A hernyótalpas vízre száll… Háborús roncskiemelések a Körös folyókból, Gyomaendrődön, Mezőberényben 1945 nyarán

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2025.01.15.
A mai napig nagy népszerűségnek örvend a II. világháborús emléktárgyak gyűjtése és a roncskutatás. A „tapintható történelem” analízise olyan eljárási módok összessége, amellyel az események feltárásához és annak okaihoz, körülményeihez közelebb juthatunk, miközben oknyomozói képességünket is próbára tehetjük.
A kortól és nemtől független szabadidős tevekénységek egyik legnépszűbb formái lettek a makett- és modellépítés, a military élményshow-k, a hadijátékok, veterán gépjárművek felvonulása. Ennek kapcsán egy-egy jármű beazonosítása, rekonstrukciója komoly utánajárást, kutatómunkát igényel. A múlt század történelmi eseményeihez, harctéri eszközeihez történő kötődés erőssége pontosan abban rejlik, hogy a jelen korunkra is közvetlen hatást gyakorol, pl.: a vezetési vagy szerelési, járműépítési élményeket is az akkori kor köntösébe bújtatja.  De ugyanez a „flow” megvan az oknyomozói munkában is, mikor egy „lelet” új értelmezést nyer.
 
A szakirodalom alapján jelenleg a következő eljárási rend van érvényben a szárazföldi leleletek felderítésében: a roncskutatás helye, szerepe a csata- és hadszíntérkutatásban; a kutatások során alkalmazott forrásanyagok (személyekhez köthető visszaemlékezések, írásos dokumentumok és hadtörténelmi szakirodalom); térképek, térképvázlatok, légi fényképek és archív fotók; terepbejárás (terep-szemrevételezés); feltárás és mentés.
 
Az alábbiakban ismertetett levéltári dokumentumok és egy archív fotó segítségével olyan II. világháborús jármű(vek) történetéhez szeretnék adalékokkal szolgálni, melyek a Körös folyókból lettek kiemelve Gyomaendrőd és Mezőberény térségében a front átvonulása után. Noha a levéltári iratanyagban még a motor- és alvázszám is lejegyzésre került, a pontos típus meghatározása, a kiemelés körülményeinek és a jármű későbbi sorsának a tisztázása számos nehezen megválaszolható kérdést vet fel, és további kutatómunkára ösztönöz.

Egy különleges gépjármű: a Hansa az a Sonderkraftfahrzeug
 

Sd Kfz


A korabeli közbeszédben „Hanzának” hívtak minden német féllánctalpas vontatót, teherautót, függetlenül attól, hogy a járműcsalád Zugkraftwagen, Sd.Kfz. 7 vagy Sd.Kfz. 8-as modelljéről volt szó. Előbbi a „vontató” kategóriájának a 8, míg utóbbi a 12 tonnás vonóerővel rendelkező típusát jelölte. Egy ilyen „Hansa” vontatónak a sorsát világítják meg a Magyar Kommunista Párt Békési Járási Titkárságának anyagában feltárt dokumentumok. A történet különlegességét az adja, hogy ismereteink szerint ez az eddigi egyetlen olyan féllánctalpas vontató, amelynek a sorsa nem követi a szovjet hadizsákmányok tipikus útját, vagyis nem került összegyűjtés után vasúti kocsira, és nem vezetett az útja egyből az olvasztóba.

Körös folyóból kiemelt Hansa vontató 1945 Mezőberény (HU-MNL-BÉVL-XXXV.21.b.1. 50. ö.e. Magyar Kommunista Párt Békési Járási Titkárságának iratai 1945-46.)
 
A németek a gyomai katonai repteret – a szovjet hadműveleti napló jelentése szerint – 1944. október 8-án 20:00-ig elhagyták, csapataikat a „folyó mögé vonták vissza”. Az első jelentés szerint a szovjet hadsereg ekkor 9 darab „hernyótalpas vontatót” zsákmányolt. A pontos helyszín, ahol a lövegvontatók zsákmánykézre kerültek, nem lett meghatározva, ahogy a körülmények sem – „a meglepett németek a folyóba engedték a lánctalpasokat” – vagyis az, hogy azok a járművek hogyan és milyen állapotban kerültek a Vörös Hadsereg birtokába.
 
A pártarchívumi dokumentumok alapján azonban kiderült, hogy a Mezőberényben állomásozó szovjet katonai parancsnokság a helyi pártapparátus kiépítésén dolgozó MKP részére átadott egy roncsot 1945. október 15-én kelt igazolással. A forrás alapján a „hernyótalpas teherautót” a Körös folyóból kellett kiemelni többhetes nehéz munkával. Ennek ellenszolgáltatásaként lemondtak a szovjetek a roncsról, így került a féllánctalpas vontató Mezőberénybe. Egy két évvel későbbi, 1947 októberében keletkezett jegyzőkönyv tanulsága szerint a „teherautó” szétszerelésére felsőbb utasítás érkezett, majd az alkatrészeket értékesítették.
 

A felhasználási jegyzőkönyv,_részlet (HU-MNL-BÉVL-XXXV.21.b.1. 50. ö.e. Magyar Kommunista Párt Békési Járási Titkárságának iratai 1945-46.)

A bemutatott két dokumentum, miközben alapvető adatokat tár fel a jármű sorsára vonatkozóan, további kérdéseket is felvet. A gép állapotával kapcsolatban elgondolkodtató az a mondat, mely szerint „A motor olajteknőjét a leszakadt hajtókar két helyen kilukasztotta”. Mikor és hogyan sérülhetett meg? Esetlegesen a (Kettős) Körös-hídról a vízbe zuhanás következtében, vagy már eleve sérült volt az elhanyagolt karbantartás következtében? Ez utóbbi esetben viszont hogyan került volna a „4–5 méter mélységű vízbe”? Netán a visszavonuló németek rongálták meg és engedték a folyóba, hogy ne kerülhessen a szovjetek kezére? A kiemelés körülményeivel kapcsolatban kérdés lehet, hogy ki finanszírozta a gépi munkát, aminek elszámolását már akkor is pontos összegekben határozták meg? Honnan voltak olyan nyersolaj-traktorok, amelyekkel a gáton el tudták vontatni a roncsot? Honnan voltak azok az emberek, akik vállalkoztak arra, hogy a vízben dolgozva elősegítik a kiemelést?
Ezekre a kérdésekre további források bevonása nélkül nem lehet válaszokat találni.

 

A megoldás fotón jön
 
Egy online fórumon megismert magángyűjtővel történő kapcsolatfelvétel vitt tovább az események feltárásában. A gyűjtő által a fórumon megosztott, majd később rendelkezésemre bocsájtott fényképen egy német féllánctalpas látható Gyomától délkeleti irányban, a volt német katonai repülőtér térségében. A felvétel pontos helyszíne nem lokalizálható, de valahol Danzug (ma közigazgatásilag Gyomaendrődhöz tartozik) közelében készülhetett a fotó, melynek bal oldalán – tájékozódási pontként – jól kivehető a Körös közúti hídja. Ez alapján a Hármas-Körös bal partjához közeli, patkó alakú holtág volt a helyszín. Itt 10–12 darab német féllánctalpas lövegvontatót húztak ki a helyi és környékbeli lakosok a szovjet katonai megbízott felügyeletével 1945. július 12-től kezdve, nyolc héten keresztül. A fotó hátulján a leírás tartalmazza a kiemelési munkálatban résztvevők nevét, illetve a kiemelt jármű néhány fontosabb adatát is.
 

A mentési munkálatok sorrendje a következő lehetett: az alacsony vízállásnál – a zöld árhullám után – a búvár a masinát a vízben megvizsgálta, majd az előkészített vontatókötelet rögzítette. Ezt követően a gőzlokomobil a vontatást megkezdte csörlővel, majd az iszapba belesüppedt járművet aládúcolták, s a vontatást a gátföveny eléréséig folytatták. A vontatótraktorok lánckötéllel vettek részt a kiemelésben, a gépet pedig szerkezetileg tüzetesen átnézték, vontatásra előkészítették, végül elszállították a gyűjtőpontig. A láncgörgőkön a vontatmány tudott gurulni, de csak a rögzítőfékek kioldása után. A nagyobb vonóerőt egymás elé kapcsolt lánctalpas Hofherrek biztosították, forduláskor a rásegítést vonórúddal oldották meg.

 A Danzug-holtágnál kiemelt Sd.Kfz.8. A kép baloldalán a gyomai Közúti híd látható
 
Végezetül külön szeretném megköszönni, Herter Lajos gyomaendrődi magángyűjtő és Henger Péter mezőberényi helytörténeti kutató segítségét, és a források felkutatásában végzett munkájukat.
 
 
Szerző: Szojka Róbert Szabolcs
 
 
Képmelléklet
 

A galéria képei sorban: Jelentés a Plijev-hadseregcsoport hadműveleti naplójából, 1944.09.29–10.21.
 

A Körös folyóból kiemelt Hansa-vontató, Mezőberény, 1945.
 

Hansa-vontató felülvizsgálati jegyzőkönyve 1947.
 

A Sd.Kfz. 6–9. sorozat
 

Gyoma-Endrőd 1941. évi katonai térképe
 

Gyomaendrőd-Danzug napjainkban
 

Az ideiglenes mezőberényi reptér helye 1944 szeptember
 

Maybach HL42 TUKRM tengelykapcsoló öntvényháza motorszámmal
 

Sd.Kfz. 8-as vezetőkabinja
 

A magyar rendszámos Sonderkraftfahrzeug 7-es, Magyarországon a 3-as úton 1944 őszén
 

 

Felhasznált levéltári források:

HU-MNL-BÉVL-XXXV.21.b.1. 50. ö.e. Magyar Kommunista Párt Békési Járási Titkárságának iratai 1945-46.

Felhasznált irodalom:
Henry L. deZeng IV.: Luftwaffe Airfields 1935–45; www.2.dk/ Hungary.pdf , 2014.
Lippai Péter Roncskutatás a szárazföldön; https://www2.uni-nke.hu/mhtt_csata/metod/roncs/roncs.htm
 


 

Utolsó frissítés:

2025.01.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges