"... hó vihar folytán, tegnaptól kezdve a közlekedés teljesen fennakad..."

A 2026-os esztendő igazi téli időjárással köszöntött ránk, az elmúlt néhány napban, jelentős mennyiségű hó hullott Tolna vármegye területén is. Az égi áldás jelentős kihívások elé állította a vármegye közlekedését, folyamatosan napirenden volt a közutak állapota, a közlekedés biztonságának és zavartalanságának garantálása az illetékes hatóságok és a lakosság részéről egyaránt. 

Nem volt ez másképp 1891 januárjában sem, amikor is szintén jelentős hómennyiség hullott vármegyénkre. A következőkben Tolna vármegye alispánjának iratai között található, a fenti időszakra vonatkozó, az akkor aktuális hóhelyzetben hozott intézkedésekkel kapcsolatos aktából szemezgetünk.

Az 1891. január elején lehulló hó okozta fennakadásokról az egyes járások főszolgabírái táviratban értesítették Tolna vármegye alispánját, aki a községekről szóló 1886. évi XXII. törvénycikk 136. §-ában és a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 123. §-ában foglaltak alapján rendeletet adott ki a hó okozta bonyodalmak elhárítására, felszólítva a főszolgabírákat elsősorban a kezelésükbe tartozó utak hómentesítésére és közlekedésre alkalmassá tételére. 

A hómentesítési munkálatokat az egyes járásokban meg is kezdték. A főszolgabírók tevékenységével párhuzamosan a Tolna Megyei Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal szakemberei is munkához láttak, és folyamatosan tájékoztatták az alispáni hivatalt a hómentesítési tevékenység aktuális állapotáról. 1891. január 15-én tett jelentésében Sebők királyi főmérnök arról számolt be az alispáni hivatalnak, hogy „a közlekedés a rendkívül nagy hófuvatagok miatt helyenként akadályoztatva van.” A főszolgabírák által kirendelt munkások „egy kocsinyom” szélességben tudják az utakat letakarítani, a teljes útpálya felszabadítása érdekében több munkaerőre van szükség. Ennek biztosításához intézkedni a törvényhatóság hivatott, a munkálatok elvégzésének koordinálása pedig az államépítészeti hivatal feladata. A problémát a felveendő munkások bérének rendezése jelenti, ezért kéri az alispáni hivataltól, hogy erre a megfelelő forrást biztosítsa. 

Február 5-én a főmérnök az államépítészeti hivatal által a járási útmesterekhez intézett felhívásban foglaltakról tájékoztatta az alispánt. Eszerint minden útmester „a szakaszában levő műutakon igyekezzék a hófuvatagok dombos részeit mielőbb levágatni, mely czélra minden útkaparó mellé 3 vagy 4 segédnapszámost alkalmazzon.” Felhívja a figyelmet arra, hogy a Völgységi járás útmestere az utasítást megelőzve saját belátása szerint már így járt el és a segéderőknek járó kifizetés alapját képező „munkalajstromot” is megküldte. A Dőry Pál főszolgabíró vezette Völgységi járás élen járt a hóeltakarítási munkálatok végzésében, ennek bizonyítéka a főszolgabíró február 17-én kelt jelentése is, melyben az alispáni hivatal tudtára adta – szinte szabadkozva -, hogy az ő útmestere már a felhívást megelőzően kézbe vette a mentesítési munkálatok irányítását és elvégzését. A Völgységi járásban történtekről a későbbiekben még szólunk.

Visszatérve az események folyására, február 8-án a Tolnavármegye című lap is részletet közölt a vármegyei építészeti hivatal főnökének jelentéséből:

A február 16-án kelt helyzetjelentés is érdekes adatokkal szolgál a hóhelyzet kezelését illetően. Az útmestereknek kiadott utasítások következtében ott, ahol a községek nem megfelelően tettek eleget a hóeltakarítási feladatoknak, az útkaparók a napszámosok segítségével további jég-, és hómentesítési munkálatokat végeztek. Az utakon képzett jégbordák eltávolítása és az utak ilyenformán történő egyengetése a jelentés szerint folyamatban van, de a nagy mennyiségű hó eltávolítása fizetett munkások igénybevételével nem reális opció, mert annak anyagi háttere sajnos nem biztosítható. 

A jég-, és hómentesítésben élen járt Dőry Pál, a Völgységi járás főszolgabírája, aki már az alispáni utasítás megjelenését megelőzően is tett intézkedéseket a kialakult helyzet javítása érdekében. A Tolnavármegye című lap 1891. január 25-én megjelent cikkében méltatta a főszolgabíró buzgalmát: „Folyó hó 21-én Simontsits Béla alispán úr táviratilag kiadta rendeletét a nagy havazás miatt beállott közlekedési akadály elhárítására. A Völgységi járásban: Dőry Pál főszolgabíró urat méltán elismerés illeti, mert ugyancsak 21-én a járás összes községeiben a rendeletnek már elég tétetett.” Az alispáni iratokban szereplő dátumoknak némileg ellentmond a cikk, de a főszolgabíró gyors reakciója és törekvései megkérdőjelezhetetlenek. 

Január 31-én Dőry Pál levélben kereste meg az alispáni hivatalt. Jelezte, hogy a nagy mennyiségű hó jelentős károkat okozott a Völgységi járás úthálózatában, annak rendbehozatala folyamatos és hosszadalmas javítási munkálatok árán tehető meg. Kiemelte, hogy az egyes községek gyakorlatilag erőn felül teljesítve igyekeztek eleget tenni a hóakadályok eltávolításának. A további hatékony munkavégzéshez még legalább 20 főt kért, az ő díjukat a közúti alapból kérte finanszírozni. Rámutatott, hogy az államépítészeti hivatal többletforrást – és értelemszerűen így több napszámost - kapott a törvényhatósági utak rendbetételéhez, de ennek ellenére az utak állapota továbbra sem javult megfelelő mértékben. Jelezte továbbá, hogy Bonyhádon a főszolgabírói hivataltól is el kellett hordatnia a felgyülemlett havat, ami jelentős többletköltséget eredményezett hivatalának, egyben kérte ennek megtérítését is. Még az erről szóló nyugtát is megküldte az alispánnak egy levél kíséretében.

A „bonyhádi vármegyeháza” udvaráról kihordott hó költségeinek kiegyenlítése hosszabb időt vett igénybe, egészen március elejéig kellett várnia rá a főszolgabírói hivatalnak.

Időközben a helyzet is normalizálódott, a Tolnavármegye című lap 1891. március 8-án kelt cikkében azt olvashatjuk, hogy „ma már a közlekedés a vármegye területén kielégítőnek mondható.”

Forrás:

- HU-MNL-TML-IV.404.b. Tolna vármegye alispánjának iratai, Közigazgatási iratok, 26/1891.

- 1886. évi XXII. törvénycikk a községekről (https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88600022.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D32)

- 1890. évi I. törvénycikk a közutakról és vámokról (https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=89000001.TV)

- Tolnavármegye, 1891. (1. évfolyam, 4. szám), 1891.01.25., 5. old.

- Tolnavármegye, 1891. (1. évfolyam, 6. szám), 1891.02.08., 3. old.

- Tolnavármegye, 1891. (1. évfolyam, 10. szám), 1891.03.08., 3. old.

Összeállította: Asztalos Zoltán levéltáros