Beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának

2016. március 17-én tartott XXXVII. levéltári napjáról

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2016. március 17-én A kisiparosoktól Rijeka történetéig. Előadások dr. Bősze Sándor levéltár-igazgató kutatási témáiból címmel került megrendezésre a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának XXXVII. levéltári napja. A konferencia keretén belül tíz előadó emlékezett Bősze Sándor személyére, szakmai tevékenységére. A levéltári napot dr. Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese nyitotta meg. A rendezvény levezető elnöki tisztét dr. Kaposi Zoltán, az MTA doktora, a PTE Közgazdasági Karának habitált egyetemi docense látta el.

            Csóti Csaba előadásában (A kisiparosoktól a Rijekai kikötőig – dr. Bősze Sándor kutatói pályája) Bősze Sándor kutatói pályáját tekintette át. Bősze Sándor főiskolás éveiben a Somogy megyei kisiparosok tevékenységével kapcsolatosan végzett kutatásokat. Az előadásában elhangzott, hogy Bősze Sándort alapvetően egyesületi történészként tartják számon. Bősze Sándor kutatói érdeklődése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire kiterjedt, az ún. „Jellai-napló” elemzésével az ellenfél szemszögéből mutatta be az események alakulását. Bősze Sándor munkásságának kiemelten fontos részét képezik a Rijekai Levéltárban folytatott, illetve Rijeka történetével kapcsolatos kutatások. Az előadó ismerteti e kutatások főbb irányvonalait, kiemelte a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratainak horvát és magyar nyelven történő repertóriumszerű kiadásának jelentőségét.

            Dr. Vonyó József „emlékezésében” (Bősze Sándor közéleti tevékenysége a történettudományban 1985–2014) Bősze Sándor történettudomány területén folytatott közéleti tevékenységét járta körbe. Az előadó Bősze Sándornak a Magyar Történelmi Társulatban (MTT), a MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Város- és Helytörténeti Munkabizottságában, illetve a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium keretében végzett tevékenységét vizsgálta. Bősze Sándor több, a Dél-dunántúli történészek számára rendezett nyári tábor/konferencia főszervezője, programjuk összeállítója volt. Emellett a Dél-dunántúli történészek III. regionális konferenciájának (Kaposvár, 1989. május 27–28.) szervezése is a nevéhez fűződik. Az előadó méltatta Bősze Sándor város- és helytörténészként folytatott tevékenységét, valamint közéleti tevékenységének kiemelkedő eredményeként tartja számon Somogy megye bekapcsolását a „Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium” nevű konferencia tevékenységébe.

            Prof. Goran Crnković rijekai levéltár-igazgató horvátul köszöntötte a levéltári napot. Előadásának (Bősze Sándor és a Rijekai Állami Levéltár) magyar szövegét Polgár Tamás olvasta fel. Az előadás középpontjában a rijekai és a somogyi levéltár közötti szakmai kapcsolat, baráti viszony bemutatása állt. A kapcsolat Nemzeti Kulturális Alap 2000-ben meghirdetett pályázata kapcsán kezdődött, amely a külföldön található magyar nyelvű iratok rendezésének támogatását célozta. Az együttműködés motorja, kezdeményezője Bősze Sándor volt. Az előadásban bemutatásra kerültek a közös munka jellemzői (változó célok, előre megtervezett munka stb.), eredményei. A Rijekában végzett rendezési munkálatok felügyeletét, illetve a szponzori támogatás megszerzését Bősze Sándor végezte. Kaposváron Bősze Sándor horvát nyelvtanfolyamot szervezett, ahol a legszorgalmasabb diák volt, minden alkalmat megragadott, hogy horvátul beszélhessen. Az előadó beszélt a fiumei kormányzó iratanyagának rendezéséről. Polgár Tamás megjegyzése szerint e munka befejezéséhez további egy alkalom szükséges.

            A személyes tárgyú visszaemlékezések után Polgár Tamás előadásával (Élet a somogyi szőlőhegyeken a XVIII–XIX. században) megkezdődtek a történeti tárgyú előadások. A somogyi szőlő- és borkultúrával kapcsolatos kutatói adatgyűjtés 2002-ben vette kezdetét, amelynek fő produktuma a 2011-ben megjelent kötet lett. A 2002 és 2011 közötti időszakban, szisztematikus munkával minden szőlőhegyre vonatkozó dokumentum feltárásra került. Az előadó több ízben megemlékezett a kötet szerkesztőjéről Égető Melindáról. Polgár Tamás röviden szólt a kötet tartalmáról (21 szőlőhegyi hegytörvényt, 26 szőlőtelepítési kontraktust tartalmaz). Az előadó több szőlőhegyi hegytörvényt, illetve szőlőtelepítési kontratust ismertetett, szólt a szőlőhegyeken való állattenyésztés tilalmáról, a gyümölcstermelési kötelességről is. Az előadás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatáskörű Városi Múzeummal közös kiállítás megszervezésének reményével zárult.

            Dr. Tilcsik György előadását (Egyletek, egyesületek Szombathelyen a reformkorban) a reformkori Szombathely köz- és magánjogi környezetének bemutatásával kezdte. Az előadó kitért Szombathely népességének 1787–1850 közötti alakulására, vizsgálta a lakosság 1793–1850 közötti vallási megoszlását. Tilcsik György Szombathely 19. század eleji társadalmi viszonyainak elemzését követően néhány általános megállapítás tesz Magyarország reformkori egyesületeivel kapcsolatban. A szombathelyi egyesületek bemutatását a forrásadottságok vizsgálatával kezdte, majd a terminológia kérdéskörével foglalkozott. Szombathelyen 1848 előtt tíz egyesület működött, melyek közül 2 filantróp, 2 kulturális, 1 sport, 2 Szombathelyen is működő megyei, illetve 3 zsidó egyesületet volt. Az előadó ismertette az említett egyesületekről rendelkezésére álló adatokat (kialakulásuk előzményei, céljuk, taglétszámuk alakulása, eredményeik stb.). Az előadás végén egy Bősze Sándortól származó idézet is elhangzott.

            Dr. Halász Imre előadásában (A Vas megyei egyesületek a neoabszolutizmus korában) vizsgálta a neoabszolutizmus kori egyesületek működésének jogi szabályozását, valamint az egyesületi kutatás problematikáját is érintette. Az előadó az intézményhálózat, illetve az egyesületek társadalmi és egyéb vetületeinek felvázolásával kapcsolatban kiemelte a levéltári források nélkülözhetetlen szerepét. Mindezek után került sor a Vas megyében működő egyesületek bemutatására. A neoabszolutizmus időszakában Szombathely, Körmend, Kőszeg, Kis Cell, Pinkafő, Rohonc, Sárvár, Vasvár településeken működtek egyesületek. Halász Imre referátumában a gazdasági kérdések hangsúlyosan szerepeltek. Az előadás az egyesületek finanszírozásának vizsgálatával zárult, amelyet két modellen keresztül mutatott be.

            Dr. Gőzsy Zoltán előadása (Molnár István, a Somogy Megyei Levéltár Igazgatója) Molnár István levéltár-igazgató pályafutását mutatta be. Molnár István 1913 és 1949 között állt a somogyi levéltár élén. Az előadásból megtudhattuk, hogy Kanyar József későbbi visszaemlékezéseiben negatívan értékelte Molnár István levéltárosi tevékenységét. Az előadó vizsgálta ennek okait. Molnár István az 1940-es évekig tevékenyen vett részt a levéltár életében, infrastrukturális fejlesztésében, majd az 1940-es évektől kevésbé volt aktív. Az előadó vizsgálta Molnár István habitusát, felvázolta szakmai pályafutását. Az előadó Molnár István legnagyobb érdemének a somogyi levéltár első emeletének bebútorozását tekintette.

            Dr. Gyenesei József előadását (Inas, segéd, mester. Fejezetek egy kisiparos szakmai életútjából családi példák alapján) családtörténeti áttekintéssel kezdte. Az előadó a két világháború közötti iparos, kereskedői réteg életébe nyújtott betekintést. Előadásának forrásbázisát nagyapja Gyökerek címmel megírt visszaemlékezése jelentette. Gyenesei József először a dédapjának életútját mutatta be. A visszaemlékezés második része az előadó nagyapjának szakmai előmenetelét, életének jelentős mozzanatait járta körbe.

            Lengvári István előadásának (Történelmi emlékezet és levéltári közművelődés a PTE és jogelődeinek évfordulói kapcsán) központjában a Pécsi Tudományegyetem 2012–2013-as jubileumi évének tanulságai álltak. Az előadó kiemelte a jubileumi év kulturális, tudományos eredményeit: konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése stb. Az előadó – az egyetem 1367-es megalapítása kapcsán – utalt az évforduló 2017-es évben aktuális megünneplésére, valamint beszélt a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltára által tervezett – főként a középiskolás fiatalokat megcélzó programokról.

            Dr. Szántó László előadása (A Somogyi összegzés kaposvári vitája – 1956. október 19.) Márkus István Somogyi összegzés című agrárszociográfiai tanulmányának kaposvári vitájáról szólt. Az előadó beszélt a vita előzményeiről, Somogy mezőgazdaságának, illetve a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről. Szántó László érintette a termelőszövetkezeti szervezés két jelentős hullámát (1949/1950 és 1956 között), az alkalmazott módszereket, a szervezés következményeit, utalt Nagy Imre 1953-as korrekciós kísérletére. Az előadó ezt követően összefoglalta Márkus István tanulmányának legfontosabb gondolatait, szólt a DISZ Zrínyi Miklós Körének megalapításáról. Az előadás Kunszabó Ferenctől származó idézettel zárult.

            A rendezvényen több mint hetvenen vettek részt. A program a Kaposvári Tenisz Clubban közös ebéddel zárult.

A rendezvényről további információk a következő internetes oldalon találhatóak:

• http://kaposvarmost.hu/hirek/kaposvari-hirek/2016/03/17/leveltar-a-kisiparosoktol-a-rijekai-kikotoig.html
• http://kapos.hu/hirek/kultura/2016-03-17/bosze_sandorra_emlekeztek.html
• http://kapos.hu/videok/geniusz_kulturalis_magazin/2016-03-24/geniusz_kulturalis_magazin_2016_marcius_23.html
• http://www.somogytv.hu/videok/miert/113656/
• Somogyi Hírlap, 2016. március 18.