Nádak, erek, „kunhalmok” – Konferencia a középkori Csaba környezetéről
Június 11-én közel száz fős hallgatóság előtt zajlott a Nádak, erek, „kunhalmok” című konferencia a Békés Megyei Könyvtárban. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levétlára szervezte egy 500 évvel ezelőtt készült határleírás emlékére. 1525 novemberében a Gyulán, Békésen és Kerekegyházán is birtokos Hohenzollern György igyekezett tisztázni jószágainak határát más földesurakkal, így a Csabán birtokos Ábránfy Péterrel is. Bejárták tehát a mai Békéscsabai tágabb környékét. Az 500 éve készült jegyzet számos Békés megyei helység nevét említi, és olyan vízfolyásról is megemlékezik, mely a mai Élővíz-csatorna előzményének tekinthető.
Sáfár Gyula levéltár-igazgató köszöntő beszéde után Németh Csaba levéltáros a Csabán birtokos Ábránfy család és a gyulai uradalom történetéről beszélt. A földesurak közti viszály tehette szükségessé az uradalmak közti határ tisztázását. Halmágyi Miklós levéltáros az 1525. évi határjárásról, az ekkor készült jegyzet fönnmaradásáról és az abban említett helynevekről szólt, pl. Lencsés ér, Vesze, Sikondszeg erdő, Fábiánfoka és Sebestyén fia foka. A határbejárás Szent Bereck ünnepe utáni kedden, 1525. november 14-én kezdődött. A határokról szóló jegyzet a Gyulafehérváron maradt fönn, most Budapesten őrzik, az MNL Országos Levéltárában (MNL-OL-DL 31048. https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/306705/?list=eyJxdWVyeSI6ICIzMTA0OCJ9 ) Az előadó rámutatott arra, hogy a középkori források egyes helynevei a 18–19. századi térképeken is feltűnnek. A Fábiánfoka és Sebestyén fia foka vízmedreket a csabai csatorna ásásáról szóló, 1792. évi forrás is említi. Amikor az 1770-es években a Csabát is érintő csatornát kiásták, régi vízmedreket is „beintegráltak” a medrébe. Az előadást régi kéziratokról és térképekről készült fényképek szemléltették. A fényképeken látható, hogy az eredeti, 1525. évi kéziratban a Sikondszeg erdő (silva Sykondzeg) tűnik fel, a Károlyi-levéltárba került újkori másolatban azonban folyónak nevezik (Fluvium Sikondszeg). Haan Lajos 1870. évi szövegkiadása a másolatra épült, Karácsonyi János, Kenéz Győző, Jankovich-Bésán Dénes azonban az eredeti szöveget használták.
Szarka József – a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum mb. igazgatója – dél-alföldi középkori határjárások rekonstrukciójáról beszélt. Bede Ádám – HUN-REN tájrégésze – Békéscsabán és környékén levő halmokat ismertette. Vajda Tamás – az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársa a Körös vidéki középkori vízimalmokról és ártéri gazdálkodásról beszélt. Az előadásokból kiderült, hogy a középkori iratok nem kizárólag a csatákról szólnak, hanem az ember és természet kapcsolatáról is – miként erre Sáfár Gyula is utalt a rendezvény elején. Köszönet a Békés Megyei Könyvtárnak, hogy – a témához illeszkedve – az Élővíz-csatorna közelében kerülhetett sor a teltházas konferenciára.
Új hozzászólás