A Pécsi Jótékony Nőegylet távirata Adolf Hitlerhez

83 évvel ezelőtt 1938. szeptember 26-án a berlini Sportplatzban hangzott el Adolf Hitler beszéde a csehszlovákiai válsággal kapcsolatban, amely beszédet több Pécsett működő társadalmi egyesület is köszöntött.

Ausztria 1938. március 13-ai megszállása után Hitler célpontja Csehszlovákia lett, ahol megközelítőleg 3.5 millió német élt. 1939 tavaszától egyre élesebben kezdték támadni Csehszlovákiát, először autonómiát követelve az itteni németeknek, majd az „önrendelkezési jog” alapján az egész Szudéta-vidék csatlakozását a Német Birodalomhoz. Konrad Heinlein^[1], a Szudétanémet Párt vezetője szeptember elején tömegtüntetéseket szervezett, amelyek több helyen véres összecsapásba torkollottak. 1938. szeptember 15-én Hitler ultimátumot nyújtott be Csehszlovákiának, amelyben a Szudéta-vidék azonnali átadását követelte 1938. október 1-i határidővel. Ellenkező esetben fegyveres erő alkalmazását helyezte kilátásba. Anglia és Franciaország igyekezett elkerülni egy újabb háború kitörését, ezért szeptember 29-én Münchenben konferenciát hívtak össze a kérdés megoldására.

A konferenciát megelőző 1938. szeptember 26-i beszédében Hitler felsorolta a németséget ért sérelmeket, illetve a béke érdekében tett erőfeszítéseket. A lehetséges háború kirobbanásáért Csehszlovákiát, illetve Edvard Benešt^[2] jelölte meg felelősnek. A beszédben a többi csehszlovákiai nemzetiséget is megemlítette, köztük a magyarokat is: „E probléma története a következő: A „népek önrendelkezési joga“ mottója alatt 1918-ban szétszakították Közép-Európát. Figyelembe nem véve a történelmet, a népek eredetét, nemzeti akaratukat, gazdasági szükségleteiket, atomizálták akkor Közép-Európát és önkényesen úgynevezett új államokat alakítottak. (Pfuj-kiáltások.) Ennek köszönheti létét Csehszlovákia. Ez a cseh állam egyetlen hazugsággal kezdődött és ennek az akkori hazugságnak az apja Beneš volt. Ez a Beneš úr akkor megjelent Versaillesben és mindenekelőtt kijelentette, hogy van csehszlovák nemzet.(Derültség) Ezt a hazugságot kellett kitalálnia, hogy saját, csekélyszámú néptársainak valamivel nagyobb és ezzel jogosultabb terjedelmet adjon. A csehek így Beneš által először annektálták Szlovákiát. Minthogy ez az állam nem látszott életképesnek, rövid úton három és félmillió németet vettek el önrendelkezési joguk és önrendelkezési akaratuk ellenére. Minthogy ez sem volt elegendő, még egymilliónál több magyarnak is hozzá kellett jönnie, azután Kárpátaljának és végül egy párszázezer lengyelnek. Amikor most önökhöz szólok, önként értődően átérzem a sorsát mindezeknek az elnyomottaknak. Átérzem a szlovákok, a lengyelek, az ukránok sorsát, de szószólója természetesen csak németjeim sorsának vagyok. (Nagy helyeslés, éljenzés.)”^[3]

A beszéd elhangzását követően több Pécsen működő társadalmi egyesület is támogató táviratokat küldött Adolf Hitlernek, köztük a Pécsi Jótékony Nőegylet is.

1. kép Dunántúl 1938. szeptember 29.2.

A Pécsi Jótékony Nőegyletet 1871-ben alapították, célja a „vallási különbségek nélküli, emberbaráti jótékonyság gyakorlása, a szegények s gyámolytalanok segélyezése s erejéhez képest közhasznú intézettek felállítása.”^[4] Népkonyhát alakítottak ki, szegényházat üzemeltettek, jótékonysági gyűjtéseket illetve bálokat szerveztek. 1935-ben Dr. Faluhelyi Ferencnét választották meg elnöknek, aki 1949-ig – az egyesület feloszlatásáig – bírta ezt a tisztséget.^[5]

A távirat megírásában szerepet játszhatott férje, Faluhelyi Ferenc is, aki 1936-ban nyitotta meg a Pécsi Egyetemi Kisebbségvédelmi Intézetet, amely kiemelten foglakozott a Magyarországon élő kisebbségek és az utódállamokban rekedt magyar kisebbség helyzetével.^[6] Az elnöknő érdeklődését mutatja, hogy a Nőegylet 1939. június 22-én tartott közgyűlésén is szerepet kapott a magyar kisebbség iránt érzett rokonszenv.

2. kép Részlet a Jótékony Nőegylet közgyűlési jegyzőkönyvéből 1939. június. 22.

Eredeti példányban csak a Pécsi Jótékony Nőegylet távirata maradt meg. Az iratanyag tartalmazza a postai díjnyugtát, a német nyelvű távirat szövegét, illetve a kézzel írt magyar nyelvű tervezetet.

3. kép Postai díjnyugta

4. kép Távirat német nyelvű szövege

„Kegyelmes Birodalmi kancellár és Vezér Adolf Hitler Berlin

A Pécsi Jótékonysági Nőegylet 400 asszonya szívből mond köszönetet Őkegyelmességének azért a beszédért, melyben Ön támogatta a Szlovákiában élő magyar testvéreink igazságszolgáltatását. Faluhelyi Rózsa elnök”

5. kép Távirat magyar nyelvű tervezete

„A Pécsi Jótékony Nőegylet 400 asszonytagja lélekből jövő háláját és köszönetét küldi Nagyméltóságodnak fenséges beszédéért, melyben meggyötört, szenvedő csehszlovákiai magyar testvéreinknek igazságot, életet követelt. Faluhelyi Ferencné elnöknő.”

Gáspár Attila, segédlevéltáros

Források:

Árvai Tünde: Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19–20. századi történetéből. Kronosz Kiadó, 2016, 74-78.

Gulyás László: A szudétanémet kérdés és Lord Runciman prágai missziója http://www.publikon.hu/application/essay/149_1.pdf

MNL BaML IV.1428. Pécs város egyesületi alapszabályainak gyűjteménye 1871-1950

MNL BaML X.216. Pécsi Jótékony Nőegylet iratai 1928-1947

Pécs Lexikon. Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010.

Sajtóforrások:

Dunántúl, Pécsi Napló, Ujság