1.) 1914. június 28-án a szerb nacionalista Gavrilo Princip orvul lelőtte Ferenc Ferdinánd osztrák főherceget és nejét Szarajevóban. A merénylet után az Osztrák-Magyar Monarchia német támogatással 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának, kirobbantva ezzel az I. világháborút. A hadüzenetről Ferenc József osztrák-magyar uralkodó legendás Népeimhez! kiáltványa tájékoztatta az alattvalókat, amely több kiadásban is megjelent. A levéltárunkban őrzött változaton láthatjuk a szövetséges Ferenc József és II. Vilmos német császár képmásait, és feltűnik viribus unitis (egyesült erőkkel) jelmondatuk is.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 1. tétel (I. világháborús felhívások, hirdetmények), 4.

2.) Az antant hatalmak által 1919. március 20-án átnyújtott Vix-jegyzék olyan teljesíthetetlen területkiürítési feltételeket szabott meg az I. világháborúban vesztes Magyarországnak, hogy Berinkey Dénes polgári kormánya lemondott. Március 21-én, a kormányzásra készülő szociáldemokraták titokban szövetségre léptek a Kun Béla vezette kommunistákkal, majd március 22-én egy hamis kiáltványban lemondatták gróf Károlyi Mihály köztársasági elnököt, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Kecskeméten egy tizenöt tagú Direktórium vette át átmenetileg a hatalmat a proletárdiktatúra nevében.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 6.

3.) Kecskemét városában a Direktórium 1919. április 7. napjára írta ki a szavazást a helyi munkás-, katona- és földmívestanács tagjainak megválasztásáról, amely a város ügyeit volt hivatott intézni. A felhíváson olvasható a kommunista diktatúrák nemzetközi jelmondata: "Világ proletárjai egyesüljetek!"

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 19.

4.) A megválasztott tanácsból alakult tízfős intéző bizottság irányította valójában Kecskemétet egy kijelölt kormányzótanácsi biztos felügyelete mellett a proletárdiktatúra idején. A forradalmi célok elérését azonban nehezítette az I. világháborút követő élelmiszerhiány, a munkanélküliség és a magyar Vörös Hadsereg harcai az antant erőkkel.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 57.

5.) A Magyar Alföld a Kecskeméti Szociáldemokrata Párt radikális lapja volt 1911-1919 között. 1911. május 20-án még hetilapként indult, később naponta megjelent. A Tanácsköztársaság idején a kilencedik évfolyamát taposó lap az utolsó számáig (1919. augusztus 2.) a vörös propaganda helyi terjesztőjeként működött.

MNL BKML XV. 76.b, 4. sorozat, 2. tétel (Tanácsköztársaság)

6.) Miután a román hadsereg átkelt a Tiszán, a Forradalmi Kormányzótanács 1919. augusztus 1-jén lemondott, Kun Béla és társai pedig Bécsbe menekültek. Kecskemét városa augusztus 2-án értesült a Tanácsköztársaság bukásáról és a Peidl Gyula vezette szociáldemokrata kormány megalakulásáról. A Peidl-kormány tagjait néhány nappal később, augusztus 6-án a Fehérház Bajtársi Egyesület különítménye letartóztatta a megszálló román hadsereg jóváhagyásával.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 80.

7.) A román hadsereg 1919. augusztus 4-én vonult be Kecskemétre, és a megszálló erők parancsnoksága augusztus 5-én kibocsátotta I. számú rendeletét. A három hónapos megszállás alatt Kecskemét lakossága teljesen ki volt szolgáltatva a román katonaság túlkapásainak.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 84.

8.) Az 1919 novemberében visszavonuló román hadsereg után Kecskemét térségében a Rongyos Gárda tovább folytatta megtorló akcióit az egykori Tanácsköztársaság valós és vélt szimpatizánsaival szemben. Héjjas Iván, a különítmény egyik vezetője november 19-én átmenetileg elfoglalta szülővárosát, és statáriumot vezetett be. Kiáltványában megemlíti a kecskeméti városháza levéltári helyiségét is.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 107.

9.) Kecskemét történetének kiemelkedő, ünnepélyes pillanata volt, amikor 1919. november 23-án a Magyar Nemzeti Hadsereg bevonult a városba. A világháború és a terror sötét évei után a lakosság újra reményteli hittel tekintett egy szebb jövő felé.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 3. tétel (Tanácsköztársaság, Román megszállás, Fehérterror, Nemzeti Hadsereg), 108.