Augusztus

István bácsi: Arany-tanácsok vándorló mesterlegényeknek útravalóul

Pest, 1852. (30 p.)

Majer István (másként: Májer István, „István bácsi”) 1813 – 1893.

teológiai doktor, egyházi, pedagógiai, népszerűsítő író, grafikus.

 Vácon 1836-ban pappá szentelték és 1838-ban Esztergomba helyezték.

Kopácsy József hercegprímás 1842 őszén kinevezte a mai Tanítóképző elődjének a Mesterképző Intézet első tanárává.
Ettől kezdve az egyébként mindenre kiterjedő figyelme és érdeklődése a nevelés és az oktatás irányába fordult.
Egészségtan című a nép számára készült dolgozata tankönyv lett az elemi iskolákban.
Népneveléstan című munkáját – szlovák nyelvre is lefordították – a korabeli oktatás alapműve lett.
1853-tól ő irányítja és felügyeli Pest összes elemi és magániskoláját.
Tanítói könyvtárat hoz létre, a testnevelés, a tornatanítás fontosságát hangsúlyozza, részt vesz az első bölcsőde létrehozásában.
Mindezek mellett ír, publikál. 1850-től szerkeszti a Katolikus Néplapot.
Írásainak célja azonban döntően a népnevelés. Se szeri, se száma a nép egyszerű gyermekeinek szóló – ma azt mondanánk – felvilágosító munkáinak.

 Az iparostanulóknak vasárnapi és esti iskolákat szervezett.
1856-70 között szerkesztette az „István bácsi naptárát”.
Az emberek őt is István bácsinak nevezték és tisztelték.
A Főrendi ház örökös tagjává választják, és Esztergom Város 1886-ban díszpolgárává fogadja.
A munkakedve töretlen, a 4000 kötetes saját könyvtárába 36 hazai és 4 külföldi lapot járatott.
Számos egylet és szervezet elnöke volt.
Idős korában is aktív életet élt, 81 éves korában áldozó papságának 58. évében végelgyengülésben hunyt el.

(Forrás: Wikipédia)