"Elsősorban átadatnak..."

Hivatal átadási iratok 1908-ból
2021.06.16.

Dőry Pál 1853. június 1. napján látta meg a napvilágot Tevelen Dőry Mihály és Hainer Laura nyolcadik gyermekeként. Édesapja elszegényedett, így gyermekkorában megtapasztalhatta milyen az, ha nehézkesen él a család. Tehetségével és szorgalmával azonban sikerült kitörnie ebből a közegből. Jogi tanulmányait Budapesten folytatta, az első, és a második jogtudományi szigorlatot is ott teljesítette, előbbit 1880-ban, utóbbit 1883-ban.

1877-től tiszteletbeli aljegyzőjeként állt Tolna vármegye szolgálatában, majd 1878-1881 között, mint megválasztott árvaszéki jegyző tevékenykedett, 1885-ig árvaszéki ülnök volt. Ezt követően 1887-ig árvaszéki elnök, majd a Völgyégi járás főszolgabírájává választották, mely tisztséget 1895-ig töltötte be. 1895. július 30-tól Tolna vármegye alispánja volt egészen 1907-ig, amikor is Békés vármegye főispánjává nevezték ki. Ugyanezen év végén szölőfaluja, Tevel község örökös díszpolgárává választotta neves szülöttét.

1887. telén kötötte össze életét távoli rokonával, Dőry Gabriellával, akitől egy fia és három lánya született.

Tolna vármegye alispáni hivatalát 1908. január 9-én adta át utódjának, Simontsits Elemérnek. Az átadásról természetesen jegyzőkönyv is készült, melyet Dőry Pál már mint Békés vármegye főispánja látott el kézjegyével.

Jegyzőkönyv

Felvéve Szekszárdon, 1908. év január hó 9-én, Tolnavármegye alispáni hivatalának Békésvármegye főispánjává kinevezett Dőry Pál úr Őméltósága által Simontsits Elemér úr Tolnavármegye alispánja részére történt átadásáról.

I.Elsősorban átadatnak, illetőleg átvétetnek a vármegye tulajdonát képező bútorok, egyéb felszerelési tárgyak és ingóságok a várkapitány által 1907. évi december 31-én kiállított, a jelen jegyzőkönyv mellé csatolt leltár szerint.-

II. Az összes iktatókönyvek és irományok az 1907. évi december hó 16-án eszközölt lezárások szerint.- Az elintézetlenül talált ügydarabok a vármegyei iktató által 1907. évi december hó 16-án egybeállított, s idecsatolt kimutatásban vannak feltüntetve.-

III. Az alispáni elnöki, illetőleg bizalmas iktatókönyvek 1903. évtől 1906. év végéig egy füzetben, az 1907. évi pedig külön, egy kemény táblájú kötetben, úgy az ezekhez tartozó irattár folyószám szerint, évenkint, külön-külön csomagokban.- Nemkülönben az 1899-iki bizalmas elnöki iratok 1-től 20-ig, kivéve a 3., 5., és 8. és 10. számokat.- Törzskönyvi lapok és a hivatalszolgák nyilvántartása, utóbbi két füzetben.-

IV. A Béri Balogh Ádám emlék alapja javára befolyt és a Tolnamegyei Takarék-, és Hitelbanknál időközönkint elhelyezett pénzadományokról szóló 6895/1907. számú betéti könyv 1709 korona 43 fillér értékben;- úgy az adományok bevételét igazoló, s ellennyugtát képező postautalványok és levelek,- szintén 1709 korona 43 fillérnyi összegben,- s az ezekről vezetett bevételi napló.

V. Az 5776/1904. számú Tolnamegyei Takarék,- és Hitelbanki betétkönyv 26 korona 98 fillér értékben, mint azon pénzgyűjtések maradványa, melyek a vármegyei tisztikar és alkalmazottak sorában előfordult halálozások alkalmával, kizárólag a központi alkalmazottak közt eszközölt gyűjtésekből fennmaradt.-

A felsorolt tárgyaknak átadását illetőleg átvételét jelen aláírásunkkal igazoljuk.-

Dőry Pál

átadó

Simontsits Elemér

átvevő

A jegyzőkönyv I. pontjában említett, mellékletként becsatolt leltár pontos, aprólékos felsorolást tartalmaz a vármegye átadott ingóságairól. Szerepelnek rajta olyan, ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt elemek is, mint például köpőláda, nyomda-kő, mineograph (sokszorosító), vagy éppen hugyszivattyú.

A jegyzőkönyv II. pontjához becsatolásra került, „elintézetlen ügydaraboknak” kimutatása is érdekes adalékkal szolgál az alispáni hivatal munkájához. A folyamatban lévő ügyek száma viszonylag magas, az irat tanusága szerint 693 darab alispáni, és 233 darab községi bizottsági irat állt még sorban, elintézésre várva 1907. december 16-án.

Dőry Pál Békés vármegyei tevékenysége nem tartott sokáig. 1909. novemberében már levélben kérte felmentését a belügyminisztertől. A megváltozott politikai viszonyok, illetve az a tény, hogy gyakorlatilag semmiféle kötődése nem volt az igazgatott vármegyéhez vezették erre a döntésre. Két év szolgálat után, 1909. decemberében mentették fel főispáni teendői alól. 30 éves közszolgálati pályafutás végére került pont ekkor.

1913-ig Gyulán élt, majd Budapestre költözött, de még ugyanebben az évben hazatért Tolna vármegyébe, ahol is Görbőn telepedett le. Itt érte a halál 1926. május 9-én, életének 73. évében.

 

 

Forrás:

IV.404.b. Tolna Vármegye Alispánjának iratai, Közigazgatási iratok, 303/1908, Alispáni hivatal átadása

 

Irodalom:

Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése, Szekszárd, 2009., 103. old.

Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8., Gyula, 2002., 81-82. old.)

 

Összeállította:

Asztalos Zoltán

segédlevéltáros

 

(Leltárfotó: Vincze Andrea)

Utolsó frissítés:

2021.06.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges