Jelenlegi hely

16. Pest megyei levéltári nap

2022.12.02.
A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára és Pest Megye Önkormányzata 2022. december 1-jén tartotta meg a 16. Pest megyei levéltári napot a Levéltár budapesti épületében. A rendezvény az elmúlt nehéz, járványos időszak eseményeinek tükrében az elmúlt három évszázad közegészség- és járványügyi történetére pillantott vissza.

 

A konferencia résztvevőit Szabó István Pest vármegye közgyűlésének elnöke és Dr. Czetz Balázs főigazgatóhelyettes úr köszöntötte. A tudományos tanácskozás levezető elnöki feladatát Dr. Molnár László a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának igazgatója vállalta el. Az első előadást dr. Baros-Gyimóthy Eszter munkatársunk tartotta, aki az 1710. és az 1739. évi pestis lefolyását és családi életre gyakorolt hatását vizsgálta Csetnek mezővárosában. Kitért a pestist követő években a házasságkötési szokások változására, illetve a járvány közösségre gyakorolt hosszútávi hatásaira.

Dr. Schramek László igazgató úr a Pest megyét 1709 és 1712 között pusztító pestisjárvány terjedését és közigazgatásra gyakorolt hatását tárta fel. Kihangsúlyozta, hogy a párhuzamosan létező királyi és kuruc Pest vármegyében ebből az időszakból kevés levéltári forrás maradt fent, így nehéz az áldozatok pontos számát meghatározni.

Borsos Hedvig a ceglédi Kossuth Múzeum nyugalmazott munkatársa egy ceglédi példán keresztül ismertette, hogy a bábák milyen fontos szerepet játszottak a kiegyezés idején a csecsemők és az édesanyák egészségének megőrzése érdekében. Bemutatta a bába a város vezetésének beadott panaszát is.

Ogoljuk-Berzsenyi Anett Budapest Főváros Levéltárának levéltárosa a 19. és 20. század fordulójának fővárosi járványügyi rendelkezéseit és intézményi rendszerét mutatta be. Előadásában kitért a fertőtlenítő intézet és a járványkórházak alapításának körülményeire, és az új vizsgálati módszerek bevezetésére pl. a szennyvízben mérhető örökítőanyag analízisének fontosságára.

Völgyi Réka ugyancsak Budapest Főváros Levéltárának munkatársa a prostituáltak társadalomban elfoglalt helyét és a rájuk vonatkozó kortárs közegészségügyi rendelkezéseket ismertette a dualizmus korszakában. Kihangsúlyozta, hogy már a vizsgált időszakban is milyen nagy hangsúlyt fektettek a társadalmi perifériára szorult nők helyzetére, egészségügyi állapotára, testi jellemzőire.

Pálfi Ádám kollégánk dr. Nádas Sándor nagykőrösi orvos hagyatéki irataiból kiindulva mutatta be a fogorvos életét gyermekkorától az I. világháború alatti katonaorvosi pályafutásáig. Előadásával a családi iratok fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyekből kiindulva több levéltári forrástípust vizsgálva juthatnak el a családfakutatók egy teljes életpálya megismeréséhez.

Előadó kollégáinknak és látogatóinknak ezúton is köszönjük, hogy jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket.

A téma iránt érdeklődők figyelmét felhívjük Kocsis Sára és Poros Lilla kolléganőink virtuális galériájára, amely Nagykőrös járványok elleni intézkedéseibe enged bepillantást a 20. század elejéről. 

Utolsó frissítés:

2022.12.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges