A Páneurópai piknik az Európai Levéltári Portálon

1989. augusztus 19-én Ausztria és Magyarország szimbolikus gesztusként Szentmargitbánya és Sopronkőhida között három órára megnyitotta az országhatárt. A rendezvényt több száz keletnémet állampolgár használta fel arra, hogy átszökjön Ausztriába. Az esemény fontos állomása volt a kelet-európai kommunista rendszerek bukásának, Németország és Európa újraegyesítésének, az Európai Unió keleti bővítésének.

A most közzétett dokumentumok az esemény fontos részleteibe engednek bepillantást. A Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Határőrség Országos Parancsnokságán már tavasztól készültek az új határőrizeti rendszer kialakítására, a műszaki határzár elbontására és a sorompók eltávolítására. Székely János vezérőrnagy titkos jelentéséből pedig nemcsak az augusztusi „határsértések” pontos adatait tudjuk meg, hanem azt is, hogy a határőrséget meglehetősen bizonytalanná tette az elvárások gyors megváltozása. „A kialakult helyzet, mindenekelőtt az elkövetők büntetlenül hagyása erőteljesen demoralizálóan hat a határőrség személyi állományára.” – írta a parancsnok. „A beosztottak mindinkább szükségtelennek érzik a járőrszolgálat ellátását, a határsértők elfogását.” Ezért „Javaslom – folytatta -, hogy Miniszter elvtárs engedélyezze, hogy osztrák viszonylatban az államhatártól számított általában 5 km-es területsávban (Sopron, Kőszeg térségében ahol csak a városból a határra vezető utakon) az NDK állampolgárokkal szemben korlátozó intézkedéseket vezessünk be.”

Mint arról a Bundesarchiv által közzétett dokumentumok tanúskodnak, Németh Miklós miniszterelnökre és Horn Gyula külügyminiszterre az NDK-t irányító Német Szocialista Egységpárt politikusai próbáltak nyomást gyakorolni. Magyarország helyzete valóban kényes volt, a Varsói Szerződés tagállamaként Ausztriával és az NSZK-val jó kapcsolatokra törekedve nemzetközi megítélését is kockáztatta. Még érvényben volt az NDK-val 1969-ben aláírt megállapodás, amelyben kölcsönösen vállalták, hogy a két ország állampolgárait nem engedik harmadik országba továbbutazni. A helyzetet az augusztus 19-ei Páneurópai Piknik mozdította ki a holtpontról. A zöldhatáron való egyre nagyobb méreteket öltő menekülés a folyamatot visszafordíthatatlanná tette. Augusztus 25-én a Bonn melletti Gymnich-i kastélyban Helmut Kohl és Németh Miklós titkos találkozót tartott. Itt a magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a nyugatra menekülő NDK állampolgárokat Magyarország szeptember 11-én átengedi Ausztriába. Horn Gyulára várt a feladat, hogy a döntést az NDK politikai vezetésével közölje. Augusztus 31-én Berlinben először keletnémet partnerével, Oskar Fischerrel találkozott. A megbeszélés rendkívül feszült volt. Fischer jelezte, hogy a kialakult helyzetért a bonni propagandát tartja felelősnek, és kérte Hornt, hogy Magyarország tartsa be az 1969-es megállapodást. Horn ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a visszatérőknek az NDK automatikusan megadja a kiutazási engedélyt. Oskar Fischer ezt visszautasította, mire Horn közölte, hogy ez esetben az 1969-es megállapodást felfüggesztik. Így is lett, szeptember 10-től a keletnémet állampolgárok szabadon utazhattak tovább Ausztria felé.
Szatucsek Zoltán, aki a portál magyarországi fejlesztéseit irányítja, elmondta: „Szimbolikus jelentőségű a Bundesarchiv és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködése, mind a témaválasztásban, mind a közzététel módjában. A két nemzeti levéltárban őrzött iratok segítenek megérteni Európa történetének egy fontos pillanatát, másfelől pedig kiemelik az Európai Levéltári Portál sajátos küldetését: az európai történelem levéltári forrásainak megismertetésén keresztül a levéltáraknak az európai identitás megerősítésében betöltött szerepét.”
A dokumentumok az Európai Levéltári Portál ’Érdekes iratok’ gyűjteményében találhatók.

Európai Levéltári Portál
Gemeinsame Galerie des Ungarischen Nationalarchivs und des Bundesarchivs im Archivportal Europa
Facebook - Európai Levéltári Portál
APEX projekt