Magyarországon a 18. században jelentek meg az első uralkodói (állami) törekvések arra vonatkozóan, hogy az iskolákat minél több gyermek látogassa. Persze a gyakorlatban még jó ideig nem valósult meg az általános tankötelezettség, a Habsburgok hol önállóan, hol a rendekkel együttműködve több ízben megkísérelték előmozdítani, hogy az ország modernizálása céljából minél nagyobb tömegek ismerkedjenek meg az írás, az olvasás és az alapvető számolás tudományával; igaz, e törekvés intenzitása korszakonként változott. Ennek következtében a levéltári iratok között is szép számmal találunk olyan forrásokat, amelyek arról árulkodnak, hogy a központi szervek ösztönzésére a helyi hatóságok megpróbálták az iskolapadba terelni az egyszerű nép gyermekeit.

A Rákosi-diktatúra kiépülésének egyik szimbolikus aktusa volt, amikor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 1948. június 12-én kimondta egyesülését, létrehozva a Magyar Dolgozók Pártját. A felek egyenragúsága azonban csak látszólagos volt. A színfalak mögött megkérdőjelezhetetlen kommunista irányítás és szigorú ellenőrzés mellett zajlottak az események, melyek végső célja a rivális munkáspárt felszámolása volt, amit összekötöttek a szociáldemokraták megfélemlítésével, a nem elég együttműködő tagok tömeges kizárásával. Az alábbi forrásválogatással ezen több hónapon át húzódó folyamat kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.

Immár hagyományosnak számít, hogy a Szolnok Városi Óvodák Pitypang Tagintézménye februári projekthetük apropóján látogatást szervez középső- és nagycsoportos óvodásainak a levéltárba.

Értesítjük minden kedves ügyfelünket, kutatónkat és partnerünket, hogy az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárának telefonos elérhetősége megváltozik!