Székely József, a dualizmus korában ismert megyei főlevéltárnok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc tisztikarának is tagja volt.

1825-ben született Debrecenben református, nemesi családban. Jogot végzett, joggyakornok volt Pozsonyban, az országgyűlésen az ifjúság elnöke volt. A belügyminisztériumban segédfogalmazóként működött 1848 áprilisától.

1848 szeptemberétől hadnagy volt a Zrínyi önkéntes csapatban. Perczel Mór alatt részt vett a Jellačić elleni harcokban, majd hadnagy a 35. Zrínyi honvédzászlóaljban a drávai hadtestnél. 1848. dec. 30-án, a móri ütközetben fogságba esett, de sikerült megszöknie. 1849. februárjától századosként működött a Balmazújvároson újjászerveződő zászlóaljánál, majd Kossuth Lajos katonai irodáján szolgált a szabadságharc végéig. A világosi fegyverletételről írása jelent meg a Vasárnapi Újság 1881. április 3-i számában.

Pesti Napló és Magyar Világ munkatársa volt, de a korszak számos sajtótermékében jelentek meg különböző tárgyban írt publikációi. 1877. június 29-től haláláig, 1895. szeptember 14-ig töltötte be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka tisztségét.

A Pesti Napló 1895. szeptember 15-i számában megjelent írás szerint Székely Józsefet az 1850-es évek legnépszerűbb írójaként tartották számon, de később elhallgatott, mert nem tudott alkalmazkodni a megváltozott ízléshez. Halálakor a megyeháza gyászlobogót tűzött a főlevéltárnok és egykor ismert író emlékére.

Felesége Sántha Teréz volt, két gyermeke született, Malvin és Ödön.

Székely Józsefet nem ’48-as múltja, írói munkássága, vagy levéltárnoki tisztsége tette máig is ismertté. A kedvelt magyar étel, a székelykáposzta egykori kitalálójaként tartjuk számon.

Portréját a Vasárnapi Újság az 1898. évi 22. számában közölte.

A kép forrása: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=038097

Felhasznált források és irodalom:

Pesti Napló

Vasárnapi Újság

Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. kötet Steiner-Télfy. Budapest, 1909. 591-594.