Rejtélyes léggömbök Baranya felett az Outward-hadművelet keretében.

A hegyháti járás főszolgabírájának 1944. február 4-i jelentése ellenséges romboló-léggömb elfogásáról

Légoltalmi hirdetmény.

(Forrás: MNL BaVL XV.25.g. 406. sz.)

Mostanában egyre gyakrabban halljuk a hírekben, hogy az Amerikai Egyesült Államok kínai légballont, illetve az ukrán hadsereg orosz kémlégballont lőtt le. Az ember nélküli légballonok hadászati felhasználása már korábban is megjelent. A második világháborúban az angliai csata idején Angliát léggömbzárral is próbálták megvédeni az ellenséges német bombázóktól. 1940. szeptember 17-én hatalmas vihar volt, és több léggömb tartókábelét elszakította a szél. A vihar Svédország és Dánia fölé fújta az elszabadult léggömböket, amelyek tartókábelei beleakadtak az elektromos vezetékekbe. Napokon belül áramkimaradásokról érkeztek jelentések, Svédország hivatalos panaszt tett az angol kormánynál.^[1] Ez az incidens motiválta az Outward-hadművelet (Operation Outward) megtervezését és elindítását.

A hadműveletet 1942. március 20-án indították el. Legfőbb célja az volt, hogy Németország és a megszállt Európa nagyfeszültségű vezetékeit károsítsa, az erdőket és a mezőket felgyújtsa, az ország lakosságát nyugtalanítsa. A léggömbök felbocsátására Angliában, a Suffolk megyei Felixstowe település melletti Felixstowe Ferry Golf Club területén került sor. A hadművelet engedélyezésekor fontos szempontnak számított, hogy a léggömbök előállítása rendkívül olcsó és gyors volt, azonban hamar kiderült, hogy figyelembe kell venni a széljárást is a bevetések alkalmával. Előfordult ugyanis, hogy egy acélhuzalos léggömböt visszafújt a szél és áramszünetet okozott Ipswich városában. Ennek ellenre 1942 júliusában nyitottak egy második kilövőhelyet is a Dover melletti Oldstairs-öbölben.^[2]

Léggömbök felbocsátása Angliában, a Suffolk megyei Felixstowe település melletti tengerparton.

(Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Outward)

Magyarország területére leggyakrabban három fajtájú léggömb érkezett: acélhuzallal ellátott, valamilyen gyújtófolyadékot tartalmazó, illetve úgynevezett gyújtózsákot szállító. Az acélhuzalos léggömb egy 200 méter hosszú szállítózsinegen hozzáillesztett 91 méter hosszú acélhuzalt szállított. A második gyújtófolyadékkal ellátott léggömb jellemzői: „A gyújtópalackokat mintegy 2,5-3 méter átmérőjű, fehér, vagy halványsárga gumiból készült léggömb szállítja. A léggömb alján fehér bádogból készült szabályzó tartály van, ez alatt függ a doboz, vagy háló, amely a gyújtópalackokat tartalmazza. Egy-egy léggömb 7-8 darab palackot szállít. A palackok kb 3 deciliter űrtartalmúak és bennük, fajsúly szerint rétegződve, 3 különböző színű folyadék látható …Mindaddig, amíg az üveg épségben van, nem veszedelmes és gyújtóhatást, csak akkor fejti, ha leeséskor, vagy ütés következtében az üveg széttörik. Ekkor a gyújtópalackban lévő folyadék szétfolyik és nehezen oltható tűzet okoz”.^[3] A gyújtózsákoknál az égés gyakran már a levegőben megkezdődött és ilyenkor a parafinnal átitatott fagyapot nagy területen tudott tüzet okozni.

Gyújtópalackot szállító léggömb. Gyújtópalack részei.

(Forrás: MNL BaVL IV.401.a. Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai. 413/1944)

Gyújtózsák égése.

(Forrás: MNL BaVL IV.401.a. Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai. 413/1944)

1942 nyarától a magyar hatóságok igyekeztek tájékoztatni a lakosságot a léggömbökkel kapcsolatos tudnivalókról, illetve az ellenük való védekezésről. Ennek érdekében ábrákkal ellátott, részletes leírásokat tartalmazó védelmi tájékoztatót juttatott el a M. Kir. Országos Légoltalmi Intézet minden településre, segítve az ott élőket az égből érkező veszély felismerésében, elhárítási lehetőségeiben és a keletkezett károk enyhítésében. Mindezek mellett az esetlegesen bekövetkező esemény jelentésére vonatkozó eljárásrendet is tartalmazta a dokumentum. Természetesen a sajtó útján is eljuttatták a leglényegesebb információkat a lakosság részére, hogy a tájékoztatás a legszélesebb körű legyen és elérjen minden érintetthez.

M. Kir. Országos Légoltalmi Intézet védelmi tájékoztató füzete.

(Forrás: MNL BaVL IV.401.a. Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai. 413/1944)

         Korabeli sajtóhír a léggömbök elleni védekezésről.

(Forrás: Pécsi napló, 1942. június. 16., 6.)

1942 és 1943 között egyre több jelentés érkezett a támadó léggömbök észleléséről és elfogásáról. Káreseményekről a jelentések nem beszélnek, általában sikeresen „ártalmatlanították” a támadókat, mielőtt azok károkat okoztak volna.

Léggömbszerelvény leszállása a villányi járás területén.

(Forrás: MNL BaVL IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 202/1943)

Ellend község határában leszállt gyújtóléggömbről jelentés.

(Forrás: MNL BaVL IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 202/1943)

Kivételt jelent a hegyháti járás főszolgabírájának 1944. februári jelentése, amely két romboló léggömb elfogását ismerteti. A jelentés szerint Sásd fölött 1000-1500 méteren észleltek egy léggömböt, amely délkeleti irányba sodródott. Ezt az objektumot dr. Hirt Ferenc főszolgabíró a csendőrökkel közösen autóval kezdte üldözni, miközben külön mozdony indult Komlóról egy bányamérnökkel és a helyi csendőrséggel annak elfogására Mecsekjánosiba. A hajszának Curilovics Ottó mecsekjánosi plébános vetett véget, aki a léggömböt saját puskájával lelőtte. Eközben hír érkezett Szászvárról, mely szerint egy romboló léggömb rövidzárlatot okozott a településen. Ezt a léggömböt Bonyhád felett lőtték le.

Hegyháti járás főszolgabírájának 1944. február 4-i jelentése.

(Forrás: MNL BaVL IV. 401.a. Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai. 48/1944)

Hegyháti járás főszolgabírájának 1944. február 4-i jelentése.

(Forrás: MNL BaVL IV. 401.a. Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai. 48/1944)

1944 áprilisától kezdve, amikor megkezdődött a Magyarország elleni amerikai és angol bombázás, már nem találni léggömbökről szóló jelentéseket, mivel ezek hatásai eltörpültek a szövetséges bombázók okozta károkhoz képest.

1942. március 20-tól az angolok mintegy 99142 léggömböt bocsátottak fel. A hadművelet legsikeresebb akciója 1942. július 12-én történt, amikor egy drótot szállító ballon Lipcse mellet nekiütközött egy magasfeszültségű vezetéknek és a rövidzárlat miatt a böhleni erőmű leégett. Az 1944. júniusi franciaországi invázió miatt támadó léggömbökre egyre kevesebb indítási engedélyt kaptak, mert féltek, hogy ezek kárt okoznak a szövetséges bombázókban. Az utolsó léggömböt 1944. szeptember 4-én bocsátották fel.^[4]

Gáspár Attila levéltáros

Források:

MNL BaVL IV.401.a. Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai. 1892-1944

MNL BaVL IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 1872-1950

MNL BaVL XV.25.g. Plakátok, hirdetmények. 406. sz. plakát

Felhasznált irodalom:

Glenn Barnett: Another way to Bomb Germany Warfare History Network. June 2021. https://warfarehistorynetwork.com/article/another-way-to-bomb-germany/

Pataky Iván–Rozsos László–Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett. Második kötet. Budapest, Zrínyi Katonai Könyv és Lapkiadó, 1992.

Raoul F. Drapeau: Operation Outward Britains World War II offensive ballons, IEEE Power&Energy Magazine, September/October 2011 pp. 94-105.

Wikipedia: Operation Outward. https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Outward