Hírek

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.12.12.
A gyulai evangélikus egyházközség a 20. század elején alakult meg, de hogy pontosan melyik dátum is tekinthető a megalapításának, nem könnyű eldönteni. Ugyanis háromszor is kimondták létrejöttét, igaz, különböző (fiók-, missziói- és anyaegyházi) státuszokban. Ráadásul, az egyház felépítésének megfelelően, mindegyiket három alkalommal: előbb a helyi, majd az egyházmegyei és végül az egyházkerületi közgyűlésen. Így előzetesen talán elég lesz annyit leszögezni, hogy az önálló gyulai evangélikus gyülekezet idén ünnepelhette meg a fennállása századik évfordulóját.
2024.11.21.
2024. november 19-én átadtuk a „Legyél krónikás! – Elmesélem 1000 szóban” című pályázat Békés vármegyei díjait és elismeréseit.
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.11.18.
A levéltárakban őrzött dokumentumok rendkívül sokfélék lehetnek. Csak nagyságukat tekintve roppant változatos képet mutatnak: vannak közöttük másfélezer oldalas, terjedelmes jegyzőkönyvek vagy többszáz szelvényből álló, adatgazdag kataszteri térképek, de aprócska, tenyérben elférő iratféleségek ugyanúgy felbukkannak az archívumok mélyén. Utóbbiaknak, az aprónyomtatványoknak jellegzetes darabjai a névjegyek is.
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.10.22.
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.09.11.
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.08.13.
A Ládafia korábbi számában hírt adtunk a Lányi–Lindner család 1939-re datált iratáról, mely – a szöveg készítőjének állítása szerint – II. András király 1212-ben kelt oklevele alapján készült. A dokumentum minden bizonnyal ügyes hamisítvány, de számos leleményes fordulatot tartalmaz. Ezek egyike a középkor híres lovagrendjével, a templomos lovagrenddel kapcsolatos.
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.07.11.
Békéscsaba felekezeti viszonyai abban különböztek az országban általában jellemzőtől, hogy itt évszázadokon át az evangélikusság jelentette a meghatározó többséget. A török kiűzése után 1718-ban érkeztek meg az első telepesek, akik felvidéki szlovák ajkú evangélikusok voltak. Lélekszámuk folyamatosan gyarapodott az évek során, 1940-ben már mintegy 33 ezren éltek Békéscsabán, s kialakultak különböző oktatási és szociális intézményeik is, amelyek nagy szerepet játszottak a település és a közösség életében. A két világháború között Szeberényi Gusztáv lelkész teremtette meg munkásságával az intézményes diakóniát a városban.

Seiten