Érettségi, vizsga nélkül

Hadiérettségi a Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziumában az első háborús tanév végén

A főgimnázium épületét 1914 nyarán a katonaság lefoglalta, és csak szeptember elején vonultak ki az épületből. A kormányzat azonban arra törekedett, hogy a magyar oktatás a lehető legkisebb hátrányt szenvedje el a háború miatt, ezért fontos állami és kulturális érdekekre hivatkozva a tanév megnyitása mellett döntött, már ekkor felvillantva azonban az iskolai év esetleges lerövidülését.^[1]

A tanév az ünnepi Veni Sanctéval megkezdődött szeptember 12-én, a tanítás 14-én indult meg. Az előadásokat a december elején történt katonai beszállásolás két napra megszakította, ezt követően az oktatás váltott rendszerben, délelőtti és délutáni előadásokkal működött. Buzássy Ábel, a főgimnázium igazgatója mindössze három helyiséget tudott az oktatás részére megmenteni. Ezekhez csatolta az igazgatói lakás nagytermét, így lehetett négy termet a tanítás szolgálatába állítani, az iskolának megmaradt területet lefalazták, hogy a diákok ne tudjanak érintkezni a katonákkal. A katonák beszállásolása a ciszterci főgimnáziumban egészen a tanév végéig tartott. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a tornatanár, Kovács Emil bevonult, így a tanév során tornaóra nem volt. (A többi iskolában sem volt rózsás a helyzet: a pécsi Pius Alapítványi Katolikus Főgimnáziumban ekkor 600 sebesült feküdt, a kereskedelmi és a reáliskolában szintén sebesülteket helyeztek el, az összes többi iskolába pedig a katonaság volt beszállásolva.^[2]) Míg a katonák életüket, vérüket adták a fronton, az itthon maradottak is kivették részüket a háborús feladatokból. A jótékonykodás mindennapi cselekedetté vált: a diákok és tanárok nap, mint nap bizonyították elkötelezettségüket. Többek között gyűjtöttek a hadba vonultak téli ruhájára, a katonák karácsonyi ajándékára, a bevonult katonák itthon maradt családjainak megsegélyezésére, a Vakokat Gyámolító Országos Egylet, a Gyermekszanatórium részére, hadikölcsönt jegyeztek. Az intézmény részt vett a szedercserjelevél gyűjtésben, ezen kívül nagy mennyiségű rezet, ónt és ólmot szedtek össze és szolgáltattak be. Nem utolsó sorban imádkoztak a harcolókért, részt vettek a püspökség által tartott, elesett katonák lelki üdvéért tartott gyász istentiszteleten. Az iskolai dolgozatok is a háború szellemében íródtak.

A tanulóifjúság legidősebbjeit ezen kívül „testközelből” is érintette a háború: 1915. május 15-én az iskola diákjai közül 22-en vonultak be tényleges katonai szolgálatra, ebből 14 fő VIII., 7 fő VII. és 1 fő a VI. osztályból.^[3] Az 1895 és 1896-ban született érettségizőkre az 1915. január 26-án kiadott VKM 913/1915 elnöki számú szükségrendelet vonatkozott, mely, a népfölkelési szemlén^[4] alkalmasnak talált középiskolai tanulók tanulmányainak kedvezményes befejezéséről rendelkezett. Ebben rögzítették, hogy a VIII. osztályos tanulók közül azok, akik a népfölkelési szemlén alkalmasnak találtattak, s ezt igazolni is tudják, a VIII. osztályról szóló bizonyítvány kiállítását követően, - amennyiben az érettségi vizsgáló bizottság a diákot addigi középiskolai előmenetele alapján érettnek nyilvánítja - bevonulásuk előtt egy héttel az érettségi bizonyítványt meg kell kapniuk. Ezen tanulók érettségi bizonyítványának szövege megegyezett az Érettségi Vizsgálati Utasításban előírt bizonyítvány szövegével, azzal a módosítással, hogy fel kellett tüntetni benne, hogy az alulírt bizottság az 1915. évi 913/ eln. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján állapította meg az érdemjegyeket.^[5] Ennek kapcsán Jankovich Béla kultuszminiszter felszólította az iskolákat, hogy „az érdekelt osztályokban az egyes tantárgyak anyagának lényeges részei lehetőleg március végéig már elvégeztessenek, hogy így a tanév befejezte előtt bizonyítványt nyert tanulók ismereteiben nagyobb hiányok ne merüljenek fel”. Már 1915. február 13-án pontosító rendeletet adott ki a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter. Ez volt a 15304/915.V. sz rendelet, melyben pontosították a kedvezményes érettségi feltételeit. Itt tisztázták, hogy a VIII. osztályról is ki kellett állítani bizonyítványt, s a kétes előmenetelű diákokat le kellett vizsgáztatni, valamint, hogy ezek a kedvezmények az 1896. évnél később született, vagyis nem állításköteles középiskolai tanulókra, akik esetleg önként be akartak lépni, nem terjednek ki.^[6]

Kárpáti Kelemen, a Székesfehérvári Tankerület királyi főigazgatója 1915. március 14-én kelt leiratában értesítette a gimnázium igazgatóságát, hogy a népfelkelői szemlén alkalmasnak talált VIII. osztályos tanulók részére kiállítandó érettségi bizonyítvány megállapítására március 26-án megtartandó osztályozó értekezleten személyesen fog elnökölni. Felhívta az igazgatóság figyelmét, hogy az osztályozandó tanulók születési bizonyítványát, I-VIII. osztályról szóló iskolai bizonyítványát, illetve a megfelelő tanévi névkönyvet, a VIII. osztályban írt magyar, latin és mennyiségtani dolgozatait, azok érdemjegyeit feltüntető kimutatást készítsék elő.^[7]

Az érettségi osztályozó értekezletről szóló jegyzőkönyv^[8] alapján 14 tanuló járult az érettségi vizsgálóbizottság elé, bemutatva népfölkelési igazolványi lapjukat arról, hogy besorozták őket. Az érettségi bizonyítványok érdemjegyeit és az érettségi fokot a bizottság a leiratban meghatározott dokumentumok megvizsgálása után állapította meg. Két tanuló a „jelesen érett”, négy tanuló a „jól érett”, nyolc tanuló az „érett” minősítést kapta. A diákok a bevonulásukig az intézet fegyelmi szabályai alá tartoztak, a tanórákat kötelesek voltak látogatni. A bizonyítványokat a bevonulás előtt ki kellett adni a diákoknak.

A „rendes” érettségit (írásbeli és szóbeli vizsgákat követően) 27 fiú és két leány (ők magántanulók voltak) tette le.

Érdekes adalék: a Pécsi Napló 1915. április 9-i számában^[9] olvashatjuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter táviratban értesítette az összes magyarországi középiskola igazgatóját, hogy „mivel a katonai behívások április 15-ről elhalasztattak, a 913-1915. számú elnöki rendeletem értelmében kiállítható érettségi és osztálybizonyítványok további intézkedésig visszatartandók. A tanulás folytatandó. Jankovich” Az újság megjegyzi, hogy az érettségi bizonyítványokat már csaknem kivétel nélkül kiosztották Magyarország középiskoláiban, egyrészt hogy az ifjak az önkéntességi jogukat „kellő időben” érvényesíthessék, illetve az önként jelentkezők a maguk választotta csapatnemhez való beosztást úgy tudták biztosítani, hogy az érettségi bizonyítványokat is bemutatták, mert e nélkül a beosztást kilátásba helyező szolgálati lapot nem tudták volna megkapni.

Az 1915. június 15-én kelt VKM 55175/915. sz. rendelete további vizsgálati kedvezményeket adott. Az 1897-ben született népfölkelésre kötelezett középiskolai tanulók, akiket a szemlén alkalmasnak találtak, és ezt igazolták, a következő kedvezményeket kapták: akik az 1914/1915. iskolai év végén egy, vagy maximum két kötelező rendes tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, vagy az iskolai év végén vizsgálatlanok maradtak és az 1915/1916. tanév megkezdése előtt kellene bevonulniuk, bevonulásuk előtt két héttel minden külön kérés nélkül javító-, illetve pótvizsgálatra bocsátandók. A vizsgálatok sikeres letétele esetén a VIII. osztályt végzett tanulók részére az érettségi bizonyítvány kiadását is megengedte a miniszter a 913/1914. eln.sz. rendeletben megállapított mód szerint.^[10]

Ami a bevonult diákokat illeti, Buzássy Ábel az 1915/1916. évi iskolai értesítőben megemlíti, hogy a volt tanítványok megfelelnek, a hozzájuk fűzött várakozásnak. „Büszkék vagyunk reájuk, hogy a tettek mezején olyan nemes tanúságot tettek arról a hazafias, vallás-erkölcsös alapon álló kötelességtudó szellemről, amelyet intézetünk immár száz év óta, a ciszterci rend hagyományos szellemének megfelelően ápol.”^[11]

Vargháné Szántó Ágnes, levéltáros

Forrás:

MNL BaML VIII.52. Ciszterci rend (Nagy Lajos) Gimnáziuma iratai (1742-1948)

A Ciszterci Rend Pécsi Róm. Kath. Főgimnáziumának értesítője 1914/15. Közli: Buzássy Ábel címz. Tankerületi királyi főigazgató, főgimnázium igazgató

A Ciszterci Rend Pécsi Róm. Kath. Főgimnáziumának értesítője 1915/16. Közli: Buzássy Ábel címz. Tankerületi királyi főigazgató, főgimnázium igazgató

Munkás (szociáldemokrata politikai hetilap, az ipari, földmíves és bányamunkások közlönye) 1915. március 21.12. száma

Pécsi Napló 1915. április 9. 78. száma