A gyulai körgát

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Megyei Levéltárából
2022.05.16.
 
Gyula Város Mérnöki Hivatala iratanyagában több érdekes helyszínrajz (térkép) található, amely a körgát nyomvonalát mutatja. A legkorábbi 1889-ből származott, ez még csak a tervezett körgátat ábrázolja, a második 1893-ban készült helyszínrajzon pedig az elkészült körgát látható. A harmadik 1932-es, és a régi körgát tervezett javításait tartalmazza. Ezen felül ugyancsak az 1930-as évekből maradtak fenn helyszínrajzok a körgát Bárdos és Galbácskert közötti szakaszának átépítéséről.
 
A körgát építésére a várost fenyegető árvizek miatt volt szükség. 1881-ben például az áradás miatt Románváros és Újváros került veszélybe. Három nap és három éjjel tartó küzdelem során sikerült egy, a pillanatnyi célnak megfelelő, körgátat létesíteni, s így a várost megmenteni. 1888 márciusában a jégzajlással párosult árvíz Békés és a dobozi híd között két helyen kiszakította a gyula-békési csatorna balparti védtöltését, Gyula újra veszélybe került. A veszély az eredményes árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően elhárult, azonban az árvíz tanulságai alapján a megye törvényhatósága úgy határozott, hogy Békéscsabát, Békést és Gyulát körgátakkal vegyék körül. 1889-ben Békés is megállapította, hogy szükség van Gyulán a körgátra, mert ha az esetleges töltésszakadás a Csíkos-ér és a Gyulavári híd közötti szakaszon következne be, az a városra nézve végzetes lenne. A városi közgyűlés Gallacz Jánost kérte fel a körgát tervezetének elkészítésére. 1891-ben a képviselő-testület 160.000 Ft kölcsön felvételét határozta el a körgát építésére, a létesítendő zsilipekre pedig árlejtést, azaz pályázatot hirdetett. 1892-ben újabb kölcsön vált szükségessé, ezúttal 30.000 Ft-ot ruháztak be. 1892 végére elkészült a körgát, és 1893-ban az átadás is megtörtént.
 
Az 1920-as évek végén megállapították, hogy a kiépített körgát a kiépítés idején figyelembe vett szempontoknak megfelelt, és az árvízvédelem célját azóta is változatlanul szolgálta, azonban helyenként megkopott és besüllyedt, valamint a Gyulaváriba vezető út mentén a töltés igen alacsony volt, ezt a szakaszt egy segédtöltés létesítésével kívánták biztosítani. A körgátba ezen felül több helyen újabb átereszeket és zsilipeket terveztek. Az említett javítások és pótlások az 1930-as évek elején készültek el. 1933–34-ben a körgáton túl létrejött új városrész védelmére építették ki a galbácskerti körgátszakaszt. Ehhez kapcsolódott 1934-ben a Bárdos és környékének rendezése. Ezekkel a nagyszabású munkálatokkal befejeződött a várost védő körgát létesítése.
 
Az alsó-, illetve a felső zsilip fölé építendő fabódé terve (1892)
 
A gyulai körgát keresztszelvényei (1888)
 

Gyula város körgátja Bárdos-Galbácskerti szakaszának átépítési tervének helyszínrajza

Gyula város 1889-es tervezett körgátjának helyszínrajza
 
Gyula város 1893-as megvalósult körgátjának helyszínrajza
 
 


Felhasznált irodalom:
Scherer Ferenc: Gyula város története II. Gyula, 1938.
Gallacz János: A Körös-Berettyó völgy ármentesítése és vizeinek szabályozása. II. B.-Gyula, 1886.
Békés, 1889. szeptember 5.

Levéltári Forrás:
Gyula Város Mérnöki Hivatalának iratai – MNL BéML V. 181.

Összeállította: Sáfár Gyula

 

Utolsó frissítés:

2022.05.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges