fióklevéltár-vezető, a kiállítás rendezője a szépszámú érdeklődőt rövid időutazásra invitálta. A mikrofonnál egy ávós és egy rendőr fogta közre a tárlatot bemutatót, aki elmagyarázta: „Az ötvenes években, ha valakit ilyen díszes kíséret vett körbe, az biztos lehetett abban, hogy vagy nagyon megverik a fogdában, vagy elkobozzák mindenét. Családok, egzisztenciák mentek tönkre a kommunisták brutalitása miatt.” Még szerencse, hogy ma már csak kiállításon és bábukba bújtatva láthatjuk újra a rettegett hatalom öltözeteit – jelezve a kort, annak hangulatát. Ezt követően beszélt a kiállítás helyszínéről is. Nem véletlen a választás, hiszen az államosítást követően az épület a Magyar Kommunista Párt székháza volt; a forradalom eltiprása után pedig a munkásőrök költöztek oda. Ez a tárlat nem szól másról, mint arról a történetről, amely a Hajdúságban, Hajdúböszörményben az 1947-es kékcédulás választásoktól az 1956-os forradalom csodálatos tizenkét napján át a megtorlás éveinek időszakáig történt – mondta el Varjasi Imre.
A kiállítás többek között időrendben mutatja be az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeit, résztvevőit és azok tevékenységét. A kialakított börtöncella, a falra vésett börtönversek, a forradalom utáni megtorlás ítéleteinek teljes helyi és megyei bemutatása, a végtelenbe vezető szimbolikus szögesdrót, a III/III-as ügynökök, a megfigyelők ismertetése érzékeltetik a Kádár-korszak brutalitását. A tárlat egyben emlékezés is az ’56-os forradalom hétköznapi hőseire, tisztelgés az áldozatok emléke előtt.
A rendezvény zárásaként a résztvevők bepillantást nyerhettek az 50-es évek gasztronómiai világába is.
A kiállítás a fióklevéltár nyitva tartási idejében, ingyenesen látogatható.
Bertalan Erzsébet
Új hozzászólás