1944. ősz: Harcok az Alföldért; Harcok a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén – Az alföldi páncéloscsata
Szendiné dr. Orvos Erzsébet, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatója köszöntőjében megemlékezett a Magyar Nemzeti Levéltár és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület eredményes együttműködéséről. A konferencia alaptémáját adó, 1944. október 6-tól 13 napon át az Alföld ellenőrzéséért folyt páncéloscsata jelentőségéről szólva elmondta, hogy bár a szovjet erők fő célja: a magyar és német csapatok bekerítése nem valósult meg, a harcok hatásai így is messzemenők voltak.
Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke külön örömmel üdvözölte a konferencián megjelent fiatalokat, hangsúlyozva, hogy számukra kulcsfontosságú a történelmi ismeretek megszerzése. A konferenciasorozat egészét illetően háláját fejezte ki azért a támogatásért és szakmai háttérért, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár és a vármegyei levéltárak nyújtanak az előadásokhoz.
A köszöntőket követően elkezdődött a konferencia szakmai része Bán Gergely Károly, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára levéltárosának vezetésével.
A délelőtti szekciót Dr. Barta Róbert, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének igazgatója indította Az ország aktuális politikai, katonai helyzete 1944 őszén – Kiugrási kísérlet és következményei című előadásával. Átfogóan vizsgálta a Kállay-kormány angolszász orientációra épülő politikai stratégiáját, a német megszállás következményeit, az októberi kiugrási kísérletet és kudarcának okait, majd a nyilasok hatalomra jutását. Előadása végén elemezte a szovjet offenzíva katonai hatásait, végül a Horthy-rendszer bukásának és Szálasi Ferenc uralomra kerülésének hosszú távú politikai vonatkozásait, a szovjet megszálláshoz vezető folyamatokat.
Dr. Pintér Zoltán Árpád történész, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium tanára Az alföldi páncéloscsata kibontakozásának és kezdeti szakaszának eseményei, harcok és áldozatok a Nagykunságban és Karcag környékén cím alatt részletes képet adott a vizsgált térség hadieseményeiről. Foglalkozott a Románia kiugrása után az Alföldön kialakult helyzettel, a magyar és német csapatok védelmi törekvéseivel és a szovjet alakulatok gyors előretörésével. Fontosabb mozzanatait számba véve áttekintette a Karcagért vívott küzdelmet, ami komoly veszteségeket okozott mind a magyar és német, mind a szovjet erők számára, közben pedig a várost magát is súlyos károk érték. Részletesen elemezte a küzdő felek stratégiáját, a szovjet támadások erejét, valamint a német ellentámadások kudarcát, amelyek azután jelentős hatást gyakoroltak nemcsak Karcag és a térség sorsára, de a háború alakulására is.
Dr. Lippai Péter dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánjának Az alföldi páncéloscsata című előadása részletes képet adott a csatáról, a hadműveleti helyzetről és a harcászati kihívásokról. Elemezte a csata három szakaszát, így a Debrecen és Nyíregyháza körüli összecsapásokat, kiemelve a találkozó harcokat, amelyeknél döntő volt a gyors reagálás. Bemutatta a parancsorientált szovjet és a küldetésalapú német vezetésszemlélet közti különbséget, utalva a németek ebből eredő taktikai előnyére. A szovjetek uralták ugyan a harcteret, a németek azonban a védelmi gócokként szolgáló településekre és a mobilitásra, a mozgó védelemre építve harcképesek maradtak. A csata nem hozta el a szovjet erők stratégiai szintű áttörését, az ellenfél bekerítését és ezzel Magyarország gyors elfoglalását, ugyanakkor a német-magyar erők szempontjából jelentős területvesztéssel járt.
A konferencia délutáni szekciójának első előadója Papp József helytörténész A harcok következményei Debrecenben címmel a város második világháborús pusztulását és újjáépítését mutatta be, különös tekintettel az 1944-es bombázásokra. A szövetséges légierő támadásai jelentős károkat okoztak: több száz polgári áldozatot követeltek, és súlyosan megrongálták az infrastruktúrát. Lakónegyedek és ipari létesítmények hevertek romokban, és használhatatlanná vált a város víz- és elektromos hálózata. Az újjáépítés mindazonáltal gyorsan megkezdődött, civilek és kirendelt munkások közreműködésével. Ráadásul nemcsak helyreállításról volt szó, hanem a településszerkezet újragondolásáról is. A város idővel ipari fejlődési központtá vált, különösen a bombázások által kiemelten sújtott vasútállomás környékén.
Prof. Dr. Püski Levente, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének egyetemi tanára Ideiglenes Nemzetgyűlés – Ideiglenes Kormány című előadásában az ideiglenes magyar kormány 1944. végi létrejöttének hátterét és a Szovjetunió akkori terveit vázolta fel. Az antifasiszta nagyhatalmak célja az volt, hogy Magyarországot leválasszák a náci Németországról, politikailag és területileg is gyengítve. A Szovjetunió kezdetben nem rendelkezett konkrét elképzelésekkel Magyarország jövőjét illetően, a trianoni határok visszaállítása és az ország szovjet befolyásolása viszont világos volt. 1944 decemberében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front támogatásával, Dálnoki Miklós Béla vezetésével alakult meg az új kormány. S bár a megelőző választások nem voltak demokratikusak, az ideiglenes nemzetgyűlés lehetőséget adott arra, hogy Magyarország elhatárolódjon a náci Németországtól, majd – többek között – a földreform, a zsidóellenes intézkedések megszüntetése és a szélsőséges szervezetek felszámolása révén pedig, hogy egy új államiság felé induljon.
Szikla Gergő főlevéltáros, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese A debreceni Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomás működése címmel a második világháború után hazatérő hadifoglyokat ellátó intézményrendszerrel foglalkozott. A hadifogoly-gondozás feladatai 1944 végétől sokrétűek voltak, a szükséges infrastruktúra telepítéséhez pedig Debrecen, földrajzi helyzetéből adódóan, a legalkalmasabbnak tűnt. Itt állították fel azt a hadifogoly átadó-átvevő állomást, ami nemcsak a Szovjetunióból visszaérkezők fogadásának és orvosi alapellátásának logisztikai központjaként működött, hanem meghatározó szerepet játszott a gondozottak további sorsának alakításában is. Az előadó hangsúlyozta az állomás munkájában részes önkéntesek szerepét, akik sokat segítettek az ellátásban és a hazatérők lelki támogatásában. Az előadáshoz kapcsolódóan a konferencia résztvevői megtekinthettek egy videofelvételt, amelyen Varga Júlia, az egykor a hadifogoly átadó-átvevő állomáson dolgozó írnok idézte fel emlékeit az állomáson tapasztaltakról.
A délutáni szekciót és a konferencia szakmai részét vita zárta, majd Berdó Gábor Károly nyugállományú százados méltatta a szervezők munkáját és az előadók elhivatottságát, felkészültségét. A rendezvény zárásaként Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke kifejezte háláját a hallgatóság figyelmes részvételéért, végül a tárgyalt események 80. évfordulóját jelképező gravírozott tollat átadva megköszönte a vármegyei levéltárnak a rendezvényben való közreműködést.
Brigovácz László és Kovács Gergely
A teljes konferencia megtekinthető – két részben – az alábbi linkeken:
1944. ősz: Harcok az Alföldért 1. rész
1944. ősz: Harcok az Alföldért 2. rész
Új hozzászólás