Kanyar József      

Kaposújlak, 1916. április 29. – Budapest, 2005. január 21.

Édesapja fia születésekor az olasz fronton harcolt és ott is halt hősi halált. Fiát sohasem láthatta. Gimnáziumi tanulmányait a kaposvári főgimnáziumban végezte. Az érettségi után a Budapesti Református Teológiai Akadémia hallgatója lett. Lelkészi oklevelét 1943-ban kapta meg, miközben (levelező képzésben) Nagykőrösön tanítói oklevelet is szerzett. Szintén ebben az évben vette át jogi doktori oklevelét a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. A második világháború idején különböző helyőrségi kórházakban tábori lelkészként szolgált.

1945–1947 között Pécsen dolgozott mint a Nemzeti Parasztpárt dél-dunántúli kerületi titkára, majd a Baranya és Somogy megyei népfőiskolák igazgatója lett (1947–1948). Ezekben az években a Pécsi Szabad Szó felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1948-ban tér vissza Somogyba, előbb vármegyei könyvtáros, majd még ebben az évben főlevéltárnoknak választották. 1950-től 1987. december 31-ig ő töltötte be a somogyi levéltár igazgatói tisztét. Az 1950-es államosításkor az intézmény 2200 ifm-nyi anyagot őrzött ódon falai között. Levéltár-igazgatói működése során ez a mennyiség megháromszorozódott, az egykori vármegyei segédhivatalból egy országosan elismert megyei intézmény és tudományos kutatóhely lett.

Kanyar József 1972-ben a történettudomány kandidátusa lett, 1983-ban pedig a történettudomány doktora fokozatot szerezte meg. Tagja volt számos szakmai és társadalmi szervezetnek. Elnöke a Magyar Levéltári Tanácsnak, igazgató-választmányi tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, elnöke az Országos Honismereti Bizottságnak, a Dél-dunántúli Történelmi Társulatnak, tagja a Magyar Agrártörténeti Koordinációs Bizottságnak, az MTA Nemzetközi Várostörténeti Bizottsága Magyar Nemzeti Bizottságának, a Levéltári Közlemények szerkesztőbizottságának, a Pécsi Akadémiai Bizottságnak, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság alelnöke, a Somogy Megyei Tudósklub elnöke, a Szárszói Baráti Kör elnöke, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola címzetes tanára volt. A Somogy című folyóirat rovatvezetője, a Somogy Megyei Honismereti Híradó főszerkesztője, a Szántódi Füzetek szerkesztője volt. Tudományos munkássága mellett jelentős közéleti tevékenységet is folytatott. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és Elnökségének, és a kaposvári népfrontbizottság elnöki tisztét is betöltötte.

Tudományos munkásságát számos helytörténeti tanulmány, könyv, ismeretterjesztő cikk jelzi. 1957-től szerkesztette a Somogyi Almanach című sorozatot. 1970-től az ő szerkesztésében levéltári évkönyv jelent meg Somogy megye múltjából címmel. A somogyi az elsők között volt a megyei levéltárak által kiadott évkönyvek sorában. Intézményünk évkönyve azóta is majd’ minden évben megjelenik, 2018-ban adtuk ki a 46. kötetet.

Kanyar József 1978-ban elnyerte a „Kaposvár díszpolgára” címet. Tudományos munkásságát több alkalommal elismerték.

Andrássy Antal

Cece, 1934. április 12. – Kaposvár, 1990. január 24.

Egyetemi éveit Debrecenben töltötte. Kaposvárott 1957-től élt és a Cukoripari Technikumban tanított. 1962–1977 között az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának archívumvezetője volt. 1977. október 1-től a Somogy Megyei Levéltárban főlevéltárosként, igazgatóhelyettesként dolgozott. 1988. január 1-től, Kanyar József nyugállományba vonulásakor az intézmény igazgatója lett.

Levéltárosként aktív szerepet vállalt a megye helytörténetének kutatásában, forrásainak feldolgozásában. Szakmai tudományos érdeklődése jelentős részben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc felé irányult, ennek Somogy megyei története állt figyelmének központjában. Munkásságának eredményeként született meg a Noszlopy Gáspár életét feldolgozó, doktori disszertációját jelentő monográfia, melynek ismerete nélkülözhetetlen a korszakkal foglalkozó szakemberek számára.