SZÁZHETVENÖT ÉVE SZÜLETETT VASZARY GYULA,

PÉCS VÁROS RENDŐRFŐKAPITÁNYA, A MECSEK EGYESÜLET IGAZGATÓJA

Vaszary Gyula portréja

Vaszary Gyula 1848. május 9-én született a Somogy vármegyei Ságvár községben. (A házassági anyakönyvi bejegyzése a szintén somogyi Nyim községet tünteti fel születési helyként.) Apja Vaszary István vármegyei tisztviselő, édesanyja Karádi Julianna volt. Középiskolai tanulmányait a kaposvári állami főgimnáziumban (1860–1864), majd a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban (1864–1868) végezte. Ezután Pécsre került, és 1869–1872 között a püspöki jogakadémia hallgatója volt. 1874-ben a Pécsett ügyvédi irodát nyitó Pleininger Ferenc alkalmazta kezdetben irodavezetőként, 1875-től pedig ügyvédjelöltként. Bírói államvizsgát is tett, de a rendőri pálya felé indult el, mikor 1878 nyarán jelöltette magát a Pécs városnál megüresedett rendőrfőbiztosi állásra.

 Vaszary Gyula ügyvédjelölt folyamodványa Pécs város törvényhatósági bizottságához

Az állást megkapta: 1878. július 22-én a város törvényhatósági bizottsága szótöbbséggel megválasztotta. A rendőrfőbiztosi (1884-től rendőr-alkapitány) beosztás birtokosaként gyakorlatilag a rendőrfőkapitány helyettese volt. Munkaköréből adódóan a város tűzoltóparancsnoka is volt (1887–1893), sikeresen szervezte újjá a városi tűzoltó egyesületet, és működési költségeinek fedezetére pénzügyi alapot hozott létre. Kezdeményezésére az egyesület 1888-ban mentőszolgálatot is szervezett. Pályájának első szakasza 1892-ben zárult: ekkor rendőrségi és tűzoltósági tevékenységének elismeréseként az uralkodó koronás arany érdemkereszttel tüntette ki.

Tudósítás Vaszary Gyula kitüntetéséről

Pécs város rendőrfőkapitányának, Lechner Gyulának a halálát követően, 1893. augusztus 21-én a főispán Vaszary Gyulát nevezte ki a megüresedett tisztségre. Rendőrfőkapitányi tevékenysége során számos intézkedést tett a rendőri munka hatékonyságának növelésére, elképzeléseit azonban a szűkös városi erőforrások miatt nem minden esetben tudta véghezvinni. A rendőrség küszöbön álló államosítása nem sarkallta a várost ilyen irányú fejlesztésekre. Vaszary mindenesetre folyamatosan sürgette a rendőri létszám növelését, javaslatot tett detektívszolgálat felállítására, valamint rendőroktatói állást rendszeresített. Parancsnoksága alatt hatékonyan kezdték el alkalmazni a városban az olyan rendőri módszereket, mint az őrjárat vagy a razzia. A létszám- és forráshiány ellenére eredmények is mutatkoztak: ezekben az években a különböző jelentések a közbiztonságot javulónak, sőt kielégítőnek minősítették.

Vaszary Gyula rendőrfőkapitány jelentése Pécs város polgármesterének

Az 1880-as években, miután a filoxéra tönkretette a pécsi szőlőket, mozgalom indult a helyi polgárok körében, hogy „új vonzerőt” teremtsenek a városnak. A célt a Mecsek szépségeire alapozva a helyi turizmus fejlesztésével kívánták elérni. Az „arculatváltást” segíteni hivatott egyesület megalakításában kiemelkedő szerepet töltött be Vaszary Gyula.

Vaszary Gyula felhívása a „Tettye-Mecsek-szépítő egylet” tárgyában

Az előkészítő munkálatokat siker koronázta: 1891. április 20-án megalakult a Mecsek Egyesület, amelynek Vaszary Gyula választmányi tagja, majd még ugyanebben az évben igazgatója lett. Utóbbi tisztségét 1901-ig viselte. Az egyesület érdekében végzett munkája elismeréseképpen 1902-ben turistautat neveztek el róla a Mecsekben.

 Részlet a Mecsek Egyesület 1902. január 4-i választmányi ülésének jegyzőkönyvéből

Vaszary Gyula rendőri pályájának végét az 1905. november 12-i munkászavargások jelentették. Az események után olyan vélemények láttak napvilágot, melyek a rendőrség intézkedéseit elégtelennek ítélték. A „nemzeti ellenállás” idején, 1905. december végén Pécs város törvényhatósági bizottsági közgyűlése fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelt el vele szemben, majd 1907 májusában felfüggesztették állásából. 1908. július 1-jétől a város nyugállományba helyezte. Báró Fejérváry Géza, a darabontkormány miniszterelnökének előterjesztésére az uralkodó 1906-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki.

Vaszary Gyula gyászjelentése

Vaszary Gyula 1913. november 7-én önkezével vetett véget életének. November 9-én a pécsi központi temetőben temették el. Nendtvich Andor pécsi polgármester a november 23-i időszaki jelentésében rótta le kegyeletét az elhunyt rendőrfőkapitány előtt, akinek emlékét a városi közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Sírjánál a Mecsek Egyesület tagjai időről időre megemlékezést szerveznek.

Gyánti István levéltáros

Szakirodalom

Ernyes Mihály: Egy „renitens” pécsi rendőrfőkapitány: Vaszary Gyula. In: Kult László, Ódor Imre (szerk.): Rangos famíliák – jeles személyek a 18–20. századi Dél-Dunántúlon. Pécs, MNL Baranya Megyei Levéltára, 2014. 245–259.

B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története, 1891–2002. Pécs, Mecsek Egyesület, 2002. 208.

Kiss József: Vaszary Gyula. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 23. egyesületi évről 1913. Pécs, Wessely és Horváth Könyvnyomda, 1914. 1–4. [nekrológ]

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., 1922. 43.

A Mecsek Egyesület évkönyve a 23. egyesületi évről 1913. Pécs, 1914. 1.

Polgárdy Géza: Vaszary Gyula, a Mecsek Egyesület jelesének emlékezete. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2013-as egyesületi évről. Pécs, Mecsek Egyesület, 2013. 33–41.

Sajtó

Pécsi Figyelő, 1890. október 11., 1892. november 23.

Források

MNL BaVL = Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára

MNL BaVL IV. 1406. b. Pécs Város Tanácsának közigazgatási iratai.

MNL BaVL IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. „E” ügyosztály iratai.

MNL BaVL IV. 1407. a. Pécs város polgármesterének elnöki iratai.

MNL BaVL X. 66. Mecsek Egyesület iratai.