Lourdes-i barlang építése Tevelen

Lourdes-i barlang építése Tevelen

Éppen 164 esztendővel ezelőtt, 1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Boldogságos Szent Szűzanya. A hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt, derekán égszínkék övet, lábát arany rózsát viselő, kezében rózsafüzért tartó Hölgy július 16-ig még összesen tizennyolc alkalommal jelent meg bűnbánatot és engesztelést kérve. Március 25-én a Hölgy lourdes-i dialektusban a nevét is elárulta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” A Szűzanya megjelenését 1890-től ünnepelte a tarbes-i egyházmegye, majd 1908-tól, a jelenések 50. évfordulójától az egész Egyház. Február 11-e 1992. óta egyben a betegek világnapja is.

Hazánkban, Szűz Mária Országában értelemszerűen igen erős a Szűzanya tisztelete. Ezen okból, valamint a jelenés emlékezetére Tevel községben is úgy döntöttek barlangkápolnát emelnek a Boldogságos Szent Szűz iránti hódolat kifejezésére.

Léh József a község akkor hivatalban lévő plébánosa 1936-ban jegyezte fel a teveli háztörténetbe, hogy szép Lourdes-i barlang felállítását vette tervbe az egyház, mely a „községházával szembeni üregbe” kerülne. A barlang építésére azonnal gyűjtésbe is fogott, elsőre néhány ház összesen 210 pengőt adott össze a nemes célra, mely remek alapot biztosított a tervezett barlangkápolna megépítéséhez.

A buzgó plébános által választott helyszín, a „községházával szembeni üreg” Tevel nagyközség tulajdonában volt ekkor. A plébános kérte a képviselőtestületet, hogy tűzzék napirendre a terület díjtalan átengedésének kérdését az egyházközség részére. 1937. április 30-i ülésén a képviselőtestület a kérésről határozni hivatott ülés napját 1937. június 1-re tűzte ki.

Az 1937. június 1-én tartott képviselőtestületi ülésen Erdész György jegyző feltette a kérdést, hajlandó-e a képviselőtestület a római katolikus egyházközség részére barlangkápolna építése céljából a 922. helyrajzi szám alatti ingatlanból kihasítandó 16 négyszögölnyi területet ajándékként átengedni? A 47 szavazattal bíró tag közül 30-an voltak jelen, ők pedig egyhangú igennel szavaztak a jegyző felvetésére. A képviselőtestület határozatában egyben megállapította, hogy a kihasítandó terület eléggé elvadult állapotban van, egyéb sélra nem volna alkalmas, barlangkápolna építésével bizodalmukat fejezték ki az iránt, hogy a területet az egyházközség a továbbiakban gondozni fogja. A testület továbbá utasította az elöljáróságot az ajándékozási szerződés megkötésére is.

A jegyzőkönyvet a falu megküldte Tolna Vármegye Törvényhatósága részére is, ahol az ellen kifogást nem emeltek, illetve utasították a Völgységi Járás Főszolgabíráját a további eljárás lefolytatása végett.

Az ügy további folyásáról a Pécsi Egyházmegyei Levéltár iratanyagából is tájékozódhatunk.

A Teveli Római Katolikus Egyházközség képviselőtestülete 1937. szeptember 5-én tartott ülésén üdvözölte a település képviselőinek döntését a terület díjmentes átengedéséről, egyben vállalást is tettek, hogy a megépülő Lourdes-i barlang valamennyi felmerülő fenntartási költségét az egyházközség magára vállalja.

1937. október 4-i dátummal készült az az alapító levél, melyben lefektetésre kerültek részletes fenntartási szabályok is. Az alapító levél szövegét átiratban alább közöljük (a vastagon szedettek az eredetiben kézírással olvashatóak, a dokumentum többi nyomtatott).

Alapító-Levél

A teljes Szentháromságnak, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen.

Alulírottak, a Szentháromságról nevezett teveli rk. plébánia lelkésze és templomgondnokai mint a gondviselésükre bízott plébániai vagyon felelős kezelői jelen soraink rendében adjuk emlékezetül és bizonyságul mindazoknak akiket illet, hogy a teveli rom. kat. plébánia plébániánkbeli jámbor hívei, indíttatva azon tisztelettől, mellyel a lourdi szent Szűz iránt viseltetnek a teveli plébánia területén lourdi barlangot állíttatnak és miután ebbeli jámbor szándékukat előzetesen már a templomgondnoknál bejelentették ez pedig ezt az alapítványok gondnoki naplójába bejegyezte volna, előttünk együttesen jelenlevő plébániai vagyonkezelők előtt személyesen megjelenvén, két tanú jelenlétében örökalapítványképen ----- pengő, ---- fillér, azaz  - a fenntartást a teveli rk. egyházközség jegyzőkönyvileg vállalta -  ----- pengő, ----fillér összeget fizet azon célból, hogy annak évi kamataiból nevezett fenntartási költségei fedeztessenek, kérvén bennünket, hogy ezen tőkeösszeget ezen célra örökös alapítványképen elfogadjuk s annak egyházhatósági jóváhagyása végett a kellő lépéseket megtegyük. Amely jámbor szándékát nevezett alapítóknak méltányolván ennek mindenkori teljesíttetése iránt való, hivatalutódainkra is átháramló kötelezettséget a pécs-egyházmegyei főtisztelendő Hatóság jóváhagyásának fenntartásával ezennel elfogadjuk, kötelezvén magunkat és hívatalutódainkat, hogy a fent számjelzett alapítványi tőke épségben tartásáról, gyümölcsöző elhelyezéséről az egyházmegyei szabványok értelmében gondoskodni, az alapítványi tőke évi kamatait szükség felmerültével nevezett lourdi barlang fenntartására fordítani, a fölösleget pedig tőkésíteni fogjuk, amelynek bizényságára jelen levelünket aláírásainkkal és plébániánk pecsétjével megerősítve három eredeti példányban, az elsőt plébániánk levéltára, a másodikat az egyházmegyei levéltár, a harmadikat az alapító részére kiállítottuk és a jelen levelünkben foglalt kegyes alapítványelfogadása, megerősítése és jóváhagyása végett az alapítványi tőkepénznek oly célból való egyidejűleges melléklése mellett, hogy ez a pécsegyházmegyei főpénztárba gyümölcsözőleg elhelyeztessék a Főtiszt. Hatóságnak tiszteletteljesen felterjesztjük.

Kelt.: Tevel, 1937. október 4-én.

Léh József plébános, Kindig János templomgondnok, Fodor János és Kincs Péter tanuk előtt.

Elfogadom és jóváhagyom: 1937. október 18. Ferenc püspöki helynök

Kindig János templomgondnok 1937. október 5-én hivatalosan igazolta, hogy a teveli hívek felkeresték őt és kijelentették, „hogy egy terméskőből felállítandó lourdes-i barlang felépítésére alapítványt szándékoznak tenni.” A derék templomgondnok az alapítványi gondnoki naplóba be is jegyezte ezen nemes szándékot és felajánlást.

Léh József plébános szintén október 5-i dátummal levelet küldött az Egyházmegyei Hatóságnak, leírva a tervezett építést, illetve engedélyt kért a barlangkápolna kivitelezésére, illetve megküldte a tervezett alapító levelet, valamint helyszínrajzot is jóváhagyásra.

Október 7-én kapcsolódott be a folyamatba dr. Szabó János püspöki uradalmi ügyész, az Egyházmegye jogtanácsosa, hogy megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat. Az iratok áttekintését követően október 14-én kelt válaszában – néhány elintézendő gyakorlati feladat felvázolása melett – beleegyezését adta a barlangkápolna felépítéséhez.
Az építkezés tehát megindulhatott Tevel nagyközség hívő közönsége legnagyobb örömére!

Sajnos az építkezés további menetéről nem rendelkezünk információkkal, arról sem a Historia Domusban, sem pedig a Teveli Római Katolikus Egyházközség Képviselőtestületének jegyjőkönyveiben nem történik említés. Arról sem találtunk írott forrást, hogy az elkészült barlangkápolna megszentelése mikor történt. Ezen hiátus oka több összetevőben keresendő. Először is 1939-ben elhunyt Léh József plébános, aki a barlangkápolna építésének legfőbb szószólója és támogatója volt. Erre az időszakra esik az új iskolaépület tervezése, építése is, ami horderejénél fogva minden bizonnyal elsőbbséget élvezett a Lourdes-i barlang ügyénél. Az egyházközségi képviselőtestületi jegyzőkönyvekből az is látszik, hogy ezidőtájt erős fluktuáció volt jellemző a római katolikus iskola tantestületében is, viszonylag sűrűn cserélődtek a tanerők, ennek adminisztrációja szintén komoly személyi erőforrást vonhatott el a barlangkápolna ügyétől. Végül, de nem utolsó sorban a II. világháború előestéjén, kitörésének idején, majd hazánk haborúba való sodródásának éveiben vagyunk, valószínűleg ez is oka lehetett annak, hogy nem került feljegyzésre a barlangkápolna befejezése és megszentelés.

Ami azonban biztos, Tevelen a lourdes-i jelenés tiszteletére tervezett barlangkápolna felépült, és ma is várja a Boldogságos Szent Szűz elé járulni vágyó, és ott gyógyulásukért egy imát elmondani szándékozó híveket.

Forrás:

- Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (MNL TML) V.779.d. Tevel nagyközség iratai, Közigazgatási iratok, Lourdes-i barlang ügye

- MNL TML V.779.c. Tevel nagyközség iratai, Önkormányzati iratok, Képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1937.

- Pécsi Egyházmegyei Levéltár (PEL) III. Plébániai levéltárak, PEL.III.138. Historia Domus Tevel, 1936-1942

- PEL I.1.a.1. Püspöki Levéltár, Püspöki Hivatal, Egyházkormányzati anyag, Iratanyag, 170/1937, 172/1937, 173/1937,  2944/1937, 2945/1937

Összeállította:

Asztalos Zoltán

segédlevéltáros