Decemberi hónap dokumentuma
2025.12.04.
1974. július 18-án a Népsport hasábjain az alábbi hír jelent meg: „Magyarországra látogat Svájc válogatottja.” A vendégcsapat elfogadta a magyar javaslatot, mely szerint a találkozót december 7-én egy később kijelölendő városban tartják. A másnapi lapszám már egyértelműen Szolnokot nevezte meg a mérkőzés helyszíneként. Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára aprónyomtatványai közt a nemzetközi labdarúgó-mérkőzés plakátja őrzi az utókor számára e rendkívüli esemény emlékét. Hogy miért épp vármegyeszékhelyünkre esett az MLSZ választása és miként próbált Szolnok megfelelni a feladatnak, a korabeli sajtócikkekből jól rekonstruálható a válasz.
Hazánk „felszabadulásának” 25. évfordulójára
2025.12.03.
Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára legújabb virtuális galériája az MSZMP jegyzőkönyvek díszes borítóiból ad közre válogatást, melyeket a második világháború végének 25. évfordulója alkalmából készítettek a megyei pártalapszervezetek. A képgalériát Kaszás Ivett segédlevéltáros bevezető írása előzi meg, melyben röviden a rendszerváltás előtti és utáni történetírás átalakulását is bemutatja.
2025.11.28.
A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára 2025. november 27-én mutatta be a sajtó képviselőinek a ZOUNUK Levéltári Évkönyv 38. kötetét. A tudományos-helytörténeti kiadványban a vármegye és a vármegyeszékhely múltjával kapcsolatos tanulmányok és forrásközlemények olvashatók, összesen 270 oldal terjedelemben. A nyomtatásban megjelenő évkönyvet a Levéltárban lehet megvásárolni 1790 forintos áron.
Bulváros ipartörténeti előadás a levéltárban
2025.11.27.
2025. november 26-án a Levéltári esték sorozat újraindítását követő második rendezvényén egy szerteágazó, de logikailag jól átgondolt és számos furcsa kérdést megválaszoló előadás szem- és fültanúi lehettek, akik ellátogattak az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárába. Gere Péter, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum munkatársa hosszú évek kutatásait tárta a közönség elé, mely a Martfűi Tisza (korábban Cikta) Cipőgyár megalakulását megelőző évekbe kalauzolta el az előadás résztvevőit.
Novemberi hónap dokumentuma
2025.11.17.
T. A., a Szenttamási Állami Gazdaság dolgozója kiváló ütemérzékről tett tanúbizonyságot: öt évvel az 1956-os forradalom kirobbanása után, 1961. október 23-án, Kádár Jánosnak írt levelében (levelét rutinosan Moszkvába címezte) hitet tett Magyarország és a Szovjetunió vezetői mellett.
November 26-án ismét Levéltári esték Szolnokon
2025.11.11.
Levéltári esték sorozatunk 2025. november 26-i előadásán Gere Péter, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum munkatársa a címben feltett kérdésre keresi a választ, egyben arra, hogyan sikerült megvetnie a lábát a cipőgyártó cseh Bat’a vállalatnak Magyarországon.
Különleges könyvbemutató a levéltárban
2025.10.16.
2025. október 15-én ismét Levéltári estén vehetett részt Szolnok helytörténet iránt érdeklődő közönsége. Az intézmény kutatótermében családias hangulatban zajló beszélgetésen a 91 éves Bagdi Eszter személyes emlékei és a levéltárunkban őrzött iratok, fotók és sajtótermékek szerves egészet alkotva meséltek arról, milyen volt Szolnokon élni, dolgozni 1953-tól egészen a rendszerváltásig.
Meghívó Levéltári estékre
2025.10.10.
Hosszú szünet után az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára újra útjára indítja Levéltári esték előadás sorozatát, ahol helytörténet kutatók, levéltárosok a konferenciákon megszokott 15-20 percnél hosszabb - 60 percnyi - időkeretben fejthetik ki kutatási eredményeiket. A rendezvény sajátossága még, hogy itt a hallgatóság is szóhoz juthat: a témával kapcsolatosan kérdést intézhet az előadóhoz, illetve kiegészítheti az elhangzottakat.
Októberi hónap dokumentuma
2025.10.09.
Külterületi, tanyasi, uradalmi iskolák; ma már csak történeti kontextusban használatos fogalmak. A települések határaiban, tanyáin, nagybirtokosok uradalmaiban élő népesség gyermekei számára egykor létrehozott alsófokú iskolák ma már eredeti funkcióikban nem léteznek, sőt a legtöbb ilyen iskolaépületet le is bontották. Ugyanakkor majdnem minden faluban, városban megfigyelhető, hogy a helyiek emlékezetében milyen kitüntetett helyet foglalnak el az idegen fül számára gyakran furcsa nevekkel ellátott külterületi iskolák. Cibakháza esetében sincs ez másképp. Ha helyiekkel beszélgetünk a nagyközség múltjáról, biztosak lehetünk benne, hogy néhány percen belül elhangzanak a következő szavak: egyeshalmi, zsiger(puszta)i, sárszög(puszta)i iskola. Bár ezek az intézmények legalább hatvan éve nem léteznek, az idősebbektől még hallhatunk történeteket róluk, amelyeket érdemes volna összegyűjteni és rögzíteni. Írásomban mégsem erre vállalkozom, hanem arra, hogy néhány levéltári forrás segítségével bemutassam, milyen adatokat lehet megtudni ezekről az iskolákról a „hivatalos dokumentumokból.”

Pages