Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Levéltár és a Koreai Köztársaság Nemzeti Levéltára

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában aláírt megállapodás szerint a levéltárak megosztják az iratanyag kezelésével, a levéltári munkatársak képzésével kapcsolatos tapasztalataikat, kölcsönösen segítik egymás tudományos kutatásait, továbbá közös publikációkban és kiállításokban működnek együtt.

Az eseményen részt vett Kim Dzsong Szuk, a Koreai Köztársaság elnökének felesége, aki elsőként a nemzeti levéltárak restaurátor szakembereinek bemutatóját tekintette meg.

Dzso Eun Hye a Koreai Nemzeti Levéltár restaurátora a könyvmásolás folyamatát az 1392 és 1863 közötti időszakot leíró Choszon Dinasztia Krónika egyik kötetén mutatta be. A hagyományos koreai papírnak, a különleges módszereknek és nagy odaadással végzett munkának köszönhetően a Krónika 500 évvel elkészítése után teljes pompájában őrzi a dinasztia történetét.

Nemes L. Ágnes a Magyar Nemzeti Levéltár főrestaurátora Johann Jakob Otho 17. századi prédikációgyűjteményének restaurálási folyamatának bemutatásával szemléltette a magyarországi gyakorlatot, melynek eredményeként az erősen megrongálódott könyv szerkezeti, fizikai és kémiai stabilitását helyreállították és újra kutathatóvá, kiállíthatóvá tették.

Kim Dzsong Szuk elismerését és tiszteletét fejezte ki azért a fáradságos munkáért, amelyet a magyar és a dél-koreai levéltár munkatársai végeznek, hogy a régi iratokat sértetlen állapotban megőrizhessék. A Koreai Köztársaság első asszonya reményét fejezte ki, hogy mind a koreai, mind a magyar levéltár a nyugati és a keleti iratok tárháza lesz a ma megkötött megállapodásnak köszönhetően.

Az eseményen Kim Bogook a Sungkyunkwan Egyetem kutató professzora bemutatta a Magyar Nemzeti Levéltár állományában található legfontosabb koreai vonatkozású iratokat, térképeket, köztük Gróf Vay Péter író, címzetes püspök és világutazó naplóját és könyveit. Vay 1903–1914 között a Vatikán megbízásából beutazta a világot és útjai során behatóan megismerkedett a Kelet kultúrájával. Különösen Korea ragadta meg, ahová többször is visszatért, és magyarul elsőként közölt átfogó ismertetést Kelet-Ázsia addig legkevésbé ismert országának történelméről, kultúrájáról.

Kim Dzsong Szuk köszönetet mondott a levéltár munkatársainak, hogy megtalálták azokat az iratokat, amelyek Korea múltját és jelenét összekötik. Kitért rá: annak ellenére, hogy több mint száz éve született szövegről van szó, mégis olyan számára, mintha egy a koreai népnek címzett mai levelet olvasna. Hozzátette továbbá, hogy bár Vay Péter zavaros időkben járt Koreában, mégis érezte a koreai népben meglévő illemet, kifinomultságot és méltóságot. A szöveget méltatva elmondta, úgy érzi, mintha a szerző a jövőbe látott volna, amikor azt írta, hogy Fuszan lesz Ázsia kapuja. Szerinte Vay megjósolta a koreai kormány tervét, hogy a kettéválás óta szétszakított dél- és észak-koreai vasutat összekötve Oroszországgal és Európával is kapcsolódó vasúti hálózat jöjjön létre.

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy a Koreai Nemzeti Levéltárat képviselő Cso Dzse Hi főigazgatóval folytatott keddi tárgyalásuk eredménye az együttműködési megállapodás megkötése, amely szerint segíteni fogják a dél-koreai levéltárosokat, kutatókat, hogy a visegrádi négyek országaiban, illetve Kelet-Közép Európában a Korea történetére vonatkozó iratokhoz hozzáférjenek. A koreai szakemberek példaértékűnek tartják a Magyar Nemzeti Levéltár munkáját, aminek köszönhetően rendkívüli gyorsasággal és pontossággal feldolgozták a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt 682 ezer magyar állampolgár fogolykartonjait. 1941 után Közel 600 ezer koreai és japán foglyot tartottak nyilván a GuLAG / GuPvi táborokban. A két főigazgató megállapodott, hogy a közeljövőben összehangolják kutatásaikat a kézírással készült iratok mesterséges intelligencia segítségével történő felismerése, továbbá az állományvédelem és a digitalizálás területén is.

Szabó Csaba beszédében kiemelte, hogy bár többezer kilométer választja el ezeket az országokat és a kultúrájuk is eltérő, a levéltári területen azonos kihívásokkal kell szembenézniük, így azon fognak dolgozni, hogy ezekre a 21. századi kihívásokra együttesen találjanak megoldásokat.

Együttműködési megállapodás a Magyar Nemzeti Levéltár és a Koreai Köztársaság Nemzeti Levéltárara között

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)