Levelesláda kincsei

2022.12.06.
1849 januárjában, amikor az országgyűlés és a kormány Debrecenbe, „a magyar szabadság őrvárosába” költözött, a mai Roncsbár épülete nyújtott menedéket a Kossuth család több tagjának.
A magyar anyák megünneplésének dokumentumai 1930-ból
2022.04.30.
Pandémia 100 évvel ezelőtt
2021.05.17.
A hírhedt spanyolnátha világszerte 500 millió embert fertőzött meg 1918–19-ben, és legalább háromszor annyi áldozatot szedett, mint a négy éven át tartó Nagy Háború. Nevét a spanyolországi híradások alapján kapta, bár az első esetek az angol és francia katonák között jelentek meg már 1916-ban. A betegség heves volt és gyors; magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt; a legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta. A spanyolnátha vírusának hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat. A kutatók szerint a vírus antigénstruktúrája H1N1 típusú volt, és különösen a 20–40 év közötti korosztályt támadta meg. Az alábbi cikkre a Debreceni Független Újság egyik 1927. évi számában találtunk, amely egy újabb járványveszélytől tartva összegzi a védekezés lehetséges módjait a pandémia idejére. A tanácsok többségét ma is érdemes lenne megfogadni!
2021.03.30.
A húsvéti néphagyomány – ahogy az összes többi régi vallási néphagyomány – az utóbbi évtizedekben erősen átalakult, de a húsvét a mai napig fontos ünnepnapunknak számít. Az 1900-as évek elején még nem voltak online receptoldalak, ezért ha régi húsvéti receptekre vagyunk kíváncsiak, akkor a korabeli szakácskönyvekből vagy a napilapok és magazinok hasábjairól tájékozódhatunk. 1930 áprilisában a Debreceni Független Újságban megjelent húsvéti menüsort olyan háziasszonyoknak ajánlják, akik ízletes és bőséges finomságokat szeretnének az asztalra varázsolni az ünnep alkalmából. Sovány pénztárcából gazdag ízek… – jöjjön tehát egy kis nosztalgia a gasztronómia világából!
2020.11.27.
Az iratok rendezése során mindig felcsillan a levéltáros szeme, ha egy-egy különleges rajzzal, grafikával ellátott iratot talál. Így történt ez akkor is, amikor a Kaba Községi Tanács iratai között bukkantam a következő hirdetményre.
A Szentágotai Csárda betyárhistóriái
2020.11.06.
A nagy forgalmú pest–debreceni országút mellett feküdt egykor a Szentágotai Csárda, amely nemcsak a vásározó kereskedők, de a betyárok fontos mulató- és ivóhelye is volt a 19. század végén, a 20. század elején. Nevét egy kun főember lányáról kapta, aki annak a kolostornak volt a lakója, amely még a vendégfogadó előtt állt egy közeli domb tetején.
A Seres-féle vászon „szemtakaró” kacskaringós útja
2020.10.30.
A Dr. Seres Géza szemész főorvos nevéhez fűződő újítás nagy előrelépést jelentett az 1960-as évek közepén a tompalátású kancsal gyermekek gyógykezelésében, de még nagyobb szolgálatot tehetett volna – az akkor már népbetegségnek számító – kancsalság visszaszorításában, ha a vászon „szemtakaró” országos bevezetése elé nem gördít különféle akadályokat a bürokrácia és a törvényi szabályozás.
Avagy a levéltáros munkájának érdekességei
2020.09.23.
1847. június 12-én Szép Sándor utcabiztos jelentette a Debreceni Kapitányi Hivatalnak, hogy emberi csontdarabokat talált az általa vásárolt gyapjú között.
2020.09.06.
Generációk nőttek fel Fekete István ifjúsági és állattörténeti regényeit olvasva. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az író egy rövid időt Debrecenben (Pallagon) is élt a M. Kir. Gazdasági Akadémia hallgatójaként. Somogy megye szülötteként azonban nem tudta megszeretni az alföldi tájat, az itteni emberek mentalitását. Visszavágyott a Dunántúl dimbes-dombos vidékére, ezért tanulmányait másfél év után Mosonmagyaróváron folytatta tovább.
2020.04.15.
Levéltárunk „»Emberek az embertelenségben« Hajdú-Biharból a GULÁG-ra és vissza?” című tematikus honlapján egy új felület került kialakításra, ahol a magyar honvédek és civilek Szovjetunióban elszenvedett hadifogságával kapcsolatos emlékiratait, visszaemlékezéseit tesszük közzé. Elsőként Oláh Dávid tizedes (1919. december 16 – 2014. október 27.) emlékiratát olvashatják az érdeklődők, melynek eredeti és gépelt változatát – a többi dokumentummal együtt – Oláh Dávid unokája, Halász Judit bocsájtotta digitális formában a rendelkezésünkre.

Pages