Pest megye katonái

Jelenlegi hely

1 / 1

A Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követően lezajlott „júliusi válság” végén, 1914. július 25-én az uralkodó kiadta a parancsot a Monarchia alakulatainak részleges mozgósítására és a hadműveletek megkezdésére Szerbia ellen. Ez a lépése hat nappal később kiváltotta az Orosz Birodalom hadüzenetét, ami az általános mozgósítást vonta maga után a dunai monarchia államaiban.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezete tökéletesen jellemezte az államszervezet összetett jellegét: Császári és Királyi Hadsereg, Őfelsége Hadiflottája, Magyar Királyi Honvédség és a Népfelkelés, valamint ezek osztrák „ellensúlyai”, a Landwehr és a Landsturm. Az 1868-as véderőtörvény szerint az ún. közös alakulatok alkották az elsővonalbeli sereget, a Honvédségnek és az osztrák Landwehrnek pedig támogató, második vonalbeli szerepet szántak. Harmadik vonalat képezett a békében csak papíron létező Népfelkelés és Landsturm.

A világháború kitörésekor összesen 183.500 magyar katona szolgált a közös hadsereg magyarországi kiegészítésű ezredeiben, valamint a honvédség alakulataiban. A július 25-én elrendelt részleges, illetve a hat nappal később bejelentett általános mozgósítás során Magyarország területéről további 1.663.500 fő vonult be.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területére esett a k. u. k. hadsereg IV. budapesti hadtest parancsnoksága, illetve a m. kir. Honvédség. I. budapesti kerülete, mint az ide vezényelt alakulatok elhelyezési és utánpótlást biztosító körlete. E kettő közigazgatási területei lefedték egymást, de a beosztott közös és honvédségi alakulatok kiegészítési területei már eltértek egymástól. Vármegyénkben igen sok, szám szerint 115(!) alakulat, alegység, osztály és intézet került elhelyezésre, illetve nyerte innen egészben vagy részben innen kiegészítését.

Az 1868-as véderőtörvény 1. §-a szerint „A védelmi kötelezettség átalános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesitendő.” A gyakorlatban három részre volt bontva; állítási-, szolgálati- és népfölkelési kötelezettségre. Az állítási- vagy sorkötelezettség a 21–23 éves kor közöttiekre vonatkozott. A szolgálati kötelezettség jelentette a fegyveres erők kötelékében eltöltött időt, melynek ideje fegyvernemenként változott. A népfelkelés kötelezettsége azon 19–42 év közöttiekre vonatkozott, akikre a hadsereg nem tartott igényt, vagy elkerülték a sorozásokat. Alapvetően a sereg pótlására, illetve kisegítő szolgálatra alkalmazták őket.

Nagy kérdés, hogy a háború milyen mértékben érintette a vármegye mintegy – Budapest nélkül számolva – 1.148.365 fős lakosságát. Csak viszonylag nagy szórással lehet egyelőre megállapítani a bevonultak, elesettek vagy eltűntek, illetve rokkantak számát, mivel konkrét adatok és statisztikák nem vagy csak hiányosan állnak rendelkezésünkre. A helyzetről sokat elmond a Magyar Statisztikai Közlemények 1924-ben kiadott, az 1913–1918 közötti népmozgalmat vizsgáló felmérése:

„A tényleges szaporodást 1914-től a nagyarányú belső vándorlások, a statisztikailag számba nem vett bevonulás ismeretlensége miatt nem lehet kellő pontossággal kiszámítani.”

Tobábbi anyagok elérhetők 2014-es blogunkban:

PEST MEGYE HÁBORÚBA MEGY

A galériát összeállította: Fuchs György

Jelzet:

Héjjas Pál magángyűjteményéből

Keletkezési hely:

Karánsebes

Keletkezési idő:

1913. október 25.

Megjegyzés:

Népfelkelők: Korabeli levelezőlap a frissen bevonult katonákról Leírás: A közös hadseregbe vonult újoncoknak még a német vezényleti nyelvvel is meg kellett birkózniuk, ami az idegen nyelv tanulásához nem nagyon szokott magyar bakáknak azért okozott némi gondot. Néhány példa a „magyarosított” szavakból: áristom (Arrest: fogda), asszentál (assentieren: állítani, besorozni), egzercéroz (exerzieren: gyakoroltatni), kirukkol (ausrücken: kivonulni), lófsritt (Laufschritt: futólépés), mondur vagy mundér (Montur: egyenruha).

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 401-a. Főispáni Bizalmas iratok, 1914. 246. sz.

Keletkezési idő:

1914. július 31.

Megjegyzés:

Távirat a mozgósításról: Kecskemét polgármestere, Sándor István távirata gróf Ráday Gedeonnak, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának, az általános mozgósítás elrendeléséről Leírás: Ezzel megindult a hadsereg alakulatainak feltöltése hadilétszámra, mely folyamat olyan gyorsan ment végbe – sok alakulatnál az önként jelentkezők nagy létszáma miatt is –, hogy a bevonultakról nem mindig készültek pontos listák. Ez a mozgósítási láz aztán komoly zűrzavarhoz vezetett a csapatoknak a frontokra történő felvonultatása során is. Augusztus-szeptember hónapokban több mint 4000 fő maradt le az alakulatától.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Somogyi László magángyűjteményéből

Keletkezési idő:

1900 körül

Megjegyzés:

Szuronyharc gyakorlat: Újonc katonák szuronyharc gyakorlata. Leírás: A sorozáson megfelelt újoncok ősztől kerültek a számukra kijelölt alakulatokhoz, ahol azonnal megkezdődött alaki és harcászati kiképzésük. A kor taktikai elgondolásaira kevéssé hatottak a tömegesen megjelent új – nagy tűzgyorsaságú és erejű – fegyverek. A harc eldöntését jobbára még mindig a tömegesen végrehajtott szuronyrohamoktól várták.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML XV. 76-d

Keletkezési idő:

1895

Megjegyzés:

Népfelkelési igazolvány: Huber Márton piliscsabai lakos népfölkelési igazolványkönyve Leírás: A Monarchia hadszervezetének ún. harmadik vonalát képezte a „népfelkelés” intézménye. Béke idején csak papíron léteztek ezek az alakulatok, de mozgósítás esetén minden honvéd gyalogezred felállított egy népfelkelő ezredet is. A népfelkelés kötelezettsége azon 19–42 év közöttiekre vonatkozott, akikre a hadsereg nem tartott igényt, vagy elkerülték a sorozásokat. Alapvetően a sereg pótlására, illetve kisegítő szolgálatra alkalmazták őket.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML XV. 76-d

Keletkezési idő:

1915. március 15.

Megjegyzés:

Bevonulási póthirdetmény: Hat nyelven szerkesztett hirdetmény, melyben elrendelik az 1878–1882 között született népfelkelők bevonulását. Leírás: Az 1914-es esztendő nagy véráldozatokkal járó harcai következtében szükségessé vált az idősebb népfelkelő korosztályok behívása is. A hirdetmény szerint az északkelet-magyarországi kiegészítő parancsnokságok területein lakó személyeknek kellett bevonulniuk, mivel az orosz hadsereg ezt a határszakaszt közelítette meg a legjobban. Meleg öltözetről a bevonulóknak kellett gondoskodniuk!

Címkék:

I. világháború

Megjegyzés:

Sorozási utasítás

Jelzet:

MNL PML IV. 427-d, Gödöllői járás főszolgabírájának katonai iratai, 28. doboz, sz. n. irat

Keletkezési idő:

1913.

Megjegyzés:

Sorozási utasítás: Az 1914. májusi fősorozás végrehajtási utasítása, a gödöllői járás valamennyi községi elöljárójának, benne községenkénti összesítés a sorozáson megjelenni kötelezettek létszámával. Leírás: A katonai nyilvántartási rendszer rendkívüli gondossággal igyekezett számon tartani a hadsereg kiegészítésére felhasználható „emberanyagot”. Jóllehet az állam korlátozott teherviselési képességei miatt nem volt képes minden 21.-ik életévét betöltött férfit kiképzésben részesíteni, de legalább igyekezett a potenciális katonai „alapanyagot” nyomon követni.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 449-b Váci járás főszolgabírájának közigazgatási iratai, 153407. cs.

Keletkezési idő:

1913. október 11.

Megjegyzés:

Bemutatási jegyzőkönyv: Szorger István 1. budapesti honvéd gyalogezredhez bevonult újonc honvéd bemutatási – bevonulási – jegyzőkönyv kivonata. A kivonat tartalmazza az illetékes katonai és civil hatóságok, valamint az ezredorvos szakvéleményét is, aki lúdtalp miatt vegyes felülvizsgálatra küldte a katonát. Leírás: Az újonc bakák vagy honvédek – előbbiek a közös hadsereg katonái voltak – a sorozási év őszén vonultak be alakulatukhoz, ahol újabb orvosi vizsgálaton estek át. Ez a vizsgálat döntötte el végül, hogy az illető megkezdheti-e tényleges szolgálati idejének letöltését. Szorger István más fenn maradt irataiból tudjuk, hogy súlyos lúdtalp problémája miatt végül alkalmatlanná nyilvánították, korabeli kifejezéssel „kiszuperálták”.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 435-d, Monori járás főszolgabírájának iratai, Katonai iratok 9. kötet

Keletkezési idő:

1912.

Megjegyzés:

Sorshúzási lajstrom: Ez a könyv tartalmazza azon 21. életévüket betöltött – tehát katonakorú – fiatalembereket, akik a monori sorozójárásban, 1912-ben sorozási eljárásra lettek kötelezve. Leírás: A bevonulási procedúra első lépcsőfokaként a sorköteles korú férfiak ún. „sorshúzáson” estek át. Ekkor dőlt el, hogy abban az évben kinek kell részt vennie a sorozási eljáráson. Erre azért volt szükség, mivel az állam nem tudott mindenkit kiképezni, aki elérte a felnőttkort. Ezért évente csak bizonyos számú újoncot soroztak be a közös hadseregbe, illetve a honvédségbe. Ennek igazságos eldöntésére találták ki a sorshúzás rendszerét, melyben azt is meghatároztak, hogy abban az esztendőben melyik betűvel kezdődjék a húzás.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 435-d, Monori járás főszolgabírájának iratai, Katonai iratok 4. kötet

Keletkezési idő:

1905–1911

Megjegyzés:

Állítási lajstrom: Az 1905 és 1911 között a monori sorozójárásban lezajlott sorozásokat tartalmazó jegyzőkönyv. Tartalmazza a behívottak részletes személyi adatait, valamint a sorozáson az orvosi vizsgálat eredményt. Leírás: Minden év tavaszán – április-május hónapokban – került sor az abban az esztendőben sorshúzás által kijelöltek katonai alkalmasságának vizsgálatára, azaz sorozására. Az itt megfeleltek – a 30% körüli arány már nagyon jónak számított – egyfajta köztes állapotba kerültek. Már nem voltak civilek, de még nem voltak katonák sem, jóllehet az esküt már letétették velük. Aki nem felelt meg, azt még 23 éves koráig visszahívhatták, amennyiben a sorshúzás is úgy akarta! Aki elkerülte ezt a helyzetet, arra a népfelkelés sokkal nyugalmasabb intézménye várt.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 435-a Monori járás főszolgabírájának iratai, Ország Mozgósítási iratok, 1. doboz, 5370/914. sz. irat

Keletkezési idő:

1914. július 30.

Megjegyzés:

Népfelkelők munkáskivetése: Népfelkelő munkásosztag igénylése Alberti községtől, a vasúti mozgó népfelkelő munkásosztaghoz. Leírás: A katonai szolgálatra igénybe nem vett népfelkelőket munkásosztagokba szervezték és igyekeztek velük kipótolni az általános mozgósítás miatt elvesztett munkáskezeket. Sok esetben – mint itt is – népfelkelőknek szerszámaikat is magukkal kellett hozniuk. Munkájukért fizetség is járt. A szolgálat időtartamára vonatkozó rubrikában ez a bejegyzés áll: „A háború egész tartamára.”

Jelzet:

MNL PML IV. 442-d Pomázi járás főszolgabírájának iratai, Katonai iratok 42. kötet

Keletkezési idő:

1900–1915

Megjegyzés:

Honvédségi nyilvántartási jegyzőkönyv: Ez a jegyzőkönyv tartalmazza azon katonák neveit, akik a Magyar Királyi Honvédségbe alkalmasnak találtattak a sorozási eljárások alatt. Ugyancsak itt vezették, hogy melyik alakulathoz kerülnek, illetve hová kerültek később. Leírás: Az itt felsoroltak számítottak tehát nem tényleges állománybeli legénységnek. Már nem voltak civilek, de katonák sem egészen. A katonai hatóságok részben már felügyeletet gyakoroltak felettük, például engedély nélkül nem házasodhattak. A tényleges állományba kerülésre a sorozási év októberének elején került sor, amikor az újoncok bevonultak a számukra kijelölt alakulathoz. A Nyilvántartási jegyzőkönyvben vezették a katonák sorsában bekövetkezett változásokat is: átvezénylések más alakulathoz, kiküldés a frontra, illetve az állományból való „leírást” is, úgymint rokkantság vagy hősi halál…

Címkék:

I. világháború