SZÁZ ÉVE HUNYT EL LORÁNT LIPÓT PÉCSI ORVOS

Az Irgalmasok tere az 1900-as évek elején. A Loránt-palota nyugati sarka a "régi" városháza szomszédságában

Loránt Lipót (1903-ig Lőwy máshol Loewy) pécsi orvos és palota-tulajdonos 1845. december 6-án született Baján. Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, a diplomáját 1868-ban szerezte meg, majd segédorvosként praktizált a bécsi közkórházban. 1870–1875-ig törzsorvosként szolgált a török hadseregben, és ezt követően telepedett le Pécsett.

1917. augusztus 11-én a belügyminiszter utasítására, a pécsi polgármester által összefoglalt rövid életrajz (a második tétel)

Itt vette feleségül 1876. április 25-én a később jánosi előnévvel nemességet szerző pécsi fakereskedő és földbirtokos Engel Adolf lányát, Bertát.

Akkor még Dr. Loewy Lipót és Engel Berta esketési anyakönyvi kivonata

1903-as névváltoztatási engedélye

Szakmai felkészültségének és családi kapcsolatainak köszönhetően hamarosan az egyik legkeresettebb orvosa lett a városnak. A főreáliskola iskolaorvosa és egészségtantanára lett, majd a tüdőbeteggondozó intézet elnöke, az Országos Orvos Szövetség pécsi fiókjának alelnöke. 1882-től Baranya vármegye majd a városi törvényhatóság tiszti főorvosává nevezték ki. Hidegvíz-gyógyintézetet tartott fenn. A közgyűlés virilis tagjaként (1894–1922) felhívta a figyelmet a városi csatornázás megoldásának higiéniai fontosságára.

Pécs szabad királyi város törvényhatósági bizottságának 1904. év végi jegyzőkönyvi kivonata, amely a következő évi tagok jegyzékében szerepelteti Loránt Lipótot

A Széchenyi tér 3. szám alatti palota – amelyet felesége és gyermekei adományként kaptak a bérházat építtető apósától – róla kapta nevét. 1883-ban Lóránt Lipót, a telek tulajdonosaként kért bontási és az új házára építési engedélyt. A négy telekből egyesített helyszínen Engel Adolf pénzéből felépített kétemeletes palota tervezői között az iratok Förster bécsi építészt nevesítik, de a tervtárban Engel Sándor és Morgenstern Alfréd neve szerepel. Az épület a magas tetősisakkal franciás hangvételű, eklektikus stílusban épült. Nemes anyaghasználat és míves szakipari munka jellemzi. Belső középfolyosós, központi lépcsőházzal rendelkező lakóházban helyezték üzembe az első pécsi liftet.

A Loránt-palota az 1900-as évek elején

Az épület három emeletén lakások vannak. A legfelső szinten fényképészműterem kapott helyet. 1885–1892 között a Lóránt-palota emeletén tartott fenn műtermet Zelesny Károly is, a régi Pécs talán legismertebb fotográfusa. Földszintjén üzletek és közönségforgalmi terek létesültek, kávéházak, a Perczel utcai részen 1913-ban a Munkás kaszinó, melyet Pécs József üzemeltetett. Az 1918-1921-ig tartó szerb megszállás idején a palotába költözött és működött a szerb katonai városparancsnokság.

A hitközség alelnökeként vezette a Dunántúl zsidóságának együttes értekezletét (1891), amely az izraelita felekezet recepciójáért emelte fel szavát. Az I. világháború és a szerb megszállás idején, 1914-től 1919. január 1-jéig volt az izraelita hitközség elnöke. Tevékenységét a gyülekezet karitatív munkájának szervezése, a válságba jutott hitközségi intézmények fenntartása, és a szerb megszállás elleni hazafias kiállás jellemezte. Legfontosabb feladatának a hadbavonultak családjai megsegítését tekintette. A kibővített tápintézet, a gyermekfelruházási akciók, a különféle pénz- és természetbeni segélyek egyaránt a háború okozta ínség enyhítését szolgálták.

Emlékmécses tábla Dr. Lóránt Lipót számára

Művei: Higiénikus észrevételek a Pécsett létesítendő vízvezetékről (1890), Pécs város közegészségügye (1892), Pécs város csatornázásának kérdése (1894).

Kitüntetése: Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes tiszti jelvény.

1922. augusztus 5-én, pár nappal a város szerb megszállás alóli felszabadulása előtt halt meg Pécsett.

Vértesi Lázár levéltáros

szakirodalom:

Pécs Lexikon cikkek: Weiler Árpád: Széchenyi tér 3.; Vörös István Károly: Lóránt Lipót.

https://pecsizsidosag.wordpress.com/tag/dr-lorant-lowy-lipot/

források:

MNL BaML IV. 1406. g. E -20807/1917 a belügyminiszteri táviratra válaszként írt Schmidt Antal és Loránt Lipót adatait tartalmazó 1,5 oldalas kézírásos életrajz

MNL BaML IV. 1406. f. D-2919/1904 Loránt Lipót névváltoztatási engedélye, házassági anyakönyvi kivonata

IV. 1404. Pécs város virilis névjegyzékei

MNL BaML I V. 1402: Loránt Lipót tb. főorvos, virilis törvényhatósági bizottsági tag emlékének megörökítése (Pécs kgy. jkv. 181/1922. (szept. 11.)

Pécsi Lapok: Dr. Loránt Lipót. 1922. augusztus 6. 2.