A Kiskun Napok története - Az 1974-es év

A nyolcadik Kiskun Napok, a várossá válás 200. évfordulója jegyében

Az 1970-es Kiskun Napok után a következőre nem öt év múlva került sor, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem – a Városi Tanács 1972-es határozata szerint – már 1974-ben megrendezték. Ekkor ünnepelte ugyanis Kiskunfélegyháza a városi rangra emelésének 200. évfordulóját. A Kiskun Napok méltó keretet teremtettek a település történetében oly fontos dátumról való megemlékezésre, és a két ünnep összekapcsolása lehetővé tette, hogy a város erejét, anyagi eszközeit célszerűen felhasználva és koncentrálva egy nagyobb, kiemelkedőbb jelentőségű rendezvénysorozatot készítsenek elő.

Az 1970-es rendezvény több szempontból is mintául szolgált a négy évvel későbbi jubileumi ünnepségsorozatnak. Az akkor kidolgozott emblémát 1974-ben is használták – sőt a logón szereplő kiskun vitéz a következő évtől kezdődően bekerült a város hivatalos címerébe is –, valamint ez a rendezvény szintén négynapos volt. Ám 1974-ben, mivel ez csak a város ünnepe volt, kiállítóként nem szerepelt a többi kiskun város, csak meghívott vendégként. A szervezést már 1972-ben megkezdték a korábbihoz hasonló módon felállított szakbizottságok. A Kiskun Napok szervesen beágyazódtak a város jubileumi eseményeibe, amelyek már 1974 februárjában megkezdődtek. Február 4-én – Mária Terézia 1774-es, városi rangot adományozó oklevele dátumának 200. évfordulóján – ünnepi tanácsülés keretében nyitották meg a jubileumi évet. Ezen a rendezvényen adták át a város új díszpolgárainak, Holló László festőművésznek, Ágó Ferenc egykori TSz-elnöknek és Iványi Sándornak a kitüntetést igazoló okleveleket. Az 1919-ben a helyi direktórium elnökeként ismert, a Tanácsköztársaság mártírjaként meghalt Iványi Sándor helyett lánya vette át az oklevelet. (Ezt a díszpolgári címet 1991-ben nem erősítették meg.) Szintén a jubileumi év keretében tartották meg február 1-jén a Mezőgazdasági Könyvhónap országos megnyitóját. A jubileumi év egyéb ünnepi rendezvényei közül kiemelkedett az 1960-as években telepített, megyei segítséggel és sok társadalmi munkával kialakított, majd a fák megerősödése és felcseperedése után birtokba vett Parkerdő átadása, amelyre 1974. április 10-én, a Megyei Fásítási Hónap megnyitó ünnepsége keretében került sor. Sok érdeklődőt vonzott az 1974. június 15–16. között megtartott kórustalálkozó, amikor is az Ifjúsági Vegyeskar adott hangversenyt fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A Kiskun Múzeum helyismereti kiállítása július 14-én nyílt meg.

A legnagyobb hangsúlyt azonban kétségtelenül a jubileumi év nyári eseményei, a Kiskun Napok rendezvényei kapták. Az előző Kiskun Napokhoz hasonlóan 1974-ben ismét neves politikusokat nyertek meg az ünnepség védnökéül, az augusztus 20-i, a Városháza dísztermében megtartott nagygyűlésen például Korom Mihály igazságügyminiszter mondott beszédet. A központi ünnepségek augusztus 17. és 20. között zajlottak, de előrendezvényeket – orvos- és gyógyszertörténeti kiállítást, birkózó Kiskun Kupát, Ferencváros Öregfiúk – Félegyháza válogatott labdarúgó mérkőzést – is tartottak. A szokásos zenei produkciók – szignálzene, térzene, toronyzene – ezt a rendezvényt is színesítették. A hagyományos – élelmiszergazdasági és ipari – kiállítások mellett ebben az évben néhány, 1970-ban már „bejáratottra”, és pár újabb jellegűre is sor került: a Kiskun Múzeumban várostörténeti, a Szakmaközi Művelődési Házban bélyeg-, a Móra Ferenc Művelődési Központban fotókiállítást láthattak az érdeklődők, a Batthyány Lajos Általános Iskolában fafaragó kiállítást szerveztek, míg a Móra Ferenc Gimnáziumban városfejlesztési, édesipari és konzervipari, bútor- és lakberendezési, üveg- és porcelán, papír- és írószer, villamossági kiállítást, valamint zöldség- és gyümölcstermék-bemutatót nyitottak meg.

1974-ben is sor került szakmai értekezletekre, augusztus 17-én a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban megyei honismereti tanácskozás zajlott, „A város vas- és fémiparának fejlődése” címmel előadást tartottak a Szakmunkásképző Intézetben, a cipőgyár pedig „Az Alföldi Cipőgyár termékeinek minősége a fogyasztók szemével” című ankétnak adott otthont. Másnap „VSZM 1974” elnevezéssel előadás hangzott el a Villamosszigetelő- és Műanyaggyárról, a Művelődési Házban juhtenyésztési tanácskozást tartottak.

Ebben az évben rádióamatőr versenyt rendeztek, nem maradt el a szokásos divatbemutató sem, emellett hidegkonyhai és cukrászati bemutató, valamint szolgálati és munkakutya-bemutató is gazdagította a programkínálatot. Vasárnap, augusztus 18-án országos kirakodó- és megyei állatvásár, kedden pedig kutyavásár és tenyészszemle zajlott. Az 1974-es rendezvényen városnéző buszokat is indítottak.

A kulturális program részét képezte a Ferencsik János karnagy által irányított Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje vasárnap este a Móra Ferenc Általános Iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon, valamint a vásártéren, illetve a város különböző pontjain fellépő Csepeli Utcaszínház előadásai. Augusztus 20-án este fellépett a Magyar Néphadsereg együttesének ének-, zene- és tánckara.

Az előrendezvényként lezajlott sportesemények után augusztus 17-én kezdődött a nemzetközi ökölvívó csapattalálkozó, 19-én a szabadon repülő modellek bajnoksága és a lovasversenyek, 20-án pedig a lőversenyek, illetve aznap este labdarúgó mérkőzést játszott a félegyházi válogatott és egy szerb csapat.

A város jubileuma alkalmából készült el Gulay István „Tanyát verni a világ közepén” című riportkötete, Fekete János „Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története” című munkája, kiadták Mezősi Károly „Kiskunfélegyháza településtörténete” című tanulmányát, illetve a Forrás című folyóirat is helyet szentelt egyik számában a jubiláló Kiskunfélegyházának. A szokásos, a Kiskun Napok programjait tartalmazó műsorfüzet is megjelent. Elkezdődött az anyaggyűjtés a Félegyházi emlékkönyv számára, amely kiadvány azonban – Kiskun Napok-logóval ugyan – csak 1977-ben jelent meg, kéziratos formában.

A szervezők tudatosan figyeltek az ünnepi év eseményeinek képi dokumentálására, a promóciós anyagok archiválására. A helyi közgyűjtemények őrizetében számos tárgyi emlék fennmaradt, köztük a levéltárnak átadott két fotóalbum is, amelyek segítenek megidézni a jubileumi esztendő történéseit. A plakátokon, meghívókon, okleveleken és emléklapokon kívül különböző kivitelű és formájú emlékplakettek is készültek.

Az 1974-es rendezvényen közreműködők, meghívottként kiállítók és résztvevők köre az ünnep városi jellegéből adódóan szűkebb volt, de a nagyarányú látogatottságot ez nem befolyásolta. Az 1974-es Kiskun Nap szervezői egy, már előre kitaposott, jól bevált ösvényen haladva rutinosan készítették elő és vezényelték le az ünnepséget. Igaz azonban, hogy a gazdag programkínálatból nem minden korosztály talált kedvére valót. Ahogy az egyik korabeli beszámoló önkritikusan megállapította: „Csupán a fiatalokról feledkeztünk meg…”. A tervek szerint ez a hiány a következő, 1980-ban rendezendő Kiskun Napokon feltétlenül orvoslásra várt, hiszen „a fiatalság könnyűzenei igényét is figyelembe kell venni.”

A Kiskun Napokon használt kiskun kapitányt ábrázoló embléma olyannyira népszerűvé vált, hogy a Városi Tanács 1975-ben – kis változtatással ugyan, de – saját címerébe is beemelte. Míg a kiskun napi logón két csillag szerepel, addig a városi címeren csupán egy, a bal oldalon.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!