Megjelent az első vármegyei szintézis az 1918. őszi vidéki erőszakhullámról

Marosvári Attila történész, a makói levéltár munkatársa – korabeli iratok alapján – feltárja az 1918. november eleji erőszakhullám Csanád vármegyei történéseit, azonosítja az erőszak kitöréséhez vezető feszültséggócokat, az elkövetőket és az áldozatokat, meghatározza azokat a motívumokat, amelyek az erőszakos cselekmények mögött meghúzódhattak, illetve bemutatja azokat az állami és helyi intézkedéseket, amelyek az erőszakhullám megfékezését célozták.

A szerző szerint az őszirózsás forradalommal párhuzamosan zajló vidéki erőszakhullám az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlására reflektáló, hirtelen kirobbanó, alapvetően spontán jellegű, reaktív motívumokból (ösztönösség, ál- és rémhírek, úrellenesség, antiszemitizmus, igazságtétel) táplálkozó eseménysorként értelmezhető, amelynek hátterében kezdettől megjelentek azok a proaktív motívumok is (földéhség, bérkövetelések, nemzetiségi törekvések), amelyek 1918–1919 fordulóján már egyértelműen tematizálták a falvak lakóinak gondolkodását.

A Csanád vármegyét érintő források mélyreható elemzése révén a szerző számos megállapítás tesz, amelyek nemcsak árnyalják, de nem egy esetben teljesen új megvilágításba helyezik a történeti kutatás 1918. őszi vidéki eseményekről alkotott képét.

A kötet a Clio Intézet kiadásában, digitális formában jelent meg. Letölthető innen.