Százhetvenöt éve, 1846 júliusában adták át az utazóközönségnek Magyarország első gőzvontatású vasútvonalát Pest–Vác között. Az eseményt a kor és a ma embere is emblematikusnak tartja. Új korszak köszöntött az országra, az utazni vágyókra. A vasúti utazás élménye Petőfi Sándort is magával ragadta, aki Vasúton c. költeményében így írt erről:
"Hegy, fa, ház, ember, patak
És ki tudja, még mi minden?
Tűnedez föl szemeimben
S oszlik el, mint köd-alak."
Az alábbiakban az első hazai vasút megnyitására tekintünk vissza a levéltárunkban őrzött dokumentumok segítségével.
1) A Budapest-Vác vasútvonal térképszelvénye
Jelzet: HU-MNL-PML-XV.6. No. 42/3.
Az 1839-ből származó, a váci végállomást ábrázoló térkép az akkori vezető mérnök, Charles. F. Zimpel nevéhez fűződik. A hét szelvényes térkép a Pest-Vác vasútvonal nyomvonala mentén elhelyezkedő településekről is pontos képet adott, ahogy a domborzati és útviszonyokról is.
2-3) A Helytartótanács jóváhagyja a vasút megnyitását
Jelzet: HU-MNL-PML-IV.3.c.1.-6203/1846
A nagyszabású építkezés 1844-ben indult, a vasútvonal megnyitását a Helytartótanács 1846 júliusában a vármegyének küldött levelével hagyta jóvá. Az irat érdekessége a hátoldalán olvasható feljegyzés, amely az egyik legkorábbi hazai vasúti balesetet említi meg. Az ekkor még építés alatt álló „Peströl Vecsésnek vezetö szárnyán legközelebb történt szerencsétlenség oka á volt legyen, hogy az általjárások sorompókkal ellátva nincsenek.”
4-6) A vasút tulajdonát védő rendelkezés
Jelzete: HU-MNL-PML-IV.3.c.1.-4115/1846.
A vasút tulajdonának védelmére és a biztonságos közlekedésre a Magyar Központi Vasúttársaság Igazgatósága a megye figyelmét már ez év májusában felhívta. Levelükben „a Megye kebelében létező vasúti átjárásoknál” figyelmeztető táblák kihelyezését javasolták.
A munkálatok előzményéről, illetve a hazai vasútépítés Pest megyei vonatkozású történetéről Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése című tanulmányában olvashatnak bővebben. (Fejezetek Pest megye történetéből – Tanulmányok Pest Megye Múltjából 7. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1990.)
Szerző: Baros-Gyimóthy Eszter, Schramek László
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges