Kálmán Éva: Zemplén vármegye üdvözlő levele Rothermere lordhoz

Az I. világháború csaknem végzetes csapást mért Sátoraljaújhely életére. Nemcsak halottaikat siratták az újhelyiek, hanem Trianon szörnyű következményeit is. Zemplén vármegye területének 71,7%-a, lakosságának 61,1 %-a került a megalakuló Csehszlovákiához, a lélekszáma 343 ezerről 133 ezerre csökkent. Az új határ a Ronyva-patak lett, ami a gyártelepi városrészt, a Kisállomással meg a keleti mezőgazdasági határrészekkel együtt elvágta a várostól. Ugyanakkor felvidéki menekültek tömegeit kellett befogadnia, az új körülmények között kényszerült újraszerveződésre.  A megrázkódtatást fokozta, hogy az elkerült magyarok zárt etnikai tömbben az új határok mentén éltek. Újhely, bár még megyeszékhely maradt, határváros lett, elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma lecsökkent, gazdasági élete visszaesett.

„A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségiek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét.”

(Részlet Lord Rothermere cikkéből)

Sidney Harold Harmsworth (1868–1940), Rothermere lordja, konzervatív angol sajtómágnás, a Daily Mail c. angol lapkonszern tulajdonosa 1927. jún. 21-én „Magyarország helye a nap alatt” címmel cikket közölt lapjában. A magyar revíziós politikára jelentős hatást gyakorló cikk eredeti címe: Hungary’ s place in the Sun. Safety for Central Europe (Magyarország helye a Nap alatt. Biztonságot Közép-Európának!)

A Közép- és Kelet-Európa államközi feszültségeiről, a trianoni békeszerződés elhibázottságáról és a magyar határok revíziójának szükségességéről fejtette ki nézeteit. A lord cikkét egyes magyarországi politikai körök és különösen a magyar közvélemény hajlamos volt sokkal többnek tekinteni, mint egyszerű magánvéleményt.

A cikk nyomán a brit sajtómágnás hatalmas népszerűségre tett szert hazánkban, feléledt a remény, hogy az 1920-ban szabott határvonalakat rövid időn belül sikerül megváltoztatni, a revíziós sikerekben bizakodók azonban jelentősen túl becsülték Lord Rothermere befolyását.

Jóllehet az akció- a hazai közvéleményben óriási lelkesedést kiváltva – rövid időre a világsajtó érdeklődésének homlokterébe állította a magyar határok ügyét, hosszabb távú következménye nem lett.

Az írás körüli vihar csak 1928 folyamán csitult el. A Rothermere-akció hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon újra felerősödjék a határrevíziós propaganda, miközben a korábban hangoztatott integrális revízió (Mindent vissza!) helyett az addiginál nagyobb teret kapott az etnikai revízió. A Rothermere-akció egyik közvetlen következménye a magyarországi Revíziós Liga 1927. július 27-i megalakulása volt.

A békeszerződés következményei által súlyosan érintett Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának reagálását az alábbiakban közöljük betűhív átiratban:

„Jegyzőkönyv

készült Sátoraljaújhelyben, 1927 évi szeptember hó 30-án tartott rendes évnegyedes törvényhatósági bizottsági közgyűléséről  358 jkvi 12 134/927.

„Báró Waldbott Frigyes és társai törvényhatósági tagok Lord Rotthermere üdvözlése iránt a következő indítványt nyújtották be a Törvényhatósági Bizottsághoz: Lehetetlen, hogy Zemplén vármegye közönsége összetett kezekkel néma ajkakkal nézze végig azt a sajtó akciót, melyet a brit világsajtó vezérférfia a magyarság őszinte barátja Lord Rothermere a Daily-Mail-ban indított meg a trianoni békeszerződés által idegen népek rabszíjaira fűzött magyar nemzetiségű kisebbségek felszabadításáért.

Ez az akció nem az „Integer Magyarországért” folyik ugyan, de éppenséggel nincs kizárva, hogy idővel mégis csak ez lesz az első lépés a régi nagy haza felé, mert oly kedvező légkört teremt nemzetünknek, annyi barátot szerez, hogy kormányunk a trianoni béke revisioját a siker teljes reményével hivatalos formában is felvetheti.

Ám ez még a jövő hithe! Annyi azonban már most is bizonyos, hogy Lord Rothermerének sikerült felébreszteni Európa hét év óta szunyadó lelkiismeretét, a művelt világ figyelmét ráterelte a trianoni béke égbekiáltó igazságtalanságaira és a „Magyar kérdést” európai problémává avatta.

Alig lehet szavakat találni annak a kiszámíthatatlan értékű szolgálatnak hű jellemzésére, amelyet Lord Rothermere az ő bátor fellépésével eddig is tapasztalt és a végső győzelemig megígért kitartásával a magyar jövő érdekében már is teljesített. A legkevesebb, amivel neki ezért az egész magyar nemzet tartozik: az el nem muló hála és legforróbb köszönet.

A magyar társadalom minden rétege, minden tagozata siet is ezt a tartozását mentől ünnepélyesebben leróni. Zemplén vármegyének még nem nyilt alkalma, hogy egysége akaratát idevonatkozólag ünnepélyes formában kifejezésre juttassa.

Indítványozzuk tehát, hogy folyó hó végével tartandó őszi közgyűlésünk tárgysorozatába első helyen vétessék fel a britt világsajtó vezérférfiának, a magyar nemzet őszinte barátjának az igazság elszánt harcosának Lord Rothermerenek üdvözlése és hozzá üdvözlő irat kűldessék.

Az indítványt magunkévá tesszük s annak folytán a brit világsajtó vezérférfiának a magyarság őszinte barátjának Lord Rothermerének a Daily-Mail angol napilapban megjelent a trianoni szerződés revisióját sürgető és a magyarság igaza mellett pálcát törő cikkéért való üdvözlését elhatároztuk.”

MNL BAZML IV. 2402/a. Zemplén Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872–1948. Közgyűlési jegyzőkönyvek és fogalmazványaik 1872–1947. 55. kötet. 358. jkvi sz./12.134/1927. sz. 152–154. p.

A közgyűlés Bernáth Aladár alispán szövegezésében (magyarul és angolul) az alábbi, jelen forrásközlésünkben digitálisan is olvasható üdvözlő iratot intézte a nemes Lordhoz, aki ezt 1927. november 14-én kelt levelében köszönte meg, amelyet most szinten közzéteszünk. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága, mindkét iratnak még abban az évben a levéltárba való letétbe helyezéséről döntött.

MNL BAZML IV. 2419/a. Zemplén vármegyei titkos letétek levéltári gyűjteménye 1626–1950 (1962). Letéti okmányok 1626–1950. 331. szám.

Sátoraljaújhely lexikona. Szerk.: Dr. Kováts Dániel, Sátoraljaújhely, 2001. 420. p.

Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaújhely, 2008. 14. p.

Zemplénvármegye közönsége üdvözölte Rothermere lordot és Apponyi Albert grófot. A Törvényhatósági Bizottság őszi közgyűlése. In.: Zemplén. Politikai hírlap. Főszerk.: Báró Maillot Nándor. 58. évf., 69. szám. Sátoraljaújhely, 1927. október 2. 1–2. p.

Püski Levente: A Horthy-korszak 1920–1941. Bp., Kossuth Kiadó, 2010. (Magyarország története 18. Főszerk.: Romsics Ignác)  51. p.

Lord Rothermere: Magyarország helye a Nap alatt. Biztonságot Közép-Európának! Daily Mail, 1927. június 21. (Fordította: Zinner Judit). In: Rubicononline (Történelmi folyóirat) Horthy-korszak, 1997/1. különszám (Interneten: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/magyarorszag_helye_a_nap_alatt_biztonsagot_kozep_europanak/)

Tarján M. Tamás: 1927. június 21. „Magyarország helye a nap alatt” – Lord Rothermere cikke a revízióról. In: Rubiconline (Történelmi magazin). (Interneten: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1927_junius_21_magyarorszag_helye_a_nap_alatt_lord_rothermere_cikke_a_reviziorol/)