Csernobil 37 éve már.....
Mellékletben a helyi Tolna Megyei Népújság tájékoztatója a várható következményekről, és Mihail Szergejevics Gorbacsov május 15-i beszéde a csernobili szerencsétlenségről
2023.04.27.
CSERNOBIL 
37 éve már.....
1986-ban a csernobili atomerőmű számított a világ legnagyobb atomerőművének. Ekkoriban a szovjetek a hidegháborús félelem miatt tartottak egy esetleges háború kirobbanásától, így az erőműveket biztonsági teszteknek vetették alá. Ezt a szovjet atomenergia felügyelet rendelte el, mivel néhány évvel korábban az izraeli légierő lebombázott egy szovjetek által épített iraki atomerőművet. A biztonsági teszt a háború kirobbanása esetén való áramkimaradásra irányult volna.
A robbanást azonban több tényező is befolyásolta, mivel az erőmű nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, valamint emberi mulasztás is közre játszott a világ legnagyobb nukleáris balesetében.
A biztonsági tesztet már korábbra, április 25-én délutánra tervezték, azonban a közelgő május elsejei ünnepségre készülve teljesíteni kellett az előre elvárt villamosenergia-termelést. A kísérletet ezért kilenc órával későbbre az éjszakai műszakra halasztották el. Az esti műszakot Anatolij Gyatlov helyettes főmérnöke vezette, aki el is kezdte a biztonsági tesztelést. Április 26-án éjjel elkezdték az energiatermelést lecsökkenteni, mellyel a nukleáris láncreakció majdnem leállt. Az operátorok, Gyatlov vezetésével erre válaszolva szabályozórudakat emeltek ki a teljesítménycsökkenés egyensúlyozására, ami először stabilizálódott is. Viszont később ezzel és a hűtőfolyadék leállásával egy olyan láncreakció indult el, ami reaktor magjának túlforrósodásához, majd felrobbanásához vezetett.
Helyi idő szerint hajnali 1 óra 23-kor, 40-60 másodperccel a kísérlet kezdete után két hatalmas robbanás következett be. Egyes vizsgálatok szerint az összes abszorbeáló rúd levétele a reaktor aktív zónájában, valamint a reaktor növekvő energiakapacitása miatt a robbanás elkerülhetetlen volt. Feljegyezések szerint az első robbanáskor a biztonsági rendszerek ki voltak kapcsolva, illetve üzemen kívül voltak. A radioaktív gőz és a hidrogén kombinációja felrobbantotta a reaktor 1200 tonnás tetejét, megsemmisítve a tetőt. Néhány másodperc múlva jött a második robbanás. Több független tanulmány szerint míg az első robbanás normális volt (kémiai), a második robbanás az égő neutronok gyors láncolatával a nukleáris robbanás jellemzőit hordozta magában, és csaknem 0,3 kilotonna erejű (kb. 300 tonna TNT-vel megegyező) volt. A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.
Új hozzászólás