Farkas Bertalan űrutazása az MSZMP-iratok tükrében

35 éve járt a világűrben a magyar űrhajós
2015.06.03.
35 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor az Interkozmosz-program keretében a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalan fedélzeti mérnökkel elindult 8 napos útjára a világűrbe.
 

Az addig szinte ismeretlen médiaérdeklődéssel kísért küldetésről beszélt gyakorlatilag az egész ország, a lakosság megkülönböztetett figyelemmel kísérte az űrpáros útjának, tevékenységének minden mozzanatát (Farkas Bertalan még esti mesét is olvasott a világűrből a magyar gyerekeknek). A megye szinte minden települése, nagyobb vállalata táviratban köszöntötte a két űrhajóst. A téma így természetesen az MSZMP irataiban, főként a hangulatjelentések információiban is terítékre került, ahol az általános lelkesedés megnyilvánulása mellett olyan vélemények is olvashatóak, amelyek akkoriban nemigen kerültek bele a hivatalos híradásokba.
Természetesen mindenekelőtt mindenki a közös űrrepülés megvalósulását méltatta, mondván, ez "bizonyítja a két párt és nép szoros barátságát, testvéri együttműködését és mindkét oldalról mélyíti az internacionalizmus eszméjét". A vélemények szerint "egy ilyen akcióban való közös részvétel mindennél ékesebben bizonyítja a magyar és szovjet nép barátságát, a népek ügyének közös szolgálatát".

A Hajdú-Bihar megyével testvérkapcsolatokat ápoló Litvánia részéről a Litván KP Központi Bizottsága is igyekezett kifejezni gratulációit, hangsúlyozva, hogy "a szovjet-magyar együttműködés újabb bizonyítéka ez a világűrbeli utazás, amely meggyőz bennünket népeink megbonthatatlan barátságáról és testvéri együttműködéséről".
A Szaljut-6 űrállomással való összekapcsolódás, és a tervezett munka elvégzése után az űrpáros 1980. június 3-án szerencsésen visszatért a Földre. "Az izgalommal telt öröm kiteljesedett", ahogyan a pártiratokban jelentik, a lakosság kitörő lelkesedéssel, túláradó büszkeséggel fogadta a hazatérőket. "Farkas Bertalan elvtársat sokan tartják példaképnek, különösen a fiatalok körében. Hősiessége, bátor helytállása büszkeséggel tölti el az embereket" - foglalta össze egy korabeli beszámoló.
Mindenki "Farkas Bercijének" sikerét jelentős részben abban látták a beszámolók szerint az emberek, hogy az űrhajós "szerény, szimpatikus ember" volt, aki "egyszerű fizikai dolgozók gyermeke". Ebben annak bizonyítékát látták, hogy "hazánkban nem a vagyon dönti el, hogy ki hová kerül a társadalmi élet során", ez a hozzáfűzött magyarázat szerint "rendszerünk mélységes humanizmusára, emberközpontúságára utal".

 
A hazatért űrhajóst és társát, Magyari Bélát, aki tartalék pilótaként végig készen állt, hogy ha szükséges, helyettesítse Farkas Bertalant, kitüntetések, rajongó tömegek és rendkívül magas szintű fogadtatás várta hazatérésük után. Mindketten megkapták a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést, valamint Farkas Bertalan a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió Hőse is lett. Az információs jelentések szerint a lakosság egésze "nagy örömmel és őszinte egyetértéssel fogadta a szovjet-magyar nemzetközi űrexpedíció tagjainak sikeres programja végrehajtásáért adományozott magas kitüntetéseket". Ahogyan írták: "általános az a vélemény, hogy Farkas Bertalan hős tette, bátor helytállása alapján méltó a magas kitüntetésre, a magas szintű fogadtatásra". Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a körülménynek, hogy "Farkas Bertalan elvtárs Leonyid Brezsnyev elvtárstól vehette át magas kitüntetését".
 
 Az eseménysorozatról szóló tudósítással kapcsolatban az elismerő vélemények mellett azonban előfordultak kritikai észrevételek is. Ahogyan egy megyei szinten összegzett jelentés kiemelte: "szinte valamennyi információs jelentés jelzi, hogy a tiszteletére rendezett ünnepségsorozat, a magasztalás túlhajtott volt. Az indokoltnál kevesebb szó esett a tudósok, az űrrepülést előkészítők, irányítók munkájáról. Az emberek elszoktak a túlzott dicsőítésektől". Ez a fajta ünneplés sokak számára szokatlannak, idegennek számított, ahogy írták: "a fogadtatás, a ceremónia nem illik bele a 80-as évek légkörébe".
Az űrutazással kapcsolatos propagandamunkát többek között a berettyóújfalui Elzett Művek, a Kossuth Lajos Tudományegyetem vagy a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat dolgozói, Nagyrábé vagy Derecske községi bizottsága találta túlzónak. Az Agrártudományi Egyetem részéről is kifogásolták a színes népszerűsítő plakátok tömegét. Megjegyzésük szerint "ízléstelen dolgok is kerültek forgalomba az űrhajósok képével (trikók, tollak, ceruzák)". Hajdúnánás összefoglaló jelentése is elismerte a "magas fokú felkészültséget és teljesítményt, ugyanakkor viszont a kollektív munkát, a tudósok, mérnökök, műszakiak csoportmunkáját" tartották volna jobban kiemelendőnek, "Farkas űrhajós" tevékenységének méltatása mellett, ami már "bizonyos túlzást, 'személyi kultuszt' is tartalmaz".
A kor híradásaiba, hivatalos megnyilvánulásaiba csak az ünneplés, a méltán elismerendő teljesítmény magasztalása került bele, az alulról jövő részleges bírálatok nem. De valószínűleg nem is ez volt a lényeg. Ha a híradások, tudósítások egyes részei sok ember számára furcsának, túlzó magasztalásnak, "sztárolásnak" tűnhettek is, a magyar tudománytörténetbe mindenképpen beírta magát az a pár nap, amikor Magyarország 7. nemzetként a Földön, embert küldött a világűrbe.
 
Husvéth András
   
Forrás:
MNL HBML XXXV. 1. 1980. I. fcs. 6. d. 47. őe.
MNL HBML XXXV. 1. 1980. IV. fcs. 8. d. 14. őe.

 

Utolsó frissítés:

2015.08.18.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges